18. tétel

18. Ön szakképzettségének megfelelő alkalmazottként vagy vállalkozóként köteles a munka-, tűz-, környezet-, baleset- és egészségvédelmi előírásokat betartani. Melyek azok a kiemelkedően fontos ismeretek, melyekkel rendelkeznie kell? E tudnivalók fontosságát indokolja meg, példákkal támassza alá!

A munkavédelem hatósági felügyelete A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai A munkabaleset bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása A fizikai veszélyforrások A veszélyes anyagok és használatuk A biológiai veszélyforrások Az idegrendszeri és pszichés megterhelések által okozott veszélyek A biztonságos és egészséges munkahely jellemzői A munkakörülmények okozta egészségügyi ártalmak A munkahelyeken alkalmazott biztonsági jelzések A villamos berendezések biztonságtechnikája Az elsősegélynyújtás A kockázatelemzés, kockázatértékelés A tűzvédelmi alapismeretek és feladatok Tűzveszélyességi osztályok, tűzjelzés, tűzoltó eszközök, oltóanyagok A környezetvédelmi alapismeretek és feladatok Környezeti ártalmak, talajszennyezés, vízszennyezés, levegőszennyezés A hulladékgyűjtés, hulladékhasznosítás

A munkavédelmi hatósági felügyelet Az általános hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyeletek: Az OMMF (Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség) Az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) A Bányahatóság (szűk terület).

Feladatai: (1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését a munkavédelmi hatóság látja el. (2) A munkavédelmi hatóság tájékoztatást ad a közbeszerzési jogszabályban meghatározott ajánlattevő részére a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó kötelezettségekről. (3) A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák, és kötelezettségeiket teljesíthessék. (4) A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is; b) a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére; c) a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre. (5) A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és felelősségre vonás alkalmazására.

A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása, rendszeres ellenőrzése. munkaszervezéssel biztosítani tudja munkavédelmi kötelezettségeit, szükséges információkkal a munkavállalót időben ellátni, oktatni, a munkakörülmények megfelelősségét rendszeresen ellenőrizni, rendellenességeket kivizsgálni és intézkedni, szakszerűen eljárni,

A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai A munkavállaló kötelességei: munkaeszközöket és védőeszközöket (ruhát) szakszerűen használni, munkaterületén fegyelmet, rendet és tisztaságot megtartani, a biztonságos munkavégzés ismereteit elsajátítani, oktatáson részt venni, rendellenességeket, baleseteket, sérüléseket azonnal jelenteni, Előírt orvosi vizsgálaton részt venni.

Baleset fogalma Az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást illetőleg halált okoz

Munkabaleset fogalma Az a baleset, mely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

Üzemi baleset fogalma Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybe vétele során éri.

Súlyos munkabaleset a sérült halálát valamely érzékszerv (vagy érzékelő képesség) és a reprodukciós képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta; orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek); beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő torzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.

Mvt. 64. § (1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

Munkabalesetek bejelentése A munkáltatónak minden bejelentett balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti e. A bejelentés, kivizsgálás a munkáltató feladata. 1-3 napi munkaképtelenség: irattár (5 évig megőrzendő), sérült (hozzátartozó), TB-i kifizetőhely. 3 napon túli ugyanaz + területileg illetékes munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet Súlyos ugyanaz + azonnali bejelentés a munkavédelmi hatóságnál OMMF

Munkabalesetek nyilvántartása A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell. A következő adatokat tartalmazza: a sérült személyes adatait a munkabaleset számát a sérült munkakörét a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét a sérült ellátására tett intézkedést hogy a sérült folytatta-e a munkáját az intézkedések felelősét és határidőt

Munkabalesetek kivizsgálása A kivizsgálással kapcsolatos feladatok a baleset okozta károsodás súlyosságához igazodnak. A vizsgálatnak ki kell derítenie a baleset bekövetkeztéhez vezető tárgyi, szervezési és személyi okokat és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére. A felderített körülményeket hitelt érdemlő módon dokumentálni kell, hogy az eredmény alapján a munkáltató meg tudja állapítani, hogy az eseményt munkabalesetnek tekinti-e.

