Felnőttképzés

A felnőttoktatás szakágazatai 1. SZAKÁGAZATOK FORMÁLIS INFORMÁLIS NONFORMÁLIS

A felnőttoktatás szakágazatai FORMÁLIS didaktikai tervszerűség jellemzi céltudatos, rendszeres általában tantárgy/modulrendszerben az ellenőrzés kiemelt szerepet kap

A felnőttoktatás szakágazatai NONFORMÁLIS oldottabb forma jellemzően állandó a hallgatóság életösszefüggések vizsgálata, praktikus tudás közvetítése nem tantárgyak szerint strukturálódik tudomány, művészetek, mindennapi tudás állandó ösztönzés az önművelésre

A felnőttoktatás szakágazatai INFORMÁLIS a leggyakoribb tanulási forma általában szabadidőben mindig tervezetlenül történik tudomány, politika, művészetek, mindennapi ismeretek

A felnőttoktatás szakágazatai 2. SZAKÁGAZATOK ISKOLA- RENDSZERŰ ISKOLA- RENDSZEREN KÍVÜLI ÁLLAMILAG NEVESÍTETT ISKOLARENDSZERBEN, TANULÓI/HALLGATÓI JOGVISZONNYAL

A képzési piramis Lemorzsolódás, FELSŐFOK KÖZÉPFOK ALAPFOK

A második esély felnőttkorban „rendes” korban második esély első esély

Az első esély iskolarendszeréből való lemorzsolódás okai anyagi társadalmi/iskolai (pl.szegregáció,előítélet) családi (költözés, családtag betegsége, nem érték a tudás) földrajzi egészségügyi a saját korcsoport negatív hatásai önálló döntés

A felnőttoktatás társadalmi funkciói SZOCIALIZÁCIÓS EGYÉNI SZÜKSÉGLETEKET KIELÉGÍTŐ

szocializációs funkciók pótló funkció: hiányzó,rendeskorban meg nem szerzett általános vagy szakmai ismeretek, végzettségek felnőttkori megszerzése kompetenciát biztosító funkció: célja, hogy a munka világában szükséges naprakész tudás megszerzését, a technikai eszközök használatát, a technikai környezetben való eligazodást folyamatos képzéssel biztosítsa

szocializációs funkciók stabilizációs funkció: a felnőttképzés által a munkaerő-piaci státusz megtartása vagy erősítése, ezáltal gazdasági, szociális, egészségi, társadalmi és érzelmi stabilitás biztosítása politikai képző funkció: Állampolgári, politikai és közösségi képzéssel a közéletben való aktív részvétel megteremtése, környezetünk tudatos védelme.

szocializációs funkciók parkolópálya funkció: célja, hogy a (felnőtt) tanulót addig tartsa az oktatási rendszerben, ameddig erre szükség van ahhoz, hogy a munkanélküliség, a marginalizálódás stb. veszélye elkerülhető legyen. személyiségfejlesztő funkció: a humán erőforrás nem közvetlen munkaerő-piaci célú fejlesztése, melynek eredménye a magasabb szintű munkavégzés, fejlettebb tanulási- és kulcsképességek.

Személyes szükségleteket kielégítő funkciók egzisztenciális funkció: a felnőttkori tanulás segítségével a gazdasági biztonság, a társadalmi mobilitás lehetőségének megvalósulása. rekreációs funkció: a szabadidő hasznos eltöltése, aktív pihenés, az egészséges életmód kialakítása.

Személyes szükségleteket kielégítő funkciók személyiségfejlesztő funkció: a leggyakrabban különböző művészeti ágak segítségével történő önmegvalósítás, önkifejezés. Célja még, hogy a felnőtt megismerje személyisége sajátosságait, fejlessze képességeit és reflexivitását.

A felnőttoktatás célcsoportjai analfabéták funkcionális analfabéták munkanélküliek idősek szegények nők fiatal felnőttek képzetlenek elítéltek fogyatékkal élők romák bevándorlók vándorló életmódot folytatók

Az iskolarendszerű felnőttoktatás hazai története 1945/46, az Ideiglenes Nemzeti Kormány 11 130/1945. M. E. számú rendelete alapján (Dálnoki Miklós Béla miniszterelnök és Teleki Géza kultuszminiszter) szabályozott iskolarendszerű felnőttoktatás. Az első teljes tanév – a végrehajtási utasítás 1946. február 7-ei megjelenése után – az 1946/47-es volt.

