Közigazgatás alapfogalmai
A közigazgatás fogalma A közigazgatás az államhatalom gyakorlását kezében tartó intézményeknek alárendelt állami tevékenység szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat jelenti. Közigazgatás magába foglalja: Az államigazgatást és az önkormányzati igazgatást.
Minden államnak van egy közigazgatási rendszere, mely ellátja a végrehajtó funkciókat. Központi szinten az államigazgatási szervek a meghatározóak, míg települési szinten az önkormányzatok. A közérdek érvényesítését a két szervezetrendszer szolgálja.
1., A kormány által irányított felülről lefelé, központi és területi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő államigazgatási szervek rendszere. 2., A helyben települési és területi alapon szervezett és választott testületek által irányított önkormányzati közigazgatási szervek rendszere.
Az államigazgatási szervek főleg hatósági jogalkalmazó tevékenységet látnak el, az önkormányzatok a helyi közszolgáltatások biztosításában rendelkeznek feladat – és hatáskörökkel, és jogalkotói jogkörük is van.
A közigazgatással foglalkozó főbb tudományok A közigazgatás sajátos állami tevékenység, amelyet hasonlóan egyedien felépített szervezetben dolgozó sajátos karakterű szakemberek állománya lát el. A közigazgatás sajátosságait a társadalomtudományok tárták fel (jogtudomány, politikatudomány, közigazgatás-tudomány, szociológia és a pszichológia).
A közigazgatási jog tudománya A közigazgatási jogtudomány megjelenésének feltétele az volt, hogy a közigazgatási jog kialakuljon. Az, hogy kialakuljon az a meggyőződés, hogy a közérdek és a magánérdek fogalompárból az előbbi a magasabb, nagyobb értéket képvisel, és hogy a közérdek képviseletére kiváltságokkal,előjogokkal rendelkező szervezetet, a közigazgatást kell megbízni. A polgárság követelése arra irányult, hogy a közigazgatás tevékenysége a törvények által meghatározott keretek közé szoruljon, csak azt tehesse, amit a törvények megengednek, és azt is csak úgy, ahogy a képviseleti szervek által alkotott, mindenki számára megismerhető jogszabályok előírják. Az előjogokat tartalmazó jogszabályok a közigazgatási jogszabályok.
Leggyakoribb vizsgálati területei: Németország – a közigazgatási jog tudományát itt fejlesztették a legmagasabb színvonalra. Ebben jelentős szerepet játszott Otto Mayer. A közigazgatási jogtudomány tárgya nem a közigazgatás, hanem a közigazgatási jog. Leggyakoribb vizsgálati területei: a közigazgatási jogalkotás demokratizmusa, alkotmányossága a közigazgatási jogviszony a közigazgatás és az állampolgár közti viszony jogi szabályozottsága A közigazgatás jogalkotó tevékenysége
A politikatudomány A politikatudomány a gyakorlati kérdések megvalósításához igyekszik segítséget nyújtan. Feltárja azokat a hibákat a kormányzat és az államigazgatás munkájában, amelyek felszámolásával a közösségi feladatok ellátására alkalmasabbá válhat. A politika tudomány alapkérdései a közigazgatás és a politika viszonyának meghatározására irányulnak: Melyek a politika és az igazgatási rendszer közti kapcsolatok formái és tartalma Miként lehet a közérdek fogalmát meghatározni Miként befolyásolja a közigazgatás a politikai döntéseket Milyen ellenőrzési forma és módszer a legalkalmasabb a közigazgatás korlátok közt tartására
A szociológia A közigazgatást, mint a társadalmi rendszer egyik alrendszerét vizsgálja. A közigazgatást az egyik legtipikusabb bürokratikus szervnek tartja, amely az emberi tevékenység irányításának ésszerűbb, hatékonyabb formáját adja, de ugyanakkor lehetővé teszi a társadalmi elnyomás kifinomultabb formáinak kialakulását.
