A munkavédelem speciális kérdései Készítette: Adamasky Márta Bednár Gábor Haraszti Gábor Istók Bálint Konrád Gergely Kontár Csaba Oláh Béla

A munkavédelem szabályozási rendszere Törvényi szint Alaptörvény 1993. XCIII. tv. (Mvt) Kormányrendeleti szint Miniszteri rendeleti szint Nemzetgazdasági miniszteri rendeletek (korábban Munkaügyi és Népjóléti/ Egészségügyi/Szociális és Családügyi miniszteri rendeletek) Ágazati miniszteri rendeletek Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok Munkáltatói szabályozási szint

A munkavédelem célja Az Alaptörvényben foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket.

Veszélyforrás A munkavégzés során azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelent.

Veszélyes az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

Veszélyforrás lehet Fizikai (pl. munkaeszköz mozgása, zaj, rezgés) Kémiai/veszélyes anyagok (pl. robbanó, sugárzó, gyúlékony) Biológiai (pl. mikroorganizmus) Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel

A munkáltató kötelessége az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása, és a megvalósítás módjának meghatározása.

A munkavégzésre vonatkozó szabályokat úgy kell kialakítani, hogy végrehajtásuk megfelelő védelmet nyújtson a munkavállalókon kívül a munkavégzés hatókörében tartózkodók számára és a szolgáltatásokat igénybevevőknek is.

A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása céljából: A munkát úgy szervezni, hogy a munkavállaló a munkaviszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelességeit teljesíteni tudja A szükséges utasításokat a kellő időben a munkavállalónak megadni Rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek a követelményeknek, a munkavállalók ismerik és megtartják a rájuk vonatkozó rendelkezéseket

A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása céljából: A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések esetén a rendelkezéseknek megfelelően eljárni A védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiénés állapotát, a szükséges tisztítását, karbantartását, pótlását megoldani Írásban meghatározni az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjét A munkavégzéshez szükséges munkavédelmi oktatást megtartani

A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától: Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, a veszélyes tevékenységhez az előírt védőintézkedése megvalósítását A szükséges ismeretek megadását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását A munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását

JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK A VÉDŐESZKÖKKEL KAPCSOLATBAN A munkavállaló jogai: - a számára szükséges egyéni védőeszközt a munkáltatótól igényelni, - a munkáltató ez irányú kötelességeinek teljesítését igényelni, - a munkavégzést megtagadni, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, aminek minősül különösen az egyéni védőeszközök működő képtelensége, illetve hiánya. A munkavállaló kötelezettségei: - a számára kiadott egyéni védőeszközt rendeltetésszerűen használni, a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni.

AZ EGYÉNI VÉDŐSZKÖZ ÉS A MUNKARUHA MUNKAVÉDELMI SZEMPONTÚ ÖSSZEHASONLÍTÁSA Egyéni védőeszköz Munkaruha Juttatását a munkáltató köteles meghatározni, mely munkabiztonsági és munka-egészségügyi tevékenységnek minősül. Juttatása a munkáltató intézkedése alapján, melyet a Szervezeti Munkavédelmi Szabályzatban (Kollektív Szerződés) kell rögzíteni. A juttatás alapja a kockázatértékelés, melyet a munkáltató köteles elvégeztetni, és évente felülvizsgáltatni. Ennek elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi tevékenységnek minősül. A juttatás alapja a Munka Törvénykönyve szerint: „Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.” Kell munkavédelmi minősítés. Típusbizonyítvány szükséges. Munkavédelmi minősítése nincs. Használata a munkavállaló részére kötelező, ezt a munkaadó köteles ellenőrizni. A mulasztás szankcionálható. Használata nem kötelező, de pl. a honvédség sajátosságaiból, adódóan kötelezővé lehet tenni Használata oktatást, gyakorlást igényel. A munkavállaló adottságait (méreteit) a kiválasztásnál figyelembe kell venni. Használata nem igényel oktatást. Kihordási ideje nincs. A védelmi képességének elvesztése után cserélni kell. Kihordási ideje van. Mosása, tisztítása, karbantartása a munkáltató kötelezettsége, szakszerű végrehajtást igényel. A munkavállaló moshatja, tisztíthatja. A munkahelyről – külön engedély hiányában – tilos hazavinni. Hazavihető.(például kimosni). Időszakos felülvizsgálata kötelező lehet, a védelmi képesség függvényében. Nem igényel külön vizsgálatot. A tárolási feltételek meghatározottak. Nem igényel külön előírást. A munkavégzés megtiltható vagy megtagadható a védőeszköz hiányában. Belső szabályozás szerint. A védőképesség elvesztése után selejtezés. Veszélyes hulladéknak minősül a szennyezés mértékétől függően. Kihordási idő eltelte után hulladék. A szennyeződés mértékétől függően lehet veszélyes hulladék (például olajjal szennyezett textília).

Baleset Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést, vagy más egészségkárosodást, vagy halált okoz.

A baleset lehet Üzemi baleset Munkabaleset Egyéb jellegű baleset Otthoni baleset

Üzemi baleset Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan szállására menet közben éri.

Munkabaleset Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől. A munkabalesetet és foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni.

A munkabalesetet és foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. A munkabalesetek tekintetében a munkaügyi miniszter A foglalkozási megbetegedések tekintetében az egészségügyi, szociális és családügyi (népjóléti) miniszter rendelete határozza meg a tennivalókat.

A munkabaleset feltárása során Vizsgálni kell A kiváltó és közreható tárgyi Személyi Szervezési okokat. Intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek megelőzésére. Jegyzőkönyvet kell készíteni olyan részletességgel, hogy a dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására.

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló Elmaradt jövedelmét Dologi kárát Költségeit A hozzátartozó kárát

Elmaradt jövedelem Munkaképtelenségből, munkaképesség-csökkenésből eredő kár Elmaradt munkabér és juttatások pénzbeli értéke (későbbi OEP eljárás egyik tárgya) A munkaviszonyon kívül a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres kereset Az a jövőbeli változás, amely a meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal számolni lehet

Dologi kár Ruházatban, használati tárgyakban, egyéb dolgokban keletkezett (kivéve az olyan dolgok, amelyek bevitelét a munkáltató megtiltotta) Összege az aktuális fogyasztói ár (kivéve, ha a dolgozó a munkáltatónál kedvezményesen beszerezheti) (amortizáció) Ha a dologban okozott kár értékcsökkenés nélkül kijavítható, akkor a javítási költség

Költségek Olyan költségek, amelyek a sérelem következményeinek elhárításához szükségesek (pl. otthoni ápolás) A sérelemmel kapcsolatos egyéb indokolt költségek

Hozzátartozó kára A sérelem következtében meghalt dolgozó által eltartottak olyan összegű kártérítése, amely szükségleteik a sérelem előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja (saját jövedelmüket is figyelembe véve). A sérelemmel összefüggésben felmerült dologi kár, és az indokolt költségek.

OEP Megtérítés szempontjából különböző esetek: A munkáltató felelőssége A munkavállaló szabályszegő magatartása A két eset együtt

Köszönjük a figyelmet!