Az iskolarendszerű felnőttoktatás hazai története 1948-53: kiemelt kedvezmények, gyorsított, fölülről szervezett, a középiskolák szerepe nő. munka melletti „levelező” oktatás 1954-56: elvont kedvezmények, hanyatlás 1958-63: cél a tömegoktatás + érettségi egyre több fiatal és nő

Az iskolarendszerű felnőttoktatás hazai története hetvenes évektől: idősebbek hiánya gimnázium helyett szmk túlsúlya 1973-2005: szakmunkások szakközépiskolája fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás működési zavarainak ellensúlyozása)

Gazdasági, politikai változások a kilencvenes években demokratikus átrendeződés, nemzetközi politikai átalakulás nemzetközi szervezetek (NATO, Európai Unió) piacgazdaság, a túlfoglalkoztatás leépülése, piaci verseny, piacvesztés privatizáció az állami és önkormányzati tulajdonnal szemben túlsúlyba kerül a magántulajdonú üzleti szektor

Társadalmi változások a kilencvenes években A kilencvenes évtized végére – a piacgazdaság megszilárdulásával – a rendszerváltás mobilitást élénkítő hatása megszűnt, a rétegződés és az egyenlőtlenségi rendszer lényegileg állandósult az iskoláztatási szakasz hosszabbra nyúlt legnagyobb mértékben az alacsony képzettségű munkaerő iránti kereslet esett vissza munkanélküliség

A regisztrált munkanélküliek száma 1991-2002 (ezer fő)

A felnőttképzési rendszer változásai a kilencvenes években A munkanélküliség megjelenése és a munkaerő-piaci képzések súlyának növekedése A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe kerülése A gazdasági társaságok megjelenése a képzési piacon A vállalati képzőhelyek megszűnése és átalakulása

A felnőttképzési rendszer változásai a kilencvenes években Az általános felnőttképzés háttérbe szorulása A távoktatás szerepének erősödése A politikai képző funkció tartalmának megváltozása A népfőiskolai rendszer feléledése a LLL felértékelődése

Az oktatási rendszer változásai 1985-től decentralizáció, demokratizálódás a tankötelezettség kitolódása, új tartalmak NAT, kerettantervek „vállalkozó” iskola

Az oktatási rendszer változásai demográfiai csökkenés, javuló iskolázottsági mutatók

Törvényi szabályozás 1993. évi LXXVI. tv. a szakképzésről 2001. évi CI tv. a felnőttképzésről

Elvárások a képzéssel szemben 1. Megkülönböztetett bánásmód, individualizált fejlesztés Személyiség stabilizálásának elérése, fejlesztése Tanulási motiváció, tanulási készség, kommunikáció fejlesztése Munkaköri képesség megnevezése, Hiányzó alapismeretek pótlása

Elvárások a képzéssel szemben 2. Szükséges szakmai és mentális képességek elsajátítása Nyílt, hozzáférhető, rugalmasan egymásra épülő rendszerek alkalmazása A szociális különbségek csökkentése Szolgáltatások

A következő nemzedék oktatása Az elvárt kompetenciák fejlesztésének útja: Egy életen át tartó tanulási igény kialakítása Önálló tanulás fejlesztése Csapatmunka kialakítása a tanulási folyamatokban Problémamegoldás fejlesztése

Elmozdulás a tanárközpontú oktatástól Tanuló Tanuló Iskolák és szervezetek Tanuló Tudás környezet Oktató könyvtár Tanuló Oktató Tanuló szakértő osztály Teljesítmény-központú oktatás felé internet kihelyezett képzés Tudás portál

Tanulás másként Csomópontok együttműködés tanulás tudás menedzsment Egyéni és csapat teljesítmény fejlődése együttműködés Iskolák és szervezetek Tanulási teljesítmény támogatása Tudás megosztás tanulás innováció könyvtár oktató Vállalati környezet tanuló osztály Tudás környezet internet szakértő Tudás portás

Milyen új kompetenciákkal kell rendelkeznie képzőknek? Kiváló (MESTER) szakember / mindig hiteles A felnőttek tanulási folyamatait jól ismerő, andragógiai ismeretekkel rendelkező Biztonsággal kezeli az új technológiát Nincs többé: „Majd az életben megtanulod!” – helyette: tanulásszervezés,irányítás Különböző tanítás/tanulás módszertan alkalmazása Tanuló az irányítás célpontja legyen

Felnőttképzési szakember felkészítő - tematika Felnőttképzési ismeretek A felnőttképzés finanszírozása Munkaerő-piaci szükségletelemzés Tanulásirányítási módszerek Program- és tananyagfejlesztés Felnőttképzési szolgáltatások Minőségbiztosítás a felnőttképzésben Marketing a felnőttképzésben Irodai informatika Tutori feladatok