Veszélyforrás: Három csoportba soroljuk őket. Fizikai Biológiai A munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében (környezetében) tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Három csoportba soroljuk őket. Fizikai Biológiai Fiziológiai veszélyforrások

A fizikai veszélyforrások közül a leggyakoribbak: - a munkaeszközök (pl. szerszámok), a szállító-, anyagmozgató eszközök (pl. targonca, daru) mozgása, ill. a termékek és az anyagok mozgása (pl. daruról leszakadó teher); - a szerkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. anyag, termék lerakása, leemelése miatt megbillenő tartó, rosszul támasztott létra); - csúszós felületek (pl. olajos padló); - éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok; - a tárgyak hőmérséklete (pl. izzó kovácsdarab, edzéshez használatos szárazjég); - magasság, mélység (pl. leeshetünk vagy a fejünkre hullhat valami); - a levegő nyomása (pl. keszonban), hőmérséklete, áramlása (pl. huzatos munkahely); - a zaj és a rezgés; - nem megfelelő világítás; - az áramütés veszélye; - a poros levegő. A veszélyes anyag többek között lehet: - robbanó, robbanó keveréket alkotó;gyúlékony;mérgező; maró (pl. sav, lúg); fertőző; egyéb, egészségre káros anyag (pl. sugárzó).

Veszélyes anyagok robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, Veszélyes anyag: minden olyan anyag vagy készítmény, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő, szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő (karcinogén), mutagén, teratogén, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést és a magzat retardált fejlődését is) és egyéb egészségkárosító anyag. HEFOP 3.3.1.

Veszélyes anyagok egyezményes jelei HEFOP 3.3.1.

Biológiai veszélyforrás Biológiai tényezők • mikroorganizmusok. • baktériumok és hasonló organizmusok, • vírusok, • paraziták, • gombák.

Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők nehéz testi munka, túlzott munkaterhelés, nagy koncentrációt igénylő munka, túl intenzív vagy egyhangú munka, éjszakai munka, egyedül vagy elszigetelten végzett munka, személyek fenyegetése, támadása (erőszak) a feladatok, munkafolyamatok vagy munkavégzés szervezési hiányossága, összehangolatlansága, tisztázatlansága vagy áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ, emberi kapcsolati tényezők (például kiszolgáltatottság, tévedések, rosszindulat, passzív dohányzás, szexuális zaklatás).  

A biztonságos és egészséges munkahely jellemzői: A biztonságos és egészséges munkavégzés követelményeit elsősorban műszaki, szervezési eszközökkel kell kielégíteni. Úgy kell kialakítani a technológiát és olyan munkaeszközöket kell használni, hogy balesetveszélyt ne jelentsenek, a munka környezeti tényezői (levegő, zaj, hőmérséklet stb.) egészségügyi ártalmat ne okozzanak. Ha a műszaki védelem teljes körű biztonságot nem tud adni, kiegészítésképpen, használjuk az egyéni védőeszközöket, védőfelszereléseket.

A munkáltató kötelességei a biztonságos és egészséges munkavégzés körülményeinek megteremtésére Feladatok: biztonságos munkakörülmény védőfelszerelések munkavédelmi oktatás a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelő kialakítása és ellenőrzése a gépek, berendezések ,szerszámok , védőberendezések ,védőfelszerelések megfelelő száma és minősége a munkafolyamatokra , technológiára , anyagokra  vonatkozó munkavédelmi követelmények betartása és betartatása a munkavállaló szakmai, egészségi , munkavédelmi alkalmasságról való meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése a munkavédelmi feladatok ellátása , az előírások végrehajtási módjának meghatározása a tevékenység olyan megnevezése , hogy az ne jelentsen veszélyt a munkavállalóra a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési , tisztálkodási , egészségügyi, étkezési és melegedési lehetőség megteremtése

A munkakörülmények okozta egészségügyi ártalmak A foglalkozási ártalmakat a fellépő kóros hatások szerint csoportosíthatjuk: a fizikai terheléshatásai, a munkafolyamatok ártalmai, a szervezet egyoldalú igénybevétele, munkahelyi klíma, fizikai ártalmak (zaj, rezgés, sugárzás, légnyomás), porártalmak, vegyi ártalmak, foglalkozási fertőzések

A munkahelyeken alkalmazott biztonsági jelzések A munkahelyeken alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi jelzés, (biztonsági jelzés) meghatározott mértani forma, szín, hang, fény, képjel (piktogramm) és emberi testmozgás útján adott olyan információ, amely lehetővé teszi a munkavégzők számára a veszélyforrások felismerését.

A biztonsági jelzések fajtái: Állandó jelzések: tiltó, figyelmeztető, rendelkező, elsősegély vagy menekülési, tűzvédelmi tájékoztató jel. Időszakos jelzések: világító jel, hangjel, kézjel és szóbeli kommunikáció.

