1. évfolyam 1. szám február 1. Hírlevél Víz és Egészség Tárcaközi Szakbizottság Az első szám tartalma: Köszöntő 2 Víz és Egészség Szakbizottság 2 A víz és egészség kapcsolatának jelentősége 3 A Víz és Egészség Jegyzőkönyv 6. cikk 2. paragrafusában előírt célok listája 5 A Víz és Egészség Szakbizottság munkacsoportjai 7 A Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság Víz és Egészség Szakbizottságának ügyrendje 9 Kapcsolódó konzultációk és konferenciák anyagai 11 Szakmai források 11 Elérhetőek vagyunk az Interneten! Tisztelt Olvasó, Kedves Kolléga! A Víz és Egészség Szakbizottság első hírlevelét olvashatja, amelyben a Víz és Egészség Szakbizottság tevékenységéről, aktuális feladatairól, szervezeti felépítéséről szeretnénk részletes áttekintést nyújtani. Víz és Egészség Szakbizottság A nemzetközi jogi érvényű Víz és Egészség Jegyzőkönyv hatályba lépése a 213/2005. (X.5.) Kormány rendelettel került kihirdetésre. Végrehajtásáért az egészségügyi miniszter és a környezetvédelmi miniszter felelős. A több tárcát, szakmai- és nem kormányzati szervezetet is érintő feladatok áttekintésére, összehangolására a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság (NTB) január 24-i ülésén az NTB-n belül kialakítandó Víz- és Egészség Szakbizottsághoz (VESZ) rendelte. A sürgető feladatokra tekintettel 2007 szeptember 4-én a Környezetvédelmi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium delegáltjai részvételével a Víz és Egészség Szakbizottság megtartotta 1. ülését, amelyen megvitatták az ügyrend és a munkaprogram tervezetét. Az ülés döntése alapján 3 tematikus munkacsoportban (ivóvíz és vízbázisok; szennyvíz; egyéb felszíni és fürdővizek) kezdték meg munkájukat. Víz És Egészség Szakbizottság 2008/1

A döntéshozatalba bevonják a vízfogyasztók érdekeit képviselő feleket, a vízszolgáltatók képviselőit, a vízszolgáltatási infrastruktúrával kapcsolatos szakértői csoportokat, a vegyipari és agráripari termék előállítók képviselőit. Az EU fürdővíz direktíva (76/160/EEC), amely elsődleges célként a fürdővizek monitorozását illetve kategorizálását jelöli meg, 19 vizsgálandó tényező alapján, amelyek elsősorban kémiai, illetve mikrobiológiai faktorok. A Víz és egészség jegyzőkönyv 2005-ben lépett érvénybe, amely előtérbe helyezi az alapvető emberi szükségletek kielégítéshez elegendő mennyiségű és minőségű víz biztosítását és az egészség megőrzését a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve, elismerve a megfelelő összetételű tiszta víznek, valamint a harmonikus és jól működő vízi környezetnek az emberi egészséget és jólétet szolgáló hatásait. Hangsúlyozza, hogy a fenti szempontok figyelmen kívül hagyása mind rövid, mind hosszú távon káros következményekkel jár mindazoknak az egészségére és jólétére nézve, akik ezektől az erőforrásoktól, illetve azok minőségétől függnek, továbbá ennek következtében a víz körforgásának fenntartható mértékű befolyásolása alapvetően fontos mind az emberi szükségletek, mind a környezetvédelem szempontjából. Prioritásként kezeli a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzését, ellenőrzését és csökkentését. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az alapvető emberi szükségletek biztosításához elegendő mennyiségű és minőségű víz hiányának közegészségügyi következményeire, és a hiányok súlyos következményeire, a hátrányos helyzetűekre és a társadalomból kirekesztettekre. Fontos feladatként kezeli a vízzel összefüggő megbetegedéseket megfigyelő és előrejelző, valamint a beavatkozást lehetővé tevő rendszerek létesítését. Az egészséges és tiszta víz elérhetősége különös jelentőséggel bír az egészség megőrzése szempontjából. A nem kielégítő minőségű víz fogyasztása jelentős egészségi kockázatot jelenthet, mind a kémia, mind