Pedagógusszerepek, reflektív pedagógia Köcséné Dr. Szabó Ildikó 2012. március 30-31.

Irodalom Bagdy Emőke (1997): A pedagógus hivatásszemélyisége: KLTE, Debrecen Boreczky Ágnes (1995): Menni, vagy maradni?-A tanárok iskolai konfliktusairól. Új Pedagógiai Szemle, 4. sz. 68-78. Hegyi Ildikó (1996): Siker és kudarc a pedagógus munkájában. Okker Kiadó, Budapest. Kimmel Magdolna (2002): A reflektív gondolat gyökerei. Pedagógusképzés, 3. 120-123. Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. 35-50.o. Kotschy Beáta (szerk.) (2011):A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. EKF, Eger Köcséné Szabó Ildió (2011): A tanárrá válás folyamatának néhány kognitív tényezője. In: N.Tóth Ágnes (szerk.): Változó professzió, változó tanárképzés.I. Savaria University Press, Szombathely. 128-154. Meleg Csilla (2003): Iskola és társadalom. Dialóg-Campus, Budapest-Pécs (Boreczky, Andor, Horváth, Kuczi, Háber)

Irodalom Mihály Ildikó (2002): A tanári hivatás és a munkaerőpiac. Új Pedagógiai Szemle, 4-5.sz. Nahalka István (2001): Az oktatás célja. In: Golnhofer Erzsébet és Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 114-141. Nagy Mária (1998): A tanári pálya választása. Educatio, 3. sz. 527-541. Nagy Mária (1994): Tanári pálya és professzionalizálódás. OKI, Bp. Sallai Éva (1996.): Tanulható-e a pedagógus mesterség? Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. Szabó Éva, Vörös Anna, N. Kollár Katalin (2004): Tanári szerep, a hatalom és a tekintély problémái. In: N. Kollár, Szabó (szerk.) Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest. 418-450. Szabó László Tamás (2000): A „reflektív paradigma” neveléstudományi nézőpontból – Egy fogalom színe és visszája. Pedagógusképzés.1-2.sz., 133-140.o. Szivák Judit (2002): A pedagógusok gondolkodásának kutatási módszerei. Műszaki Kiadó, Budapest. Zrinszky László (1994): Pedagógusszerepek és változásaik. ELTE BTK, Bp. Vámos Ágnes (2003): Metafora a pedagógiában. ELTE. Budapest.

Az egységes tanárképzés jogi környezete 2005/139. Tv. A felsőoktatásról 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a felsőoktatási alap- és mesterképzésről 15/2006. OM rendelet 4.sz. melléklet -a tanári képesítés kimeneti követelményeiről Folyamatban lévő változások

A kurzus tartalmi kerete A tanárrá válás, a tanári pályaszocializáció folyamata A tanári szerep kialakítása és a folyamatos fejlődés A tanári szerep történeti, társadalmi, pszichológiai, tanuláselméleti megközelítései A fejlődés egyik lehetséges eszköze a reflexió

A tanárrá válás folyamata A képzést megelőző időszak A képzés Gyakornok (gyakorlatra bocsátott pedagógus) Diplomás pedagógus Véglegesített pedagógus Tapasztalt pedagógus Kiváló pedagógus Mesterpedagógus Kotschy Beáta (szerk.)(2011): A pedagógussá válás és a szakmai fejlődés sztenderdjei. EKF, Eger

Pedagógia-pszichológia előkészítő modul 10 kredit / BA Tantárgy neve 1.fév. 2.fév. 3.fév. 4.fév. 5.fév. 6.fév. Számon-kérés típusa Kredit Bevezetés a pszichológiába 1/1 Koll. 2 Pedagógiai képességek fejlesztése 0/2 Gyak.j. A nevelés társadalmi alapjai 2/0 A pedagógiai kutatás módszertana Gyakj. A tanári mesterség Aláírás

A tanárképzés pedagógiai-pszichológiai óra- és vizsgaterve/MA (40kredit) Alapozó törzstárgyak (kötelező) A tárgy neve 1.fév. 2.fév. 3.fév. 4.fév. 5.fév. Számon-kérés Kred. Pszichológia Fejlődés- és személyiségpsz. 30/15 Koll. 2 Az értelmi fejlődés kognitív pszichológiai kontextusban 15/15 Koll.,gyj. 3 Pedagógia Neveléstanok és iskolakoncepciók 30/0 Nevelés – és oktatásszociológia Informatika Informatika az oktatásban 0/30 Gyj.