A biztonsági színek jelentése: Vörös (piros): Tiltás, veszély, Veszélyes magatartás, állj, vészkapcsoló… Sárga (borostyánsárga) : Figyelmeztetés Figyelemfelhívás, vigyázat… Kék:Rendelkezés Meghatározott magatartás vagy tevékenység, egyéni védőfelszerelés kötelező … Zöld: információ, tájékoztatás: vészkijárat, menekülési útvonal ajtók, kijáratok, utak, elsősegély, eszközök, helyek, visszatérés veszélymentesség a normális állapothoz

Táblák, jelek: Tiltó jelek Figyelmeztető jelek Rendelkező jelek Tájékoztató jelek 

Tiltó jelek Alakja kör, fekete piktogram fehér alapon, szélén és a harántsávban (balról jobbra 45°os szögben a vízszinteshez) vörös. A vörös szín a jel felületének 35%-át teszi ki.

Figyelmeztető jelek Alakja háromszög, fekete piktogram sárga alapon, fekete szegéllyel. A sárga szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.

Rendelkező jelek Alakja kör, fehér piktogram kék alapon Rendelkező jelek Alakja kör, fehér piktogram kék alapon. A kék szín a jel felületének- legalább 50%-át teszi ki.

Tájékoztató, elsősegély, vagy menekülési jelek Alakja téglalap vagy négyzet, fehér piktogram zöld alapon. A zöld szín a jel felületének legalább 50%-át teszi ki.

A villamos berendezések biztonságtechnikája A villamos energia felhasználása során számolni kell az emberi szervezetet károsító hatásával is. A villamosság biztonságtechnikájának célja a villamos energia felhasználásából származó balesetek megelőzése. A biztonságos munkavégzést a villamos berendezések és a munkát végzők kapcsolata határozza meg. Ennek ismeretében meghatározhatjuk a villamosság biztonságtechnikájának területeit, amelyek a következők: · villamos berendezések létesítése, kezelése, · érintésvédelem, · villamos berendezések üzemeltetése, szerelése, · villámvédelem.

Villamos áramütés akkor okoz balesetet, ha az emberi test a villamos áramkörbe kapcsolódik. A villamos áram vegyi, hő, mágneses és élettani hatása révén fejti ki káros hatását. A villamos áram vegyi hatása (a testnedvek elektrolitikus bomlása) nyomán az emberi szervezetben gázképződés jön létre, amely embóliához vezethet. A villamos áram égési sérüléseket okoz, amelyet előidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett hőhatás, valamint a villamos ívet kísérő hőmérséklet.

Az érintésvédelem célja, hogy intézkedésekkel megelőzze a villamos berendezések aktív részével való érintkezést (közvetlen érintésvédelem), valamint elhárítsa a villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének érintéséből származó veszélyeket.

Az elsősegélynyújtás célja Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását.

Az elsősegélynyújtás általános szabályai a következők. Először villámgyorsan tájékozódnunk kell. A tájékozódás során öt kérdésre kell választ kapnunk: Mi történt? Hogyan történt? Hány sérült van? Milyen sérüléseik vannak? Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat? - Őrizzük meg nyugalmunkat, fellépésünk legyen határozott, de sietség nélkül nyújtsunk segítséget! - Intézkedjünk a segélykérésről (hívjunk orvost vagy a mentőket) Tel : 104!

A mentők tájékoztatása tartalmazza: A hívó nevét, adatait. Mi történt, hol történt (a sérülés pontos helyét és megközelítési útvonalát). Hány sérült van, milyen a sérülésük; súlyosság szerinti megoszlásuk. Milyen egyéb segítségre van szükség.

- Cselekedjünk gyorsan, a sérültet óvjuk a további veszélyektől! - Biztosítsuk a sérült számára a megfelelő testhelyzetet (fektessük vagy ültessük le), a friss levegőt (eszméletlen beteget stabil oldalfekvésbe kell helyezni)! - Csak a legszükségesebb beavatkozást nyújtsuk (az erős vérzést, amilyen gyorsan csak lehet, csillapítani kell, az égési sérültet azonnal kezelni kell)! - Lehetőleg a mentőláda tartalmát használjuk! - Ügyeljünk a sokk minden jelére! - Bánjunk emberségesen a sérülttel! - A baleset helyszínét ne változtassuk meg! - Mindig készítsünk feljegyzést az elsősegélynyújtásról! - Az elsősegélynyújtást követően juttassuk a sérültet orvoshoz!

A kockázatelemzés, kockázatértékelés

Kockázatértékelés Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének valószínűsége. Kockázatértékelés: Kötelezően előírt módszer, amivel a munkavédelem intézkedéseit meg kell alapozni és azt folyamatosan végezni kell.

Mikor kell kockázatértékelést végezni Első alkalommal Indokolt esetben: Ha megváltoztak a kockázatok (munkakörülmények, veszélyes anyag, munkaeszköz stb.). Új technológia, veszélyes anyag, munkaeszköz, munkaszervezés bevezetése alkalmából. Soron kívül: Ha a kockázatok lényeges változásával munkabaleset, fokozott expozíció illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. Évenként felül kell vizsgálni.

