Pedagógus. „aki független tanár, ne akarjon miniszter lenni,. (Márai) Pedagógus „aki független tanár, ne akarjon miniszter lenni,.. (Márai) „Félig sem fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös József)

Pedagógus Kratz, (1896): kérdezett meg tanulókat a hatékony tanár jellemzőiről…Ez vezetett a „tulajdonságlisták” összeállításához-mai napig jellemző (Szivák 2002). Minden vizsgálat azt mutatja, hogy a szülők társadalmi helyzete határozza meg a gyerekek iskolai előmenetelét (Demeter, 2006) (Sági, 2002.), nemzetközi vizsgálatok (TIMSS, PIRLS, PISA) Számít-e a tanár?

A kívánatos tanári képességekről Pedagógiai képességek (Sallai, 1994) Kommunikációs ügyesség Gazdag és rugalmas viselkedés repertoár Gyors helyzetfelismerés és konstruktív helyzetalakítás Erőszakmentes és konstruktív konfliktusmegoldás Együttműködés képessége A pedagógia helyzetek, jelenségek elemzésének képessége Mentális egészség

Pedagógiai képességek Hegyi Ildikó (1996) rendszere: Két nagy csoportba sorolja a pedagógiai képességeket Általános: Kommunikációs Konstruktív vagy didaktikai Szervező Speciális: Helyzetfelismerési képesség Döntési Alkalmazkodási Tolerancia Identifikációs Empátia Figyelemmegosztás Játszani tudás

Fordulópont a kutatásokban: a tanár tevékenységének vizsgálata 1931-ben Barr kidolgozott egy megfigyelési kategóriarendszert szakfelügyelők számára, de a tényleges tanórai történések tudományos megfigyelése a ’60-as években kezdődött el. Falus Iván (1986) rendszerében a készségek a pedagógiai folyamat hármas egysége alapján kerültek meghatározásra (preaktív, interaktív, posztaktív szakaszok). Kvalitatív módszerek kerülnek előtérbe.

Gondolkodáskutatás Mivel a kutatások volumene sok esetben nem állt arányban az eredményekkel, megindult a gondolkodáskutatás (Szivák, 2002) Három iránya ismeretes: Döntéskutatás Konstruktivizmus (Nahalka István, Csapó Benő) A tanári hit-meggyőződése (a prekoncepció meghatározza, hogy az egyén mit fogad be). Nyugati modell: „képesség modell”, míg a japán modell: „erőfeszítés modell”. Ezzel szemben áll a közfelfogás, mely az oktatás létszámát, tárgyi feltételeit tekinti meghatározónak.

Kompetencia alapú oktatás A legnagyobb tartalék a pedagógusok szakmai meggyőződésében és habitusában rejlik. A tanulás újszerű megszervezése a pedagógusok oldalán is új kompetenciákat igényel. A sikeres változás egyik titka az, hogy a pedagógusoknak a módszerek nagyon gazdag repertoárjával kell rendelkezniük, amelyből a különböző tanulási helyzetekhez illeszkedve válogatni tudnak. (Demeter, 2006)

A jó pedagógus ismérvei az igazgatók szerint Fordítson gondot a gyerekek személyiségének formálására Figyeljen oda a gyerekek egyéni problémáira Képes legyen az egyénre szabott differenciált tanításra Kész legyen a szakmai megújulásra Teljesítsenek jól a tanulói Tudjon fegyelmet tartani Tartsa meg pontosan az óráit Sikeresen oldjon meg nehéz helyzeteket Tartson jó kapcsolatot a kollégákkal Szívesen vállaljon pluszfeladatokat (Sági 2006)

A pedagógusok értékelése során alkalmazott tényezők az iskolákban Óralátogatások tapasztalatai A tanulók versenyeken elért eredménye A közös iskolai szakmai programokban nyújtott teljesítmény A felzárkóztatásban való részvétel A szülők elégedettsége a tanárokkal A kollégák értékelése a pedagógusról A tanulók értékelése a tanárokról Iskolán kívüli szakmai teljesítmény

Szaktanácsadás Felügyelő helyett szaktanácsadó (1985. évi I. törvény) 1993. évi közoktatási törvény, amely a szakmai munka kétféle ellenőrzését hozta létre: a belső és külső ellenőrzést. Az igazgató megnövelt felelősségének megfelelően az ő hatáskörébe adta a belső ellenőrzést. A külső ellenőrzésre pedig nem intézmény, nem szaktanácsadó, hanem a szakértő kapott jogot. 1996-szaktanácsadás

A MF-FPPTI szempontrendszere A minőségbiztosítás keretein belül Tapintatos kritikai értékelő munka Dokumentáció vizsgálat Milyen tanári tevékenységek? A tanítási óra megtervezése Az óra vezetése Kérdezés Magyarázat A tanári-tanulói interakció és kommunikáció Az osztálymunka szervezése A csoportmunka és egyéni munka irányítása A tanulói munka megfigyelése, elemzése, értékelése Motiválás Oktatástechnikai eszközök használata

Saját nézőpontom: „Soha ne hagyd ki a lehetőséget, hogy megdicsérhetsz, vagy elismerhetsz valakit.” (J. Brown) Uram, zseni lakik Önben. Önben uram nem különben.

