II. A turizmus rendszere

A turizmus rendszere Közvetítő szektor Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet Természeti környezet Gazdasági környezet Technológiai környezet KERESLET (turista) Motiváció Szabad rendelkezésű jövedelem Szabadidő KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb. utazás Közvetítő szektor marketing Forrás: Lengyel, 1992 (módosított)

A turizmus és környezete A turizmus, mint nyitott és dinamikus rendszer a környezetével aktív kölcsönhatásban áll. A turizmus környezete: Társadalmi Kulturális Politikai Természeti Gazdasági Technológiai

A turizmus alrendszerei A turizmus rendszere két alrendszerből tevődik össze. 1. Kereslet 2. Kínálat A 2 alrendszert 3 szektor köt össze: 1. Utazás 2. Marketing 3. Közvetítő szektor

Kereslet KERESLET (turista) Motiváció Szabadidő Szabad rendelkezésű jövedelem

1. Motiváció A kereslet olyan igény, amely mögött fizetőképes vásárlóerő és hajlandóság jelentkezik. Az utazási motivációk összhangba hozhatóak a Maslow-féle szükséglet-hierarchia elmélettel.

Maslow-piramis

7 szintű piramis

Maslow-féle szükséglet Utazási motívum Referenciák a turisztikai szakirodalomból Fiziológiai Kikapcsolódás Menekülés Kikapcsolódás Feszültség levezetése Napfény keresése Fizikai kikapcsolódás Biztonság Egészség Regeneráció Megelőzés Valahová tartozás Szeretet Családi együttlét Rokonság ápolása Társaság A társadalmi kapcsolatok ápolása Gyökerek keresése Megbecsülés Státus elérése Etnikum Saját teljesítmények megbecsülése Fontosságunk elismertetése másokkal Tekintély Társadalmi elismertség Önfitogtatás Szakmai/üzleti Személyes fejlődés Státus és tekintély Önmegvalósítás Legyünk tisztában igazi természetünk-kel Önfelfedezés és -értékelés Belső vágyak kielégítése Tudni és megérteni Ismeretszerzés Kulturális/nevelési Csodavárás / érdeklődés új témák iránt Szellemi kikapcsolódás Esztétikai A szépség értékelése Környezet Tájkép A Maslow-féle szükségletek és a turizmus szakirodalmában idézett motivációk

2. Szabadidő A turistának az utazás megvalósításához szabadidőre, előre tervezhető, fizetett szabadságra van szüksége. /II.vh.!/ Az urbanizációnak köszönhetően a szabadidő világa fokozatosan összekapcsolódott a munka világával. A munkaidő leteltével nyer értelmet a szabadidő. A fizetett szabadság mértéke a Föld országaiban nagyon eltérő. Mo: A Munka Törvénykönyve: legkevesebb 21 nap szabadság jár minden teljes állásban foglalkoztatott munkavállalónak. / a szabad- és pihenőnapokon túlmenően/

3. Szabadrendelkezésű jövedelem (diszkrecionális) jövedelem Az alapvető szükségletek kielégítése (étkezés, lakás, öltözködés) után további szükségleteink kielégítésére használhatjuk a szabadon felhasználható jövedelemrészt. Itt jelentkezik a fogyasztói társadalom szerepe abban, hogy terméket, vagy a megfoghatatlan utazást választják.

A turisztikai kereslet jellemzői A kereslet 3 fő formája: Tényleges kereslet Potenciális kereslet Látens kereslet A kereslet fő jellemzői: A választás magas szabadságfokú Az utazási döntés nagyfokú kockázattal jár A turista maga is részt vesz a termék előállításában A turisztikai kereslet szezonális A kereslet rendkívűl érzékeny, változó, szubjektív és sok külső ellenőrizhetetlen tényezőtől függ

Kereslet-kínálat A kereslet és kínálati rendszer legerősebb kapcsolódása és mozgatórugója a motiváció és a vonzerő (attrakció) egymásra találása. Ezt segíti a marketing tevékenység, amely a fogadóterület felől irányul a küldő terület felé. A kapcsolódás következő eleme a közvetítő szektor, amely eljuttatja a turistához a kínálat elemeit. A kereslet és kínálat kapcsolata a turistának a fogadóterületre való utazásával valósul meg.

Kínálat KÍNÁLAT (turisztikai termék) Vonzerő (attrakció) Szállás Étkezés Közlekedés Egyéb infrastruktúra Szórakozási lehetőségek Kultúra Vendégszeretet Biztonság Higiéné Turisztikai szervezetek Árak Stb. Kínálat

Kínálat = turisztikai termék A kínálat alapja a turisztikai termék, amely a vonzerőn (attrakción) alapuló szolgáltatások összessége. A turisztikai termék lényege, hogy szolgáltatásokból áll. A turista számára a komplex szolgáltatáshalmaz jelent terméket, hiszen valamennyi szükségletét ki kell, hogy elégítse.

A turisztikai termék fő jellemzői Megfoghatatlanság Egyidejűség A minőség ellenőrzése Veszendőség Szezonalitás Verseny

Vonzerők a turizmusban I. Természetes vonzerők Víz (Földközi-tenger, finn tavak, folyók) Napfény és klíma Hegyek és hó (Alpok, Kárpátok) Természeti ritkaságok ( Szahara, Niagara-vízesés, gejzírek) Flóra és fauna (erdők, mezők , tengerek) Nemzeti parkok ( természeti ritkaságokkal rendelkező védett területek, pl. Hortobágyi Nemzeti Park) vadrezervátumok, natúrparkok Gyógy- és termálvizek (Baden-Baden, Hévíz, Bük, Hajdúszoboszló)

II. Ember alkotta vonzerők: Egyházi központok, szent helyek (Jeruzsálem, Mekka, Róma) Műemlékek (piramisok, Akropolis, Colosseum) Történelmi helyek (Waterlo) és városok (Róma, Athén, London, Párizs) Építészeti remekek (kínai fal, Eiffel-torony, Vatikán) Múzeumok (Louvre, Prado, Vatikáni múzeum) Népművészet (mindenhol) Fesztiválok (Salzburg, Cannes, Budapest) Világvárosok (New York, London) Sport (golf, tenisz, vadászat, halászat, sí) Tematikus parkok (Disneyland Kalifornia, Disney Word Florida) Szerencsejáték-központok (Nevada, Las Vegas) Szórakozás (mozi, éjszakai élet) Gasztronómia Társaság (klubok, egyesületek, csoportos túrák) Rokonok és barátok Világkiállítás, vásárok, kongresszusok…

Az attrakciók hatóköre Helyi (búcsú, vásár, koncert, disco) Regionális (Alpok, Balaton, Földközi tenger) Univerzális (Róma, Olimpia, Világkiállítás) A vonzerők erősítik egymást, így a több attrakcióval rendelkező fogadóterületek nagyobb hatékonysággal tudják végezni marketingtevékenységüket.

A vonzerőt turisztikai szempontból befolyásoló tényezők Közlekedés Infrastruktúra Szálláshelyek Étkezés Kultúra, sport, egyéb kikapcsolódási lehetőségek Higiénia Vendégszeretet