A tűzvédelmi alapismeretek és feladatok

Tűzvédelem: Tűzesetek megelőzése, tűzoltási feladatok ellátása, tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása

Tűzveszélyes tevékenység: az tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, parázslással, szikrával jár.

A tűzoltás célja : A tűz közvetlen veszélyének elhárítása, személyek, anyagi javak mentése, a tűz terjedésének megakadályozása.

A tűzmegelőzés A tüzek keletkezésének megelőzése, továbbterjedésének megakadályozása, a létesítés és a használat során a tűzvédelmi jogszabályok, szabványok érvényesítése.

Az égéshez (és így a tűzhöz is) 3+1 feltétel együttes megléte szükséges: 1. éghető anyag 2. oxigén 3. gyulladási hőmérséklet 4. gyújtóforrás

A tűzoltás, tűzmegelőzés lényege: Az égés valamelyik feltételének megszüntetése!

OLTÁSI MÓDOK: Éghető anyag eltávolításán alapuló Oxigén elvonáson alapuló Hőmérséklet csökkentésén alapuló

Tűzveszélyességi osztályok A Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes B Tűz- és robbanásveszélyes C Tűzveszélyes D Mérsékelten tűzveszélyes E Nem tűzveszélyes

A tűz jelzésének módjai hangos kiabálással, kongatással, kolompolással, vészcsengő használatával, házi telefon alkalmazásával (központon, vagy alközponton keresztül), kültéri riasztó egység működtetésével. Az épület területén a tűzesetet (kiépített jelzőrendszer esetén) a falra szerelt tűzjelző berendezés kézi jelzésadóinak használatával is lehet jelezni.

Tűzjelzéskor közölni kell: A tűz pontos helyét (címét). Többszintes lakóházban a helyi jelzéskor fontos az emeletszám megjelölése is. Mi ég, mi van veszélyeztetve. Emberélet van-e veszélyben. A jelző személy nevét, telefonszámát.

Az oltóanyagok és alkalmazhatóságuk Víz:Használata ott ajánlott, ahol az előfordulható tüzek döntően “A” tűzosztályba tartoznak (pl. papír, fa, szén, szalma, stb.) Hab: Általában minden olyan helyre ajánlható, ahol szilárd éghető anyagok, éghető folyadékok és gumi tüzek is előfordulhatnak Por: “BC” töltetű készülék elsősorban tűzveszélyes folyadékok és gáztüzek oltásához, az “ABC” töltetű ezen felül lánggal és parázslással égő szilárd anyagok tűzének oltására alkalmas. Feszültség alatti berendezések tüzeinek oltására általában 1 kV-ig, egyes típusok 35 kV feszültségig alkalmazhatók. A legtöbb területen ajánlott, mezőgazdasági erő- és munkagépeknél (OTSZ 68. § (1) bek. szerint) kizárólag ABC porral oltó alkalmazható. A fémtüzek oltására speciális D oltópor szükséges. Halon:“ Ez az oltóanyag is a "B" és "C" tűzosztályú tüzek oltására alkalmas.Ami a halonok oltásteljesítményét illeti, az a hagyományos (pl. ANTIPYRO-100) oltóporokéval vetekszik, viszont a velük végzett oltást követően semmiféle szennyeződés nem marad vissza. Ezért elsősorban az érzékeny híradás- és számítástechnikai, elektronikai gépek, berendezések környezetében alkalmazták/alkalmazzák őket szívesen. Szén-dioxid: “B” és “C” tűzosztályhoz széles körben alkalmazható elektromos feszültség alatt is. Az oltóanyag szennyeződést nem okoz, ezért előnyös pl az élelmiszeriparban, erőművekben, számítógéptermekben, felvonó gépházakban, stb.

Környezet: Egyszerűen: Környezet a bennünket és a többi élőlényt körülvevő élő és élettelen tényezők összessége. A bennünket körülvevő világ azon része, amelyekben az ember él és tevékenységét kifejti. Magába foglalja az élővilág egészét (BIOSZFÉRA), amely a földkéreg (LITOSZFÉRA), a víz (HIDROSZFÉRA) és a légkör (ATMOSZFÉRA) részét foglalja magába.

A környezetvédelmi alapismeretek és feladatok Mi a környezetvédelem? A környezetvédelem társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben (saját maga által) okozott károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy elhárítására irányul. Az ember által okozott, vagy okozandó kár minimalizálását jelenti a természetes és mesterséges (épített) környezet, azaz az ember érdekében.

Környezeti ártalmak: anyag jellegű szennyezés, energia jellegű szennyezés, nem szennyező kár, túl használat. Környezet szennyezése: azt jelenti, hogy az ember tevékenysége a környezeti elemek természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, ezáltal az ember életkörülményeit rontja