Két elmélet született meg: Az egyik, amelyik a bürokráciát ideális szervezeti modellnek elismerő teória (Max Weber) A másik az utóbbit helyesnek tartó, és így a bürokráciát rákos daganatként kezelő irányzat A szociológia általában csak a diagnózisát adja a közigazgatás betegségeinek, az orvoslás módjára nem vállalkozik, azt általában a politikatudomány vállalja.
A pszichológia Kérdések: Mi a vezetés pszichológiája alapja? Hogyan születik a döntés, mi az ésszerű viselkedés jellegzetesség? Melyek a szervezeten belül és között felmerülő konfliktusok pszichológiai alapjai
A közgazdaságtan Felfogások a szervezetről A közigazgatás szervezete nem mindenhol ugyanolyan. Az állami centralizáció mértéke adja meg, hogy milyen szintű és jellegű szerveket tekintünk közigazgatásnak. A kevésbé centralizált államban – csak az állami adminisztráció csúcsát, központi szerveit tekintik közigazgatási szerveknek, amelyek a köz vagy az állam érdekeit az egész ország területén - közvetlenül vagy áttételesen érvényesíthetik. (USA) Az erősebb centralizáció esetében – a közigazgatásba már beleértik a helyi igazgatás szerveit is, de csak bizonyos területeken és élesen elkülönítve hagyományosan közigazgatásnak tekintett kormányzati igazgatástól. (Anglia) A legcentralizáltabb országokban – még szűkebb körű a helyi autonómia, a közigazgatás egységes rendszerként a központi igazgatási szervektől a helyi igazgatási szervekig terjed.
A politikatudomány és a jogtudomány a szervezetről A közigazgatási jog tudománya és a politikatudomány a közigazgatás szervezetét úgy jellemzi, hogy összehasonlítja az állami hatalom gyakorlásában részt vevő más szervekkel (pl.: igazságszolgáltatási szervekkel). A demokratikus államban a hatalom legfőbb birtokosa a lakosság, amely a hatalmat közvetve, vagy közvetlenül gyakorolja. A társadalmi élet legfontosabb döntéseit e képviselőkből álló, csak meghatározott időszakban ülésező testület (ogy.) hozza meg. A feladatok végrehajtásáról a közigazgatás gondoskodik A közigazgatás állandóan működő szervezet, folyamatosan intézi az állami ügyeket. Ha szükséges igénybe vehet kényszerítő eszközöket is.
A közigazgatás egyrészt nélkülözhetetlen állami szervezet, a képviseleti szervek döntéseinek végrehajtója, másrészt a fizikai hatalom birtokosa. Társadalmi érdek, hogy ezt a hatalmat korlátozzák, ellenőrizzék, a hatalom gyakorlásával ne lehessen visszaélni. Kétirányú a védelem – biztosítani kell a közigazgatási szervek alárendeltségét a képviseleti szerveknek (alárendeltség biztosítékai – a közigazgatás szerveit elsődlegesen képviseleti szervek hozzák létre, a közigazgatási szervek magas beosztású vezetőit a képviseleti szervek választják, bízzák meg, vagy váltják le, a közigazgatás szerveinek feladatkörét és hatáskörét a képviseleti szervek állapítják meg, a közigazgatási szervek vezetőit folyamatosan ellenőrzik), és védelmet kell nyújtani az állampolgároknak a közigazgatás jogszerűtlen akcióival szemben.
A szociológia a közigazgatás szervezetéről Bürokratikus szervtípusként kezeli a közigazgatást: Első jellemzője – rögzített szabályokkal, egyetemesen rendezett hatósági hatáskörök alapján működik Második jellemzője – a hivatali hierarchia és a szolgálati út elve (a szervek közötti hierarchiát jelenti, vagyis az alacsonyabb a magasabb alárendeltje) Harmadik jellemzője – a bürokratikus szerv ügyvitele eredetiben vagy másolaton rögzített iratokon, és népes, hierarchikusan felépített hivatalnok testületén alapszik. A bürokratikus szerv – optimális lehetőséget nyújt a munkamegosztásra, az ügyek kiszámítható szabályok szerinti elintézésére.
