Egyes szerződések Villamosmérnök szak DE TTK Debrecen, 2010. március 23.

Eladó kötelezettségei Adásvételi szerződés □ Fogalma: az egyik fél, az eladó köteles az általa eladott dolog tulajdonjogát a másik szerződő félre, a vevőre átruházni és a dolgot átadni, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. □ Alanya: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szerv; eladó - vevő □ Általában nincs formához kötve az adásvételi szerződés DE! ingatlan adásvételi szerződései csak írásban lehet megkötni. Eladó kötelezettségei Vevő kötelezettségei A dolog tulajdonjogának a vevőre történő átruházása. Vételár megfizetése. A dolog átadása. A dolog átvétele. Tájékoztatási kötelezettség a lényeges tulajdonságokról. Költségek és közterhek viselése. Okirat-szolgáltatási kötelezettség (pl. használati utasítás). A szerződéssel összefüggő költségek és illetékek viselése. Kellék- és jogszavatosság. A tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének költségei. Átadással, tehermentesítéssel járó költségek. Átvétellel, elszállítással kapcsolatos költségek.

Vállalkozási szerződés □ Fogalma: a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, magjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására (pl. beruházás kivitelezése, ruha készítése a szabónál), a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. □ Alanyai: vállalkozó – megrendelő. □ Vállalkozó főkötelezettsége: eredmény előállítása, melynek létrehozása során köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gyors és gazdaságos befejezését. □ Megrendelő főkötelezettsége: vállalkozói díj megfizetése.

Vállalkozási szerződés II. – Felek jogállása □ Megrendelő utasításainak szerepe: szakszerűtlen utasítás → figyelmeztetés → fenntartás → vállalkozó eljár (a megrendelő kockázatára) vagy elállhat vagy köteles elállni (ha a munka folytatása jogszabályt sértene vagy mások élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetné). □ A munkaterületet a megrendelőnek kell alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. □ A megrendelő ellenőrizheti a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot. □ Felek együttműködési kötelezettsége különösen jelentős.

Vállalkozási szerződés III. – Szerződésszegés □ Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy olyan késedelem fog bekövetkezni, amely miatt a teljesítés a megrendelőnek már nem fog érdekében állni, a megrendelő elállhat, kötbért és kártérítést követelhet akkor is, ha a késedelem nem róható föl a vállalkozónak. □ Az előzőhöz hasonló módon nyilvánvalóvá válhat az is, hogy a teljesítés hibás lesz. Ilyenkor a megrendelő köteles a vállalkozónak megfelelő határidőt tűzni a hiányosságok kiküszöbölésére, s ha ez a határidő eredménytelenül telik el, gyakorolhatja az előbb említett jogait.

Megbízási szerződés □ Fogalma: megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni (pl. ügynöki tevékenység, ügyvédi képviselet). □ Alapvető különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között, hogy míg a vállalkozó eredményt köteles szolgáltatni és díjra csak eredményessége esetén tarthat igényt, addig a megbízott gondos és szakszerű tevékenységre, tehát nem eredményre köteles, így díjra eredménytelen megbízás esetén is jogosult. □ Alanyai: megbízott - megbízó.

Megbízási szerződés II. – Kötelezettségek 1. Megbízott kötelezettségei: □ a rábízott ügy személyes ellátása DE! kivételes esetekben más személyek közreműködését is igénybe veheti; □ megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesítenie a megbízást; □ tájékoztatási kötelezettség; □ elszámolási kötelezettség a megszűnéskor. 2. Megbízó kötelezettségei: □ díj megfizetése, kivéve, ha ingyenes a szerződés; □ együttműködés a megbízottal.

Megbízási szerződés III. – Megszűnés □ Teljesítéssel szűnik meg a megbízási jogviszony, vagyis akkor, ha az ügyet ellátták. □ Teljesítés nélküli megszűnés leggyakoribb esete a felmondás: 1. Megbízó részéről: bármikor azonnali hatállyal felmondhatja DE! köteles helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. 2. Megbízott részéről: felmondási idővel mondhatja fel a szerződést, hogy a megbízó gondoskodhassék az ügy további intézéséről. Azonnali hatállyal a megbízott súlyos szerződésszegése esetén mondhatja fel.

A biztosítási szerződés fogalma és jellemzői □ Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek (biztosítási összeg) a megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére köteles. □ Kockázati elemeket hordozó szerződés. biztosítási esemény bekövetkezése □ Helytállási kötelezettség dologszolgáltatás. □ Vonatkozó szabályok: Ptk. + Bit. + biztosítási szabályzat + konkrét biztosítási szerződés.

A biztosítási szerződések főbb sajátosságai □ Gyakori az általános szerződési feltételek alkalmazása. □ A Ptk. bizonyos feltételek mellett megengedi a hallgatólagos szerződéskötést. □ A szerződéskötés és a hatálybalépés időpontja elválik egymástól. □ Széleskörű és többirányú együttműködési kötelezettség. □ A biztosított szándékos és súlyosan gondatlan magatartása a biztosító mentesülését eredményezheti.

A biztosítási jogviszony alanyai □ A szakmai és gazdasági fölénnyel rendelkező biztosító, vagyis az a szervezet, amely a biztosítási tevékenységet végzi. □ A gazdaságilag gyenge és jogban járadan ügyfél: szerződő fél (aki a szerződést köti), biztosított (akinek vagyonára vagy személyére vonatkozik a szerződés), kedvezményezett (a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összegre jogosult), károsult. egyoldalú kógencia □ Alkusz: a biztosítási szerződést a szerződni kívánó fél megbízása alapján közvetíti. □ Biztosítási ügynök: biztosító alkalmazottjaként vagy megbízottjaként közvetít.