pedig a biológiai szennyező forrás esetében. A víz útján terjedő betegségek visszaszorítása különös jelentőséggel bír az ivóvíz, illetve a fürdővíz esetében egyaránt. Az egészséges vízhez jutás prioritásként jelenik meg számos világszervezet programjában, mind minőségi-mennyiségi, mind pedig a fenntartható fejlődés szempontjából. A WHO évtizedek óta prioritáskánt kezeli az egészséges vízhez jutás lehetőségét, elsősorban a víz útján terjedő betegségek előfordulásának csökkentését, illetve az optimális szennyvízkezelést szem előtt tartva. Kiemelkedően fontosnak tartják az egészséges víz elérési lehetőségét szociális helyzettől függetlenül, minden társadalmi réteg számára. Kiemelten kezelik a víz és az élelmiszerbiztonság összefüggését. Jelentős feladatként jelenik meg a megfelelő háztartási víz és szennyvízkezelés fejlesztése. Kulcskérdésnek tartják a csatornázottság és a szennyvízkezelés fejlesztését és monitorozását, amelynek fő célja a víz útján terjedő betegségek visszaszorítása. Ugyancsak fontosnak tartják a fentiekre vonatkozó egészségi kockázatbecslések elvégzését. Az Európai Unió szintén prioritásként kezeli az ivóvíz és fürdővíz kérdését. Az ivóvíz direktíva (98/83/EC) az ivóvíz fogyasztók egészségének megőrzését jelöli meg célként. Fontosnak tartja, hogy minden európai államban mindenki számára elérhető legyen a megfelelő minőségű ivóvíz. Az ivóvizet mind mikrobiológiai, mind kémiai szempontból vizsgálják, 48 különböző paraméter alapján, ezek alapján tervezik vízminőségi standardok felállítását. A vízminőség kérdéskörében szintén megjelenik az élelmiszerbiztonság fontos szempont. Az ivóvízzel kapcsolatos egészségi kockázatbecslést kiemelten kezelik. 4 3 Víz És Egészség Szakbizottság 2008/1 Víz És Egészség Szakbizottság 2008/1

A Víz és Egészség Jegyzőkönyv céljai (VEJ 6. cikk 2. paragrafusa): 2.§ A Részes Felek mindegyike köteles meghatározni, nyilvánosságra hozni és időszakonként felülvizsgálni azon szabványokra és teljesülési szintjükre vonatkozó nemzeti és/vagy helyi célkitűzéseket, amelyek a vízzel összefüggő megbetegedések elleni magas színvonalú védelem eléréséhez, illetve fenntartásához szükségesek. A célkitűzéseket időszakonként felül kell vizsgálni. Mindezek során megfelelő gyakorlati, illetve egyéb intézkedéssel kell biztosítaniuk a lakosság részvételét áttekinthető és méltányos keretek között, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy nyilvánosság bevonásának eredményét számításba vegyék. Azon esetek kivételével, amikor a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, szabályozása és csökkentése érdekében teendő országos vagy helyi körülmények azt nem indokolják, a célkitűzéseknek egyebek között ki kell terjedniük: a) A szolgáltatott ivóvíz minőségére az Egészségügyi Világszervezetnek az ivóvíz minőségére vonatkozó irányelveire alapozva; b) A vízzel összefüggő megbetegedések járványainak visszaszorítására, illetve esetszámuk csökkentésére; c) Az ellátási területre, illetve az ellátandó népesség nagyságára vagy arányára, amelyet a közösségi ivóvízellátó rendszerrel kell kiszolgálni, vagy ahol az ivóvízellátás biztosítását más módon kell fejleszteni; d) Az ellátási területre, illetve az ellátandó népesség nagyságára vagy arányára, amelyet a közösségi szennyvízelvezető és -kezelő rendszerrel kell kiszolgálni, vagy ahol a szennyvízelvezetés és -kezelést más módon kell fejleszteni; e) A teljesítendő színvonal elérésére mind a közösségi rendszerek, mind az egyedi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés és -kezelés tekintetében; f) Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés és -kezelés elismerten jó gyakorlatának alkalmazására, beleértve az ivóvíz forrásaként használt vizek védelmét; 6 5 Víz És Egészség Szakbizottság 