Szakmai törzstárgyak (kötelező) Tárgy neve 1.fév. 2.fév. 3.fév. 4.fév. 5.fév. Számon-kérés kredit Pszichológia Pszichológia az iskolában 0/30 Gyj. 2 Egészségpszichológia 15/0 Koll. 1 Pedagógia A pedagógiai folyamat I-II. 15/15 Gyj.,koll. 4 Pedagógiai fejlesztés A pedagógiai kutatás módszertana (műhelymunka) 0/15 Komplex szigorlat 0/0

Differenciált szakmai ismeretek: pszichológia Kötelezően választható (1-1) Első félévben (1 kredit, 0/30, aláírás) : csoportépítő-, Gordon-, konfliktuskezelő tréning Negyedik félévben(2 kredit, 0/30, gyj.): Tanulás és motiváció pszichológiája, A személyiségfejlődés zavarai, Az iskolai kommunikáció pszichológiája, A családi nevelés pszichológiája, Iskolai mentálhigiéne

Differenciált szakmai ismeretek: pedagógia negyedik félév: 0/30, 2 kredit, gyj. 1 tanegység felvétele kötelező: Tanári szerepkészlet, Interkulturalitás és multikulturalitás, Tantervelméletek, Reflektív pedagógia 2 tanegység felvétele kötelező: Inkluzív iskola, Tanulásmódszertan, Differenciáló pedagógia, Az e-learning elmélete és gyakorlata

Szabadon választható tanegységek: pszichológia A harmadik félévben 1 tanegység felvétele kötelező: 0/30, gyj., 1 kredit Humor a tanításban Pszichológiai esetmegbeszélés Iskola és nevelés a művészetek tükrében

Szabadon választható tanegységek: pedagógia A negyedik félévben 1 tanegység felvétele kötelező: 0/30, 1 kredit, gyj. Az osztályfőnöki szerep, Pedagógiai esetmegbeszélés,Konfliktuspedagógia,Fejleszőpedagógia, Tehetségpedagógia, Gyermek – és ifjúságvédelem, Tanórán kívüli pedagógiai tevékenység, Bentlakásos intézmények pedagógiája, Pedagógiai kommunikáció, Egészségfejlesztés, Kritikai gondolkodás

Iskolai gyakorlat: a szakmai törzstárgyak között (hospitálás) (gyakorló iskolában) 1.fév. 2.fév. 3.fév. 4.fév. 5.fév. Számonkérés kredit Közöktatási gyakorlat I. 0/15 Aí. 1 Közöktatási gyakorlat II. Közöktatási gyakorlat III.

Gyakorlati képzés Szakterületi iskolai gyakorlat; szaktanszékek felügyelete alatt (csoportos tanítási gyakorlat) a gyakorló iskolában Összefüggő iskolai gyakorlat; a PSzK szervezésében, partneriskolákban http://pszk.nyme.hu/pedagogus-mesterkepzes-oesszefuegg-gyakorlata - blokkszeminárium - portfólió

A szerep Pszichológia: Szociológia: Személyiség – velünk született alkat Mit látunk? Kit ismerünk meg? Mi a tanult? Szerep felől közelíthető a személyiség Kompatibilis-e az „én”-nel? Szociológia: A szocializáció folyamatában elsajátított normák, viselkedésformák

Történeti változások A századfordulón Húszas-harmincas évek Sokszínűség: származás és szerepek Egységesség: individuum, műveltség, szakszerűség, hasznosságtudat, szilárd értékrend, tolerancia Húszas-harmincas évek Trianont követő értékzavar Politizálódás (1825. a porosz tanárok nyugdíja) Szerep és személyiség elkülönülése, szaktanári attitűd A társadalmi szerep szűkülése – intézményi szerep Bürokratizálódás Műveltség

Történeti változások II. A háború után A szellemi források szűkülése A műveltség magánügy Töredezett kultúra és hagyomány További politizálódás – agitátor, mozgalom Az individuum nem fontos Szakszerűség – végrehajtás

Történeti változások III. Hatvanas-hetvenes évek: Részleges megújulás: szociológiai, pszichológiai, közgazdasági eszmecserék Kevesebb politikai szerep Erősödő szaktanári szerep Ismeretterjesztő hivatalnok Boreczky Ágnes (1993): Egy letűnt világ árnyai. Új Pedagógiai Szemle, 10.sz.,47-53.

