Egyenlő Bánásmód Hatóság

A szakszervezetek szerepe a hátrányos megkülönböztetés ellen  Együttműködés,  „Házőrző kutya” szerepe,  Áldozatok támogatása, képviselete,  Panaszkezelés,  Részvétel a peres eljárásokban az áldozat nevében,  Kollektív kereset  Közös kereset,  Stratégiai peres ügyek,  Szituációtesztelés,  Információk és párbeszéd

Együttműködés  Nem kormányzati szervekkel,  Egyenlő bánásmód követelményének betarttatásáért létrehozott szervezetekkel (kormányzati vagy független szervezetek)  Más szakszervezetekkel  Módja:  Nem csak a saját területen kell dolgozni,  Nem csak hazai szinten,

„Házőrző kutya” szerepe  Nemzeti jogrendszer figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy az megfelel-e bizonyos jogi okmányoknak (pl. ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió)  Jelentések, árnyékjelentések készítése nemzetközi testületek részé

Panaszkezelés  - a folyamatban lévő hátrányos megkülönböztetés tudatosítása az áldozatokban és a potenciális áldozatokban,  - panaszok fogadása, azok továbbítása a megfelelő fórumhoz,  - jogi segítségnyújtás az áldozatoknak,  - jogi felvilágosítás nyújtása, választási lehetőségek ismertetése,  - peres képviselet vagy peren kívüli rendezésben történő közreműködés  Kérdés: van-e minderre megfelelő forrás, tudás, szakértelem

Peres ügyek  2000/43 IRÁNYELV 7. CIKKELY (2) BEKEZDÉSE  2000/78 IRÁNYELV 9. CIKKELY (2) BEKEZDÉSE  Elismert-e a szakszervezetek jogállása, vannak-e korlátozások?  ESETJOG szerepe abban, hogy a különböző jogi fogalmak megfelelő értelmet nyerjenek, és megállapításra kerüljenek bizonyos szabványos elemek  Szlovákia: a diszkrimináció áldozatait jogi személyek (nem kormányzati szervezetek is) képviselhetik,  Olaszország: faji vagy etnikai alapú megkülönböztetések esetén a szakminisztérium által összeállított listán szereplő nem kormányzati szervezetek, szakszervezetek felléphetnek a panaszos nevében vagy támogatójaként  Cseh Köztársaság: a hát5rányos megkülönböztetés elleni küzdelem része a szakszervezet/civil szervezet tevékenységének  Ciprus: a fenti kritérium szerepeljen a szervezet alapszabályában, alapító okiratában

Kollektív kereset  Előnye: egyetlen áldozatnak sem kell a bíróság elé állnia, a bizonyítási eljárás nem az adott személy által elszenvedett jogsértésre fókuszál  A jogorvoslat szintjén eltérés az egyéni keresetektől, a rendszerszinten ható szankciók a megfelelőek  A benyújtás feltétele, hogy az egyenlő bánásmód elvének megsértése olyan jellemzőkön alapuljon, amelyek alapvetően jellemzik az adott személyt, és a jogsértés személyek nagyobb csoportját érinti, amely nem határozható meg pontosan

Közös kereset  Egyedi felpereseknek kell a bíróság elé állnia,  Bizonyítaniuk kell, hogy diszkrimináció áldozatai,  Elsődlegesen az USA jogrendszerére jellemző  EU-ban: csak kevés helyen lehet ezzel a jogi eszközzel élni (Szlovákia, Ausztria)

Stratégiai pereskedés  Lényege: a bíróság rendszerének használata a széles társadalmi változás elérésének céljából  A per olyan hatással bírjon, amelynek célja a konkrét ügyön való túlmutatás  A hangsúly magán a jogon, a nyilvános politika reformján van,  A konkrét ügyfél (felperes) érdeke általában háttérbe szorul,  KÖZHASZNÚ PERES ÜGYEK (polgári jogok, személyiségi jogok, esélyegyenlőség, véleménynyilvánítás szabadsága)  Fontos: megindítása előtt a szakszervezet tekintse át saját célkitűzéseit, prioritásait, mit akar elérni a perrel (pl. precedens teremtése, jogértelmezés, meglévő jogszabályok alkalmasságának próbára tevése, valamely politikai cél elérése stb.)  Figyelem: a stratégiai peres ügyek még akkor is a kormány elszámoltathatóságát hirdetik, ha a per kimenetele nem hozza a konkrét eredményeket, továbbá  Hozzájárulhatnak az egyes ügyek széles nyilvánosság számára történő ismertté tételéhez, az adott csoport támogatásához

Szituációs tesztelés  A módszerrel bizonyíték szerezhető a hátrányos megkülönböztetés megtörténtéről,  Olyan helyzetet kell kialakítani, amelyben kiderül, hogy adott személy részéről megvalósul-e a diszkrimináció  Célja: olyan gyakorlatok feltárása, amelyből megállapítható, hogy egy adott jellemzővel rendelkező személy kedvezőbb megítélés alá esik-e, mint az ilyen jellemzővel nem rendelkező személy  A helyzetek legyenek összevethetők  Alkalmazása csak néhány tagállamra jellemző: Magyarország, Franciaország, Belgium  Hollandia, Svédország: ha alkalmazzák, a bíróságok elfogadják, mint bizonyítékot, annak ellenére, hogy nincs nevesítve a jogszabályokban  Hátránya: adatbázis kell az alkalmas tesztszemélyekről, amelyek betanítása költségvonzattal jár, és időigényes, mert az ismeretek szinten tartása érdekében a képzéseiket időnként meg kell ismételni

Információ és párbeszéd  Nem egyértelműen rendelkeznek erről az irányelvek  Egyes kormányok úgy értelmezik, hogy nem is kell ezen rendelkezéseket átültetni a nemzeti jogba  Kérdés: a szakszervetek eredményes szerepet töltenek-e be a munkahelyi gyakorlatok nyomon követésében?  Eredményesen vesznek-e részt a kollektív szerződéskötés folyamatában, vagy csak aláírják a munkáltatói oldal javaslatait, elképzeléseit?  Tesznek-e lépéseket magatartáskódexek elkészítésére?  Végeznek-e kutatásokat?  Kicserélik-e egymással a jó gyakorlatokat?

Információk terjesztése  2000/43/EK irányelv 10. cikke, 2000/78/EK irányelv 12. cikke  Nincs rá forrás, az esélyegyenlőségi szervek szerepe korlátozott  Egyes tagállamokban (Lengyelország, Portugália, Málta) jogszabály írja elő a munkáltatóknak, hogy tájékoztassák munkavállalóikat az esélyegyenlőséggel és a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos jogszabályokról

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK   Telefon:  Fax:   1024 Budapest, Margit krt.85. VII.emelet  Budapest Pf.:672.

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!