Funkció A funkció kérdése, nem azonos a feladat fogalmával. Feladat – konkrétabb teendőket jelöl: a funkciók ellátásához szükséges teendőket (a közigazgatás feladatai folyamatosan bővülnek, változnak) Funkció – általánosabb jellegű, szélesebb tartalmú fogalom, a szerv társadalmi rendeltetésének lényegét határozza meg (a funkciók nem változnak, mivel a közigazgatás rendeltetése ugyanaz)
A VÉGREHAJÓ FUNKCIÓ A klasszikus felfogás szerint a végrehajtó funkció az elsődleges funkció. Ha ugyanis a képviseleti szervek legfőbb funkciója a törvények megalkotása, a bíróságé az igazságszolgáltatás, akkor a közigazgatásnak marad a törvények végrehajtása A végrehajtás érdekében jogszabályokat kell alkotnia. Ezek főleg részletezik és pontosítják a törvényeket. (kb. 80%-a a hatályos jognak) Jogi szemszögből a legnagyobb volumenű feladat a jogalkalmazás, vagyis az általános tartalmú jogszabályok konkrét esetre történő alkalmazása Nem ugyanaz a közigazgatás jogalkalmazása mint a bíróságé A bíróság jogalkalmazása – egyedi esetre szól, tehát ad hoc jellegű, és csak arra az esetre szól; akkor történik, ha a felek bírósághoz fordulnak A közigazgatás jogalkalmazása – saját kezdeményezésre indul, a tevékenységével a jog által meghatározott általános érvényű és érdekű, társadalmi szempontból szükséges feladatot teljesít A közigazgatás a végrehajtó funkción belül szervezési feladatokat is ellát.
POSDCORB Az igazgatástudomány érdeklődésének központjában a szervezés mint sajátos tevékenység áll. Gulick alkotta meg a POSDCORB betűszót, amely szerint az igazgatás funkciói : Planning, Organizing, Staffing, Directing, Coordinating, Reporting, Budgeting Tervezés, szervezés, személyzeti munka, utasítás, irányítás, beszámolás, költségvetés
P tervezés, célkitűzés és meghatározás, módszer, kidolgozása O szervezés, szervezeti struktúrának és annak tagozódásának meghatározása S személyzeti ügyek, képzés, kiválasztás, kedvező munkafeltételek megteremtése D irányítás Co egybehangolás, egységek és munkafolyamatok összehangolása, kapcsolatteremtés R jelentés B költségvetés, pénzügyi tervek, számvitel, pénzügyek ellenőrzése
INTEGRATÍV-ALLOKÁCIÓS FUNKCIÓ Az integratív funkció – ebben az esetben a közigazgatás gondoskodik a társadalmi szféra összhangjának megteremtéséről. Allokációs funkció – jelenti a társadalmi erőforrások feltárását, növelését és jelenti a rendelkezésre álló források felhasználásának meghatározását, a társadalmi munka és fogyasztás mértékének megállapítását.
A közigazgatás alapelvei. Lásd táblázat.
A közigazgatási feladatok csoportosítása A teljesítés iránya szerint: állami szervezetre irányul a társadlom felé irányul közigazgatás Alanyok szerint: kormányzati jellegű szervek feladatai adminisztráció felső szintjén működő szervek feladatai a közigazgatás helyi szerveinek feladatai önkormányzatok feladatai Ágazati igazgatás: politikai, rendészeti nemzetgazdasági kulturális szociális, egészségügyi
Az ügyészség és a közigazgatás Az ügyészségnek a Kormánynál alacsonyabb szintű államigazgatási szervekkel szemben törvényességi felügyeleti jogköre van (önkormányzatokkal szemben tehát nincs ilyen jogköre). Ha az említett szervek normatív aktusai (pl. rendeletek de csak a Kormánynál alacsonyabb szintű jogszabályok esetén) magasabb szintű jogszabállyal ellentétesek, akkor az ügyész az említett szervnek óvást nyújt be. Ha a szerv elfogadja az ügyész észrevételeit, akkor megváltoztatja a normatív aktust; ha pedig nem fogadja el, akkor az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia, hogy az döntsön a kérdésben.