2008/1 Víz És Egészség Szakbizottság 2008/1 g) Az alábbi kibocsátások előfordulására: (i) kezeletlen szennyvíz, és (ii) kezeletlen záporvíz túlfolyás a szennyvízgyűjtő rendszerekből a jelen Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó vizekbe; h) Szennyvíztisztító berendezésekből a jelen Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó befogadóba kibocsátott szennyvíz minőségére; i) A közösségi vagy más szennyvíztisztító rendszerekből származó szennyvíziszap ártalmatlanítására és hasznosítására, valamint az öntözésre használt szennyvíz minőségére, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezetnek és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának a szennyvíz és az ürülék mezőgazdaságban és aqua-kultúrákban történő biztonságos használatára vonatkozó irányelveit; j) Az ivóvízforrásként, az általában fürdőzésre, az aquakultúrákhoz, valamint a kagyló/rák tenyésztésére és halászatára igénybe vett vizek minőségére; k) Elismerten jó vízgazdálkodási gyakorlat alkalmazására a fürdőzésre igénybe vett zárt víztárolóknál; l) Az olyan különösen szennyezett helyszínek feltárására és rehabilitációjára, amelyek a jelen Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó vizekre káros hatást jelentenek vagy jelenthetnek, és ezzel a vízzel összefüggő megbetegedések kialakulásával fenyegetnek; m) A vízbázisok védelmére szolgáló vízgazdálkodási rendszerek hatékonyságára, beleértve az elismerten jó gyakorlat alkalmazását az összes szennyező forrás felügyelete tekintetében; n) A szolgáltatott ivóvíz és az ezen bekezdésben megfogalmazott célkitűzések körébe tartozó egyéb vizek minőségére vonatkozó tájékoztatás gyakoriságára a 7. cikk 2. bekezdése által előírt információk közzététele közti időszakokban.

Résztvevő szervezetek: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezet Megőrzési főo., Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati valamint a Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Magyar Víziközmű Szövetség, Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség, Országos Környezetegészségügyi Intézet, Közegészségügyi főosztály 3. munkacsoport: természetes és medencés fürdők, aquakultúrák, vízgyűjtő gazdálkodás, vízkeretirányelv – vízmonitoring szakterület (a VEJ 6. (2) b,g,j, k,l,m pontok) Vezeti: Dr. Kádár Mihály főosztályvezető főorvos, Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági- és Vízhigiénés főosztály Résztvevő szervezetek: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Vízgyűjtő gazdálkodási és Vízvédelmi főosztály, valamint Környezet Megőrzési főosztály, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Magyar Fürdő Szövetség, Magyar Uszodatechnikai Egyesület, Országos Környezetegészségügyi Intézet, Vízbiztonsági és Vízhigiénés főosztály, Országos Epidemiológiai Központ, Járványügyi osztály. A Víz és Egészség Szakbizottság munkacsoportjai 1. munkacsoport: ivóvízellátás és vízbázisvédelem szakterület (a VEJ 6. (2) a, b, c, e, f, j, m pontok) Vezeti: Dr. Faludi Gábor helyettes főosztályvezető, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Résztvevő szervezetek: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Vízellátási o. és Vízgyűjtő gazdálkodási és Vízvédelmi főo., valamint Környezet Megőrzési főo., Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Önkormányzati valamint a Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium, Magyar Víziközmű Szövetség, Országos Környezetegészségügyi Intézet, Vízbiztonsági és Vízhigiénés főosztály, Országos Epidemiológiai Központ, Járványügyi osztály 2. munkacsoport: szennyvízelhelyezés, és -tisztítás, szennyvíziszap elhelyezés, szennyvízöntözés szakterület (a VEJ 6. (2) d,e,f,g,h,i pontok) Vezeti: Botond György vezető főtanácsos, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Vízgazdálkodási Főosztály. 8 7 Víz És Egészség Szakbizottság 2008/1 Víz És Egészség Szakbizottság 2008/1