A társadalmi tekintély (Max Weber ) Tradícionális (orvos, jogász) Szokásjogon alapszik, szaktudás Bürokratikus Jogi, hivatali eszközökkel fenntartott Karizmatikus Személyes képességekre támaszkodva

A rendszerváltás után Megszűnt a végrehajtó szerepkör Helyi ped.program, tanterv alkotó, kreatív, kutató Szabad, független értelmiségi-e a pedagógus? Az oktatói-nevelői szerepkörök szétválása Értékválság, pluralizmus, globalizáció A modellnyújtás egyoldalúsága, a női nem túlsúlya Professzionalizáció szükségessége (önálló, autonóm lény, kreativitás, műveltség, erkölcsi tartás…)

Professzió „kvázi professzió” (Gerevich József): szakadék az aspirációs szint, az autonómia – és a valós függő helyzet között Professzió (Horváth Attila): Szellemi foglakozások magas presztízsű köre Magas szintű, hosszú idejű képzés Saját szabályaik és intézményeik által engedélyezett tevékenység

A tanári szakma - professzió (Bugán Antal) Szaktárgyi ismeret Ismeretátadás: személyek közötti bonyolult interakcióban Megoldása: egyéni úton, szubjektív ítéleteken alapul ösztönös, spontán döntések Szubjektív vélekedés szakmai rangra emelkedik Tantestületen belül sok szubjektív elmélet Szülőkkel egy terminológia

Milyen a jó tanár? „rátermett”, kedves, humoros, megértő…. Személyiségbeli tulajdonság – nem szakma A professzionalizálás lehetőségei: Szakosodás-szakvizsgák Társintézményekkel való együttműködés Tudni meddig tart… Képzés: gyakorlatban is hasznosítható elméletek Az iskola létezési módjának ismerete Tantestület: együttműködés, diskurzus

Hivatás „hivat” – elhivatott, a szolgálat szükségessége Archetípus (Bagdy): az apostolok „Gyertek, és kövessetek engem!” Küldetés, kötelesség, a lélekbe oltott hajlam Kötődés a hivatáshoz: (pontosabb ismeret-biztosabb beválás) Belső érdeklődés, szubjektív tapasztalat – pályaválasztási motiváció Szakmai ismeretek, képességek elsajátítása – képzés Siker, kudarc a pályán – megerősítés/pályaelhagyás

Presztízs – jutalom Külsődleges – extrinsic Kiegészítő – ancillary A presztízs elemei: fizetés, elismertség, hatalom Kiegészítő – ancillary Pl. munkaidő Belső – intrinsic A hivatásszerű pályák jellemzői

Szociológiai jellegzetességek Helye az értelmiségi pályák között Presztízs Képzési idő Létszám Rekrutációs bázis A nemek aránya

Tanuláselméleti megközelítések Ismeretátadó: Az oktatás feladata: ismeretek átadása A tanár feladata kizárólag az ismeretek alapos, szakszerű közvetítése Művelt, tudós, kiválóan magyaráz Képességfejlesztő: Az oktatás feladata a képességfejlesztés A tanár a fentiek mellett megteremti a gyakorlás feltételeit Algoritmusok alapos megtanítása

Tanuláselméleti megközelítések II. Személyiségfejlesztő A tanítás része a nevelésnek A tanár segítő, pusztán befolyásoló szerep-a gyermek cselekvése az elsődleges Konstruktivista Az oktatás feladata: a komplex kognitív struktúrák fejlesztése A tanár diagnosztizálja az előzetes értelmezési kereteket Megfelelő tanulási környezetet alakaít ki

Reflexió „a reflexió tudásunk és vélekedésünk aktív, kitartó és pontos megvizsgálása, a belőlük származó következtetések megfontolásával együtt” (Dewey) „szerepe…lehetővé tegye a párbeszédet a reflektáló személy és a problémás szituáció között.. a szakértő elméleti és praktikus tudására támaszkodva keretbe foglalja a problémát.. segítségével képesek vagyunk ésszerűen választani, döntésünkért felelősséget vállalni.” (Schön)

Értékelés I. A foglalkozásokon való részvétel: Mindkét nap foglalkozásain teljes időtartamban részt vettem 4 A kurzus valamelyik napjának elején/végén hiányoztam -1

Értékelés - csoport A csoport minden feladatában aktívan részt vett 3 2 1 Gondolataival, észrevételeivel jelentősen hozzájárult a megoldásokhoz Aktív figyelemmel kísérte a csoporttársak gondolkodását, és tiszteletben tartotta véleményüket A teljes csoport megbeszéléseihez, összegzéséhez hozzájárult gondolkodásával

Önértékelés Aktívan és érdeklődéssel fordultam a kurzus témájához és feladataihoz 3 2 1 Igyekeztem felidézni korábbi tudásomat és tapasztalataimat a témával kapcsolatosan Hajlandó voltam a régi tudásomat és tapasztalatomat ellenőrzés/kritika alá vonni az új tartalmak fényében Az új ismeretek munkámban való alkalmazására konkrét gondolatokat fogalmaztam meg