Amennyiben egyedi aktus (pl Amennyiben egyedi aktus (pl. határozat) esetében merül fel jogszabálysértés, akkor az ügyész óvását az aktuskibocsátó felettes szerve is megvizsgálja, és ha azt alaposnak találja, akkor az egyedi aktust módosítja. Ellenkező esetben (az ügyész indítványára) bíróság dönt az ügyben; Az ügyész a törvénysértő gyakorlat vagy mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megszüntetése érdekében a szerv vezetőjénél felszólalással él;
A jövőbeni törvénysértés megakadályozása végett pedig figyelmeztetést nyújt be. Jelzés: A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra és az olyan, csekély jelentőségű törvénysértésre, amely más ügyészi intézkedés megtételét nem teszi indokolttá, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének figyelmét. Ha az ügyész ezt kéri, a jelzés elbírálásáról és az annak alapján tett esetleges intézkedésről az ügyészt harminc napon belül értesíteni kell.
Alkotmánybíróság és a közigazgatás A közigazgatás (államigazgatás és önkormányzatok) normatív aktusai (pl. rendeletek) Alkotmánybíróság előtt bárki által megtámadhatóak. Az Alkotmánybíróság megsemmisíti a megtámadott rendeletet (vagy annakegyes rendelkezéseit), amennyiben azok magasabb szintű jogszabályba ütköznek.
Állami Számvevőszék és a közigazgatás Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve, emiatt a törvényhozó hatalom része. Az ÁSZ tulajdonképpen a közigazgatás egészének gazdálkodását ellenőrzi, méghozzá nemcsak annak törvényességét, hanem annak célszerűségét és eredményességét is. Az ÁSZ - nak főszabályként nincs joga saját hatáskörben szankcionálni (csupán bírósághoz vagy a nyilvánossághoz fordulhat), de megelőző intézkedésként zárolás iránt intézkedhet, ill. a pénzeszközök további felhasználását felfüggesztheti.
Az ombudsman és a közigazgatás Az ombudsmanok (állampolgári jogok országgyűlési biztosai, jövő nemzedékek országgyűlési biztosa és nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa volt, de 2012.01.01 – től Alapvető jogok biztosa van csak) az Országgyűlés által választott tisztségviselők, akiknek feladata az alkotmányos jogokat sértő visszásságok kivizsgálása. Hatáskörük (az alkotmányos jogok szempontjából) a közigazgatás egészére kiterjed. Az ilyen visszásságok feltárása esetén ajánlással fordulnak a „vétkes” közigazgatási szerv felé. Az ÁSZ-hoz hasonlóan csupán ellenőrzési joguk van, s saját jogon nem intézkedhetnek csupán bírósági, alkotmánybírósági eljárást kezdeményezhetnek, ill. a nyilvánossághoz fordulhatnak.
Köztársasági elnök kinevezési hatáskörök: miniszterek, államtitkárok, területszervezési döntések: városi cím adományozása, község állampolgársági ügyekben döntési hatáskörök
Funkció, feladatkör, hatáskör a legtágabb, általános a szerv társadalmi rendeltetésének lényegét határozza meg a funkció változatlan, a feladat idomul a társadalmi szükségletekhez (közig funkciója a végrehajtás, feladata jogalkotás, jogalkalmazás, szervezés)
Feladatkör : általános közügyek intézésének tárgykör szerinti csoportja milyen jellegű problémák megoldása (rendőrség-közbiztonság) közig szerv rendeltetési célja (szűkebb értelemben)
Hatáskör: általános v. különös ki, hogyan jogosult és kötelezett meghatározott közügyek intézésre Feladaton belül milyen ügyekben kell eljárnia (rendőrség - szabálysértés, nyomozás)
típusai (szervek alapján) : általános kormányzati (kormány) általános önkormányzati szakfőhatósági (miniszter, országos főhatóságok) hatósági (jogalkalmazó, jogérvényesítő) közhivatali (adatgyűjtés, döntés-előkészítés, véleményezés, munka elősegítése) köztestületi (mint önkormányzat) közüzemi (maga az alaptevékenység) közintézeti (mint önkormányzat) i) bíráskodás (helytől és időtől függő szabályozási ténykérdés, hogy ide sorolandó-e)
Hatósági jogkör: konkrét egyedi hatáskörgyakorlás
Irányítás, ellenőrzés felügyelet Irányítás(kormányzás): közvetlenül a vezetésre és azon keresztül az igazgatási szervezetre gyakorol hatást (nem közvetlenül a főtevékenységet végző szervezetre) kívül áll munkamegosztás: általános, irányítói szándék teljes körű jogosítvány – a szerv tényleges tevékenységének megszabása ellenőrző és felügyeleti jogosítvány is az irányított szerv önállóságát elismeri szervek közötti viszonyok leírása
jogi eszközei: szabályozási jog (jsz, KSZE) konkrét utasítás jogalkalmazás, döntés aktus-felülvizsgálat (kezdeményezés, terjedelem, ref-kassz) ellenőrzés szerv alapítás, átszervezés vezető kinevezése, felmentése döntés megsemmisítés
Vezetés: elkülönül az igazgatáson belül (de annak nem részjogosítványa) az igazgatási szervezetre gyakorol hatást – az igazgatás igazgatása szervező-koordináló tevékenység is szerven belüli viszonyrendszer munkáltatói jog; kiadmányozás; szolgálati jogviszony
Igazgatás: (adminisztráció): konkrét kivitelezés munkamegosztás: megvalósítás mikéntjének (konkrét) szándéka biztosítja a szükséges személyi, tárgyi feltételeket és a munka összhangját koordináció-szervezés alanya politikai szféra (pártok) állami szervek társadalmi szervek
7. tartalma (igazgatási ciklus) 6. tárgya a társadalom 7. tartalma (igazgatási ciklus) célkitűzés információ gyűjtés –feldolgozás tervezés döntés végrehajtás koordináció ellenőrzés 8. összekapcsolja a vezetést a főtevékenységet végző szervezettel
Ellenőrzés széles spektrum: gazdaságosság, hasznosság, törvényesség, etikusság, politikai rugalmasság, időszerűség, célszerűség, eredményesség (Magyary is ebben az értelemben, felügyelet csak egy helyen szerepel nála –ugyancsak szűk értelemben) bizonyos értelemben a jogorvoslat is ide tartozik felügyelet is ide tartozik
Ket (VI.fej-Hatóságiell) tárgya –ellenőrzi a jsz-ban foglalt rendelkezések betartását, határozatok teljesítést formák –adat szolg, iratok bemuatása, egyéb tájék, helyszíni ell személyi oldal –ügyintéző, szakértő, meghatározott más személy tájékoztatás –előzetesen, +kiv módja –helyiség, magánlakás, ne akadályozzon tartalma –belép, megvizsgál, tájékoztatás kérés, nyilatkozat tétel, kép-hangfelv, mintavétel, egyéb biz, végzéssel lefoglal, jegyzőkönyv joghatás –felhív, elj-t indít, megkeresi hat-t ezzel ellentétes Kaltenbach, Ficzere, Lőrincz (nem az igazi, meghaladott) ellenőrzés enyhe fokú a felügyelethez többlet jogosítványok tartoznak
Felügyelet kizárólag jogi kategória, jogintézmény a jogszabályok megfelelő általános alkalmazását vizsgálja – „törvényességi felügyelet” a felügyelő szerv a felügyelt szervvel szemben jár el nem az egyedi ügy korrekciója a cél, de ezeken keresztül is vizsgál Ket a)a felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni az ügyben eljáró hatóság eljárását, döntését b) ha a döntés jsz-tsért a felügyeleti szerv megváltoztatja v megsemmisíti
Felügyeletfajták általános felügyeleti tevékenység Az általános felügyelet - éppen mert az irányítás része - az érintett szerv teljes tevékenységére (a tevékenységre általában) vonatkozik s pusztán abban tér el az erősebb beavatkozásra módot adó irányítástól, hogy szűkebb az igénybe vehető eszközök köre.