10 9 Víz És Egészség Szakbizottság 2008/1 Víz És Egészség Szakbizottság 2008/1 A Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság Víz és Egészség Szakbizottságának ügyrendje I. A Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság Víz és Egészség Tárcaközi Szakbizottság (továbbiakban: NTB VESZ) feladatai és összetétele: 1.) A Kormány a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, március 17- én aláírt egyezményhez kapcsolódó Víz és Egészség Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 213/2005. (X. 5.) Korm. rendelet végrehajtásának elősegítése, a tárcaközi együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében a Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság (NTB) keretén belül Víz és Egészség Szakbizottságot (VESZ) hozott létre. 2.) Az NTB VESZ feladatkörében a) koordinálja a Víz és Egészség Jegyzőkönyv (továbbiakban VEJ) végrehajtását figyelembe véve a víz és egészség relevanciájú folyamatokat és programokat, így többek között az alábbiakat: aa) rendszeresen áttekinti és értékeli a VEJ végrehajtásának helyzetét, különös tekintettel a célkitűzésekre és azok határidejére, a végrehajtás indikátoraira és a nemzeti jelentési kötelezettségekre ab) beszámolót készítését a VEJ végrehajtásának előrehaladásáról ac) elősegíti a vízzel és egészséggel kapcsolatos információcserét, az új kihívások felismerését, ad)véleményezi a VEJ különböző képviseleti testületeiben és munkacsoportjaiban képviselt nemzeti álláspontot b) rendszeresen tájékoztatja az NTB-t, annak üléseire beterjeszti a magasabb szintű döntést igénylő kérdéseket, így többek között javaslatot tesz az alábbiakra: ba) a VEJ végrehajtásának tárcaközi munkamegosztására és az érintett tárcák ezekkel kapcsolatos felelősségi körére; bb) a VEJ végrehajtásával kapcsolatos rövid- és középtávú célok kitűzésére; a célok teljesítésének határidejére és a feladatok ütemezésére; 3.) Az NTB VESZ elnöke az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) főigazgatója, titkára a VEJ nemzeti összekötője. 4.) Az NTB VESZ tagjai az NTB elnöke, ill. annak képviselője; az egészségügyi miniszter, a környezetvédelmi miniszter, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a földművelésügyi- és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke által kijelölt képviselő. 5). Az NTB VESZ szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésének részletes szabályait a tagok egyszerű többségével elfogadott jelen ügyrend határozza meg. 6). Az NTB VESZ működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat az Országos Környezetegészségügyi Intézet látja el az Egészségügyi Minisztérium / az ÁNTSZ költségvetésében e célra elkülönített előirányzat terhére. Budapest, január 17.

12 11 Víz És Egészség Szakbizottság 2008/1 Víz És Egészség Szakbizottság 2008/1 Kapcsolódó konzultációk és konferenciák anyagai ÁNTSZ országos értekezlet az ivóvízbiztonsági felügyeleti munkáról, 2005 február 13.: • dr. Ócsai Lajos (OTH): Megnyitó • dr. Kádár Mihály (OKI): fürdő vízminőségi irányelv felülvizsgálatának fejleményei Az előadások letölthetők az internetről: Szakirodalmi források Programme of Work for 2007–2009 adopted by the Meeting of the Parties: • • 5.e.pdfhttp:// 5.e.pdf • • • A Hírlevél szerkesztősége: Főszerkesztő: dr. Dura Gyula Főszerkesztő helyettes: dr. Pándics Tamás Technikai szerkesztő: Szalóki András Postai cím: 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Telefon A kiadvánnyal kapcsolatos észrevételekkel, közlési szándékkal szíveskedjenek a Hírlevél főszerkesztőjéhez fordulni: Postai cím: 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Telefon: