AZ ISKOLA MINT TÁRSADALMI ORIENTÁCIÓS INTÉZMÉNY Kiss Mária Rita Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék
Mi teszi szükségessé a társadalomismeret oktatást? „A magára hagyott ifjúság” Család hárító attitűdjei A magyar szocializációs folyamatok sajátosságai inkompetencia Az iskola hárító attitűdjei Tudáscentrikus felvételiorientált iskolák A pedagógusok társadalomról való tudása Empirikus kutatások eredményei jelzik a hiányosságokat Két kérdőíves adatfelvétel 2007 Politikai cselekvésminták kutatás (Dél-alföldi fiatalok) 2008 Iskola és társadalom kutatás (országos)
Kutatási eredmények Kivel szoktál beszélgetni társadalmi kérdésekről?
Szoktatok-e beszélgetni a családban? Igen válaszok (%) Témák „Velem is” Politikusok 26,9 Tanulmányi eredmény 91,5 Belpolitikai ügyek 25,8 Iskolai élet 89,9 Politikai pártok 24,9 Öltözködés, megjelenés 76,4 Helyi, önkormányzati ügyek 22,7 TV-műsorok, szereplők 73,0 Külpolitikai események 22,1 Zenei ízlés, zenészek, együttesek 66,0 Más politikai szervezetek, mozgalmak 15,4 A másik nemmel való kapcsolat 62,3 Bulvár-hírek, sztárok, híres emberek 55,5
Politikai cselekvésminták 18 évesek körében Civil viselkedésminták (rendszer-konform / normakövető) 70-75% Lokális politikai cselekvés Társadalmi szolidaritás Spontán szerveződés Klasszikus politikai eszközhasználat (rendszerkonform / normakövető) 50-55% Alkotmányban rögzített politikai eszközök Választójog Szólásszabadság, Gyülekezési jog Érdekvédelem Polgári engedetlenség: 30-33% Rendszerellenes politikai eszközhasználat 25-30%
Egy társadalomismereti képzési modell
A társadalomismeret oktatás modelljei Állampolgári ismeretek modell (társadalomtudományi, alkotmányossági alapismeretek átadása) Integrált oktatási modell (történeti szemléletjelenelvűség Fontos kérdések: a vitaközpontú modell (konkrét konfliktusok elemzése) Normaközpontú modell (demokratikus társadalmi értékek, az emberi együttélés és szabályai, emberismeret) Részvételi modell (aktív állampolgárság) A társadalomismeret, mint szocializációs tárgy (az együttműködő társadalmi környezetre építő modell)
A társadalomismeret, mint szocializációs tárgy funkciói Diákok társadalomszemléletének meghatározott irányú formálása (jelenelvű, kompetens, felhasználói tudás a társadalmi szerepvállaláshoz) A társadalmi jelenségek értő szemléletének megalapozása Hozzájárulás a sikeres egyéni életstratégiák kidolgozásához Társadalmi integráció elősegítése Hátrányos helyzet korrekciója (civilizatórikus ágens – a hátrányos helyzetű csoportok ne a társadalmi folyamatok elszenvedői legyenek, hanem képesek legyenek hatékonyan kihasználni azokat) Demokratikus intézményrendszert működtetni akaró és tudó kompetens állampolgárok nevelése
Kompetenciaközpontú oktatás Kompetenciaprofilok Transzverzális kompetenciák Procedurális kompetenciák Eszközhasználattal kapcsolatos kompetenciák (technikák) Csoportos tevékenységhez szükséges kompetenciák Kompetenciaterületek Egyéni kompetenciák Szociális részvételhez kapcsolódó kompetenciák Politikai részvételhez kapcsolódó kompetenciák Gazdasági részvételhez kapcsolódó kompetenciák Kulturális részvételhez kapcsolódó kompetenciák
Felhasználócentrikus oktatás, a cselekvésre alkalmas tudás megalapozása Reális társadalmi működést leíró elméleti ismereteken alapul (Melyik demokráciamodellt tanítsuk?) Az alkalmazott társadalomtudományi kutatások eredményein alapuló praktikus és modern tudást közvetít Készségeket fejleszt, procedurális ismereteket, eszközhasználati technikákat ad át Nem szakad el attól a környezettől, amelyben működnie kell A fejlesztett kompetenciák létjogosultságát a gyakorlat igazolja vissza
Módszertani pluralizmust feltételező oktatás A tudás előállításának helyszíne és a tudás alkalmazásának helyszíne közötti különbségek csökkentése A „társadalom rejtett tanterve” Lokális politika (együttműködő társadalmi kapcsolatrendszer) Episztemológiai előny Élményszerű tanulás Cselekedtető tanulás Többirányú kompetenciafejlesztés
Minden másképpen van „Meggyőződésünk, hogy az ember komfortérzete megnő a világban, ha eligazodik benne. Megismerve az egyes társadalmi jelenségeket, azok lehetséges okait és következményeit, idegenkedésünk menten csökken: társadalmi ismeretek birtokában, leginkább pedig a társadalom megismeréséhez szükséges újabb és újabb szempontokkal eszköztárunkban, a demokratikus, autonóm polgár attitűdjei alakulhatnak ki bennünk, ami pedig egy jobb együttélést eredményezhet. „
IV. A modern demokráciák működési sajátosságaihoz igazodó oktatás Modern demokráciaelméletek (a politikai cselekvési tér beszűkülése) 1970-es évek JOHN PLAMENATZ elszámoltathatóság elmélete 1990-es évek ADAM PRZEWORSKI felhatalmazás elmélete 2003-2006 KÖRÖSÉNYI ANDRÁS vezérdemokrácia modellje II. A mediatizált politika működése (a politikai üzemmód alkalmazkodott a passzív és médiafogyasztó társadalomhoz) A politika médialátképe határozza meg a politikai cselekvést A politikusok a közvélemény követése helyett a közvélemény gyártják és gondozzák (politikai marketing) Kognitív elemek háttérbe szorulása Szimbolikus és expresszív elemek dominanciája A politikai siker legfontosabb feltétele a jó kommunikációs képesség, a könnyen fogyasztható, látványos politikai tartalmak használata III. Milyen következményei vannak a társadalomismereti oktatási koncepcióra nézve?
IV. Javasolt tanulmányi területek és tartalmak EGYÉN ÉS KÖZÖSSÉG Személyiség és társas kapcsolatok Életmód, életciklusok Információszerzés: az önismerettől a társadalomismereti információszerzésig A HELYI TÁRSADALOM Társadalmi tér, társadalmi tagoltság Önkormányzatok, helyi igazgatás, civil szféra Társadalmi viselkedésmodellek, csoportközi viszonyok A MAI MAGYARORSZÁG A háztartások gazdálkodásától a nemzetgazdaságig Társadalmi folyamatok A mai magyar politikai rendszer A társadalom kulturális tagoltsága Politikai értékek, politikai kultúra GLOBALIZÁLT VILÁG Ember és környezet Európai értékek Társadalmi normák, emberi és állampolgári jogok A nemzetközi politika aktuális kérdései
V. A politikai rendszer deskriptív szemléletének következményei a társadalomismeret oktatásban LOKÁLIS POLITIKA MANIPULATÍV TECHNIKÁK MEGISMERTETÉSE: AZ EGYÉNI INTEGRITÁS FOKOZÁSA