speciális felügyelet – ilyen tevékenységet a közigazgatás folytathat a hierarchikus igazgatásban is és a hierarchián kívüliben is a speciális felügyelet lehetőségéről és jogosítványairól azonban mindig külön jogszabállyal kell rendelkezni a speciális felügyelet tehát soha nem lehet az irányítás részjogosítványa. a speciális felügyelet mindig csak meghatározott tevékenységre, illetve annak pontosan körülhatárolt részére vonatkozhat, az adott tevékenységet tehát teljes körűen nem érintheti. Fő szabály szerint a speciális felügyelet valamely tevékenység különös figyelmet érdemlő szakmai jellegzetességeit fogja át.
törvényességi felügyelet – a törvényességi felügyelet voltaképpen speciális felügyelet, mert az adott szerv tevékenységének csak egy - jóllehet terjedelmes - szeletére, a működés jogszerűségére irányul. Általánosabb, mint a szakmailag orientált tisztán speciális felügyeletek, hiszen a működés jogszerűsége nem korlátozható egy-egy szakmai ágazat (pl. banktevékenység, járványügy stb.) területére, hanem valamennyinek közös követelménye.
A Kormány jogállása, felépítése, alapvető feladatai Miniszterelnökből és miniszterekből áll. a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai a Kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek. a maga feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. Ezeket a miniszterelnök írja alá. A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni. veszélyhelyzetben és megelőző védelmi helyzetben a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. j2/3.
Az Országgyűlés részére megküldi azokat a javaslatokat, amelyek az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepelnek. Az európai integrációval összefüggő ügyekben az Országgyűlés vagy bizottságai ellenőrzési jogkörének, az Országgyűlés és a Kormány között folytatott egyeztetésnek, továbbá a Kormány tájékoztatási kötelezettségének részletes szabályairól a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény rendelkezik. együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. működéséért az Országgyűlésnek felelős; munkájáról az Országgyűlésnek rendszeresen köteles beszámolni. meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat
Kormányzati tevékenysége körében: védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait biztosítja a törvények végrehajtását biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról, meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét és gondoskodik a megvalósításukhoz szükséges feltételek biztosításáról
közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Uniókormányzati részvétellel működő intézményeiben biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését veszélyhelyzet (élet és vagyonbiztonság) megelőző védelmi helyzet rendeletet ad ki
Közigazgatás irányítási tevékenysége körében „irányítja” a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket az államigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonhatja (korlát –törvényben hozták létre),és erre a célra országos hatáskörű szervet hozhat létre a törvénysértő államigazgatási határozatot megsemmisítheti
Megalakulás : min-k kinevezése b) Ogy előtt eskü Megbízatás megszűnés: az újonnan megválasztott Ogy. megalakulásával a min-elnök, illetőleg a Korm. lemondásával a min-elnök halálával a min-elnök választójogának elvesztésével a min-elnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg ha Ogy. a min-elnöktől a bizalmat megvonja és új min-elnököt választ
Szervezete és működése: miniszterelnök és miniszterek Minelnk. Ogy választja + Korm.prog. elfogadása rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes a törvénnyel. (min-elnök írja alá) Emellett normatív határozatot jogosult kibocsátani. A kormány rendszerint hetente ülésezik
A miniszterelnök és a miniszterek jogállása: Magyarországon a kormány felépítésében alapvetően a testületi (minisztertanácsi) modell érvényesül, de kiemelkedő szerepe van a miniszterelnöknek, aki a miniszterektől eltérően megbízatását az Országgyűléstől nyeri (egyéb modellek: kabinet rendszerű -GB, kancellár típusú –Némo, Auszt)
A Kormány munkáját segítő szervek jogállásukat tekintve több fajtájával találkozhatunk, tipikusan testületek : kormánybizottságok : A Kormány hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítása kabinetek : kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalás
tárcaközi bizottságok kollégiumok tanácsadó testületek szakértői bizottságok Kormánybiztosok
Az autonóm államigazgatási szervek Fogalma sajátos jellegű közigazgatási feladatot látnak el: végrehajtó határozatot hoznak mind az államigazgatási, mind az önkormányzati szervektől és a Kormánytól is függetlenek kizárólag az OGY irányítása alatt kormánnyal mellérendeltségi viszonyban (kölcsönös tájékoztatás, javaslattétel, részvételi jog a kormányülésen)
Különleges jogállás indokai speciális ítélkező tevékenység politikai semlegesség, politikai befolyásolások kiegyenlítődése alkotmányos alapjog érvényesülésének szervezeti garanciája stb.