A biztosítási szerződés létrejöttének speciális szabályai □ Az írásba foglalás érvényességi kellék. □ A szerződéskötést megelőzően a biztosítót tájékoztatási kötelezettség terheli. □ A törvény több létrehozatali módot is szabályoz, melyek egyenrangúak (a leggyakoribb, hogy a szerződő fél írásbeli ajánlatára, annak tartalmával egyezően a biztosító kötvényt bocsát ki). □ A hatálybalépésre vonatkozó megoldások.

Általános szerződési feltételek □ ügyletek nagy száma egyedi alkudozások + □ olyan veszélyközösség létrejötte, amely a kockázatot arányosan osztja meg szerződési feltételek egységesítése, ún. általános szerződési feltételek alkalmazása előnyei + gyakorlati problémái

Tájékoztatási kötelezettség □ Mindkét fél érdeke a megfelelő tájékoztatás: ■ a biztosító csak úgy tudja megfelelően felmérni a kockázatokat, ha valamennyi szükséges feltétellel tisztában van; ■ az ügyfélnek is az az érdeke, hogy ismerje azokat a kikötéseket, melyekkel szerződését megkötheti. □ Szabályozása: 1. Ptk.: alapelv + általános + különös szabályok. Bit.: a biztosítót terhelő tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások → feladat teljesítése: záradék aláíratásával.

A biztosítási díj □ A szerződő fél főkötelezettsége a biztosítási díj fizetés. □ Főszabály szerint a szerződés hatálybalépésének időpontja is a díjfizetéshez igazodik. □ Az első díj a szerződés létrejöttekor esedékes, a későbbi díj pedig azon időszak első napján, melyre a díj vonatkozik. □ Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerződés megszűnik, a biztosító ellenkező megállapodás hiányában követelheti az egész évi díjat □ A díj nemfizetése automatikusan megszünteti a szerződést. □ Reaktiválási jog: ha a szerződés a díj nemfizetése miatt szűnt meg, és a megszűnésétől számított 6 hónapén belül befizetik az elmaradt díjat, a szerződés változatlan tartalommal hatályba lép. DE! A biztosító fizetési kötelezettsége csak a jövőre nézve áll be, vagyis a köztes időszakban bekövetkező biztosítási eseményre nem vállal teljesítést.

A biztosítási szerződés tartalma, megszűnése ■ készenléti szakaszban: a biztosító készenlétben áll, a másik fél fizeti a díjat; ■ biztosítási esemény bekövetkeztekor: a biztosítottnak bejelentési kötelezettsége van; ■ teljesítési szakaszban: a biztosító teljesítésre köteles. 2. Megszűnése: ■ határozott idő lejár; ■ felek közös megegyezése; ■ életbiztosítás esetében a biztosított halála; ■ díjfizetés késedelme; ■ lehetetlenülés; ■ biztosítási érdek megszűnése; ■ rendes és rendkívüli felmondás.

Vagyonbiztosítási szerződés □ A szerződő fél valamely vagyontárgy épségben tartása érdekében köt szerződést a biztosítóval, amely a biztosított vagyontárgy károsodása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén pénzfizetésre vagy más szolgáltatás teljesítésére köteles. □ Tipikus kockázatuk: betöréses lopás, rablás, földrengés, árvízkár, jégverés, villámkár. □ Biztosítási érték (biztosított vagyontárgy valóságos értéke) meghatározása: ■ túlbiztosítás tilalma: a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét; ■ alulbiztosítás megengedettsége: a felek a vagyontárgy értékét a valóságosnál alacsonyabban jelölik meg, s ezt tekintik biztosítási összegnek, ilyenkor a biztosító térítési kötelezettsége is arányosan csökken.

Életbiztosítás □ A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási összeget megfizeti a kedvezményezettnek. □ Fajtái: ■ halál esetére szóló életbiztosítás; ■ elérési életbiztosítás (a biztosított valamely életkor pl. nyugdíj elérésével hozzájut a biztosítási összeghez). □ Kedvezményezett: szerződésben megjelölt személy, ennek hiányában a kötvény birtokosa, végül a biztosított örököse.

Balesetbiztosítás □ Baleset: a biztosított akaratán kívül fellépő olyan külső behatás, mely egy év alatt a biztosított halálát, állandó rokkantságát, időleges munkaképtelenségét okozza. □ Főszabály szerint a vagyonbiztosítás szabályait kell alkalmazni, de vannak kivételek, amikor a életbiztosítás szabályai irányadók.

Felelősségbiztosítás □ A biztosított követelheti, hogy a biztosító mentesítse őt a szerződésben megállapított mértékben olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály alapján felelős. □ A biztosító jogai és kötelezettségei a szerződésből következően a biztosítottal szemben állnak fent, de a károsultnak teljesít. □ Regresszjog = visszakövetelési jog: a biztosító a biztosított szándékos vagy a szerződésben meghatározott súlyosan gondatlan magatartása esetén jogosult a kifizetett kártérítési összeget visszakövetelni. □ Önálló fajtája a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Önellenőrző kérdések □ Határozza meg az adásvételi szerződés fogalmát! □ Hogyan alakul a megrendelő utasításainak szerepe a vállalkozási szerződésben? □ Mi az alapvető különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között? □ Határozza meg a biztosítási szerződés fogalmát! □ Mit jelent a reaktiválási jog a biztosítási szerződések körében? □ Mit jelent a túlbiztosítás, illetve az alulbiztosítás a vagyonbiztosítás körében? Ezek megengedettek a magyar jogban?