Az óraelemzéssel szemben támasztott követelmények Objektivitás Szakszerűség Az ötletszerűség mellőzése Segítőkészség Empátia Kollegialitás Gyakorlati tapasztalatok és azok pedagógiai és pszichológiai alapokon nyugvó elméleti indoklása

Dokumentumok Hospitálási jegyzőkönyv kitöltése Összegző értékelés Jegyzőkönyv szaktanácsadói látogatásról

Mini-kutatási szempontok Az oktatás tartalma A tanóra szervezési módja Tanár –diák viszony Értékelés

Az oktatás tartalma Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) 1. A tanóra tartalma egyezik a helyi tanterv követelményrendszerével.  1. Az órák szakmai tartalmi színvonala nagyon különböző. 2. Kifogástalan a fejlődéslélektani követelmények betartása.  2. A pedagógusok munkáját befolyásoló oktatáspolitikai folyamatok: kompetencia-alapú oktatás (tevékenykedtetés) még nem terjedt el a gyakorlatban. 3. Jól választott a használt taneszközök sora. 3. Az ismert taxonómiai elvek nem valósulnak meg maradéktalanul. 4. Oktatástechnikai eszközök használata  4. A táblai rögzítés lehetőségét a kollégák elenyésző része használja. 5. Megfelelő a tananyag feldolgozásának üteme.   6. A természettudományok tantervei szakmailag kiválóak. Kivétel az alkalmazás és a kísérletezés. Hol törik meg az alapvetően helyes szándék? (Csapó B., 2006) Lehetőségek (Opportunities) Hátrányok, akadályok (Threats) 1. Az óra tartalma, a tanított tananyag kínálja a lehetőséget a differenciáláshoz az adott osztályban. 1. A tudás tartalma függ a társadalmi igényektől.  2. „A pedagógia ne játssza ki egymás ellen az ismeretek elsajátítását és a képességfejlesztést.” (Nahalka,1997) 2. 3 típusát különböztetjük meg: Szaktudás Hétköznapi tudás „Ünnepi tudás” (Ferge Zs., 1976)

A tanóra szervezési módja Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses)  1.A tanárok ismerik az óratervek készítésének módját. (tudáselemek, munkaforma, tanítási és tanulási módszerek, taneszközök.)  1. Kevesen használják iskoláinkban a korszerű munkamódszereket: pár-, csoport-, projektmunka… 2. Odafigyelnek az osztály fejődéslélektani sajátosságaira. 2.  Még az egyszerűbb szervezési módszereket is csak ritkán váltogatják. 3. Szem előtt tartják a didaktikai feladatok megvalósítását   4. A tanóra tartalmára szánt időt gyakorlottan osztják be. 5. Többnyire figyelnek a munkaeszközökre. Lehetőségek (Opportunities) Hátrányok, akadályok (Threats) 1., Az oktatás szervezési módjai (tanmenet, tematikus terv, óraterv). Az óraterv tartalmazza a tanóra részletes kidolgozását (tudáselemek, munkaforma, tanítási és tanulási módszerek, taneszközök)  1. Nagyon különböző eszközbeli felszereltséggel rendelkeznek iskoláink. 2. Elsősorban az oktatás szervezési módjainak váltogatásában látom a lehetőséget

Tanár-diák viszony Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses)  1. Milyen attitűd (együttműködés, versengés, közöny, agresszivitás, ellenállás stb…) jellemzi a tanár és tanulók közötti együttműködést? 1. A hazai kutatások arra utalnak, hogy a tanárok nagyobb szerepet tulajdonítanak a gyerek személyiségében rejlő okoknak, mint a tanítási helyzetek sajátosságainak. (Falus, Golnhofer, Kotschy, M Nádasi, Szokolszky (1989) 2. Hogyan hatott az osztálylégkör a tanulók órai tevékenységére?   Lehetőségek (Opportunities) Hátrányok, akadályok (Threats)  1. A tanórai kommunikáció csak akkor lehet eredményes, ha jól strukturált, alkalmas kérdezéstechnikával vezeti az órát tartó tanár.  1. „Elsőbbségi hatás”(meglévő elvárásaink és előfeltevéseink befolyásolnak minket).  2.A tanár és a tanuló közötti párbeszéd, beszélgetés, kommunikáció mértéke.  2. Sikerül-e kedvező feltételeket teremteni a tananyag tárgyalásához.

Értékelés Erősségek (Strengths) Gyengeségek (Weaknesses) 1. Formatív értékelés: meghatározó szerepű a tanulói attitűdök kialakulásában. Scriven (1967) 1. Fontos szerepet játszik a személyiségfejlődésben: tudatos vagy spontán. 2. Meghatározó szerepet játszik-e az iskolai környezet (pozitív és negatív hatások) a tanulók magatartásának, viselkedésének, attitűdjének alakulásában. 2.  Külső szabályozó: jutalmazás, vagy büntetés. 3. Belső szabályozó (pozitív, vagy negatív önkép) Nem mindig garancia a jó iskolai teljesítményre. 4. Időnként az osztályzat lesz a cél a tanulás helyett. Lehetőségek (Opportunities) Hátrányok, akadályok (Threats) 1. Új értékek jelennek meg a társadalmi fejlődés során. Melyek a fejlesztendők? 1 A pedagógiai taxonómiai rendszerek kevésbé kidolgozott területe. 2. Járuljon hozzá a tanár önértékelésének, ill. mesterségbeli tudásának továbbfejlődéséhez. 2. M Nádasi (2003) Pedagógusoknak: tantervi követelményekhez. Szülőknek: gyermekük elképzelt jövőjéhez. Tanulóknak: a felnőttek elvárásaihoz, más tanulók teljesítményéhez.

A mérésről Meglátogatott iskolák: 49 Meglátogatott órák száma: 115 Ebből intézeti kérésre: 110

Iskola típusa

Látogatott osztályok

Oktatás szervezési módjai

Taneszközök

Tanítási óra nyelve

Köszönöm a figyelmet!