szabályozás csak tv.ben személyi ügyek Autonómia garanciái szabályozás csak tv.ben személyi ügyek tagok, vezető megválasztása, kinevezés a kormánytól független szigorú összeférhetetlenségi szabályok (politikai és gazdasági) törvényben meghatározott javadalmazás költségvetés: külön költségvetési fejezet ellenőrzés: OGY beszámoltatás (kiv. OIT), ÁSZ döntés felülvizsgálata: csak bírósági út (nincs felettes szerv eljárás jogi értelemben sem)
Szervek Közbeszerzések Tanács székhely Bp mint testület delegálásutján jön létre 10 tag: az ajánlattevőket és ajánlatkérőket azonos számú tag képviseli /korábban 19 tag volt, most a honlapon 10 tagról írnak/ elnököt a tagok közül választják 2/3-os többséggel, 5 évre (1x újra) Közbeszerzési Döntőbizottság, Közbeszerzési politika kialakítása, hirdetmények ellenőrzése, támogató, segítő funkció, jogorvoslati fórum
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az elektronikus médiaigazgatás államigazgatási szerve tagjait az OGY választja, elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre feladata: előmozdítja a szólásszabadságot, figyelemmel kíséri az alkotmányos elvek érvényesülését, biztosítja a média, az elektronikus hírközlési, postai és informatikai szolgáltatások piacainak törvényes és zavartalan működését. Hangsúlyt fektet a felhasználó ügyfelek érdekeinek fokozott védelmére. Feladata a tisztességes, hatékony verseny kialakítása és fenntartása, valamint a szolgáltatók jogkövető magatartásának felügyelete /rendeletet is kibocsáthat az elnöke/
GVH A GVH-nak a piacgazdaság működésében betöltött - a verseny szabadságával és tisztaságával kapcsolatos - szerepe, hogy a köz érdekében, a hosszú távú fogyasztói jólétet és így a versenyképességet is növelő módon érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek, valamint, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel általában is támogassa a versenyt, vagy ahol verseny nem lehetséges, elősegítse a versenyt megteremteni vagy pótolni hivatott állami szabályozás kialakítását Versenyfelügyelet, versenypártolás, versenykultúra fejlesztés, jogalkalmazó, kvázi bíráskodó tev.ét látja el, illetve versenyfelügyeleti eng (Ket. alapján) Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre Versenytanács
OBH: irányítja és ellenőrzi a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét ellátja a bíróságok költségvetésével és gazdálkodásával kapcsolatos központi feladatokat, gyakorolja a munkáltatói, személyzeti feladatokat (bírák kinevezésével, felmentésével, kijelölésével, személyzeti nyilvántartással, bírósági vezetők kinevezésével kapcsolatos feladatok, stb.), ellátja a központi oktatási feladatokat, szervezi és végzi a bírósági statisztikai adatok gyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokat, irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését, ellátja a honvédelmi, polgári védelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi központi feladatokat. 16 tag: 9 bíró, Közigazgatási és igazságügyi és a Nemzetgazdasági Miniszter, Legfőbb ügyész, Legfelsőbb bíróság elnöke, Ügyvédi Kamara elnöke, 1-1 OGY képviselő. + 9 bíró póttag
PSZÁF A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítő rendszert felügyelő, ellenőrző és szabályozó független alkotmányos szerve Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre Az elnök rendeletet bocsáthat ki.
MNB feladata: monetáris politika megvalósítása, a törvényes fizetőeszközök (forintbankjegy és -érme) kibocsátása,az ország hivatalos deviza- és aranytartalékának kezelése, devizaműveletek végzése az árfolyam-politikával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatosan, a belföldi fizetési és elszámolási, valamint értékpapír-elszámolásirendszerek kialakítása és felvigyázása, a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében, a pénzforgalom lebonyolításának szabályozása, a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete, statisztikai adatok összegyűjtése és szolgáltatása az EU felé, számlavezetés a bankok és hitelintézetek részére, illetve hitelek nyújtása, valamint betétek elfogadása ugyanezektől. Legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács Elnökét és az alelnököket a Köztársasági elnök nevezi ki. Az elnök rendeletet bocsáthat ki.
A közigazgatási szerv jogképessége, jogi ismérvei, létrehozása. a közigazgatás az állam feladatainak tényleges megvalósítása, vagyis az állam cselekvése a közigazgatás nem más, mint közszolgálat, azaz az államra háruló közszolgáltatások megvalósítására rendelt szervezet a közigazgatás nem más, mint közhatalommal végzett igazgatás, amely kifejeződik a közigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenységében a közigazgatási tevékenység a jognak alávetett tevékenység a közigazgatási feladatok ellátására elkülönült közigazgatási szervezeti rendszer jött létre, költségvetéssel rendelkeznek
Közigazgatási hatóság hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező államigazgatási szerv, helyi önkormányzat képviselő-testülete, ideértve a megyei önkormányzat közgyűlését is, valamint átruházott hatáskörben annak szervei és társulása, a polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője főjegyző, jegyző, körjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a hatósági igazgatási társulás, törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület vagy személy.
Közigazgatási szerv fogalma a közig. szervezeti rendszerének legkisebb önálló alkotóeleme önálló, minden más állami szervtől elhatárolt hatáskörrel (nem vonható el) és szervezettel rendelkezik gazdaságilag is önálló, vagyis a rá bízott anyagi eszközök felett – jsz.i keretek között – maga rendelkezik, rendszerint polg.jogi személyiséggel is rendelkezik Kvázi közigazgatási szervek: nem közigazgatási feladatok ellátására létrehozott társaságok: pl. hatósági állatorvos
A közigazgatási szervek önállósága és jogalanyisága szempontjából megkülönböztethetünk önálló és nem önálló közigazgatási szerveket. Az önálló közigazgatási szervek (pl. NAV területi szervei) elkülönült személyi állománnyal és szervezettel, valamint elkülönült költségvetéssel rendelkeznek, továbbá polgári jogi jogalanyiságuk van (azaz jogi személyek), szemben a nem önálló közigazgatási szervekkel (pl. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területi szervei).
Közigazgatási szerv jogképessége létrehozásukkal keletkezik, megszűnésükkel együtt szűnik meg A jogképesség azt jelenti, hogy közig.i jogok és kötelességek alanya lehet: felhatalmazás a közig. cselekvésre elemei előírt jogrendben hozzák létre közig. tevékenység jogával való felruházása.: meghatározzák a feladatát, társadalmi rendeltetését, és az ehhez szükséges állami közhatalmat biztosítják számára hatáskör: közhatalom konkrét gyakorlásának lehetősége illetékesség: hatáskörét csak a működési területén gyakorolhatja, a hatáskör földrajzi megosztása
Közigazgatási szerv létrehozása, megszüntetése: Költségvetési szervek: 1992 évi XXXVIII. tv. Paraadminisztratív szervek :2008. évi CV. tv. 16. §
A fővárosi és megyei kormányhivatalok. 2011. január 1-jétől a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok jogutódaként, valamint a területi államigazgatási szervek egy részének részleges integrációja útján jött létre a fővárosi, valamint a 19 megyei kormányhivatal, mint a területi államigazgatás csúcsszerve. A kormányhivatal a Kormány törvény által létrehozott általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, melynek felügyeletét közigazgatás-szervezésért felelős miniszter látja el, valamint irányítja a kormányhivatalokat. Önállóan működő és önálló költségvetéssel rendelkező gazdasági szerv.
A kormányhivatalokat a kormánymegbízottak vezetik. A kormánymegbízottat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormánymegbízott felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja. Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik. A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. Megbízatása megszűnik: a) a Kormány megbízatásának megszűnésével, b) lemondásával, c) felmentésével, d) halálával, e) választójogának elvesztésével, f) összeférhetetlenségének megállapításával.