A Rendőrség személyi állománya egészségbiztonságának megóvása katasztrófahelyzetekben ORFK Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Főosztály Egészségügyi és Pszichológiai Osztály Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Bevezető Magyarország Rendőrsége a XXI. század új társadalmi és természeti kihívásaival került szembe, úgymint például az országhatárok könnyebb átjárhatósága, a bűnözési struktúra átalakulása, a közbiztonság helyzetének romlása, az ismétlődő különböző katasztrófahelyzetek, a terrorcselekmények elkövetésének reális és leselkedő veszélye. Emellett a gazdasági fejlődés, a növekvő iparosodás, a kemizáció, a globális felmelegedés, az utóbbi időben gyakran bekövetkező természeti csapások (özönvízszerű esőzések, orkán erejű szélviharok, jégverések) új feladatok elé állítják a rendvédelmi szervek személyi állományát.

Alapvetés A katasztrófahelyzetekben a közbiztonság és belső rend védelme és fenntartása során a rendvédelmi szervek tagjai olyan munkakörnyezeti kockázati tényezőknek vannak kitéve, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az állomány életét-, és testi épségét.

Jogszabályi háttér (a Rendőrség helyét, szerepét és feladatrendszerét katasztrófák kapcsán meghatározó szabályozók) §1999. évi LXXIV. törvény: a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről §1994. évi XXXIV. törvény: a Rendőrségről §48/1999. (XII. 15.) BM rendelet: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről

A Rendőrség feladatrendszere katasztrófa helyzetekben „Részt vesz” „Végzi”„Végzi” •a védekezésben, kárelhárításban; •szabályok érvényesítésében; •együttműködésben; •javak védelmében; •kutatásban; •tájékoztatásban; •intézkedések betartatásában •előírt rendőrségi intézkedéseket; •a kárterületek lezárását, rendőri biztosítását, forgalomirányítást; •a káresemény elhárításában részt vevők útbiztosítását; •közbiztonság és a közrend fenntartását; •közbiztonsági ellenőrzést; •lakosság szükséges tájékoztatását; •eltűnt személyek, hozzátartozók felkutatását

Feladatteljesítés során fennálló veszélyek/kockázatok  Mechanikai-fizikai veszélyek (elesés, elbotlás, elcsúszás, dőlés, zuhanás, ütődés, forgó-mozgó alkatrészek stb.)  Villamos veszélyek (áramütés, elektromos sérülések)  Kémiai veszélyek (veszélyes anyagok-, és készítmények, savak, lúgok, stb.)  Biológiai veszélyek (baktériumok, vírusok, gombák, prionok, protozoonok, paraziták)  Tűz -,és robbanásveszély (folyadékok, gőzök, gázok, porok)  Klimatikus tényezők veszélyei (EH-, KEH hőmérséklet, relatív páratartalom, légmozgás, hősugárzás)  Sugárzások (radioaktív, elektromágneses)  Pszicho-szociális kockázatok (hanghatások, szagok, látvány, munkatársak stílusa, vezetői attitűd)

A rendvédelmi állomány védelmére rendelkezésre álló egyéni egészségvédelmi eszközrendszerek  Fejvédelem (ütésálló védősisak, védőkobak);  Hallásvédelem (elasztikus füldugó, hallásvédő fültok);  Szemvédelem (védőszemüveg /UV-védelem/);  Légzésvédelem (részecskeszűrő porálarc, függetlenített típusú légzésvédő készülék);  Testvédelem (védőruházat, lövedékálló mellény, pajzs);  Kar- és kézvédelem (védőöltözet, védőkesztyű);  Térd- és lábvédelem (térdvédő, védőlábbeli);  Bőrvédelem (védőkrémek, védőolajok);

Elvárások a rendőri állomány egészségbiztonsága megóvása érdekében megvalósítandó rövid távú feladatokkal és elképzelésekkel összefüggően  vonatkozó jogszabályok és belső normák ismerete;  az egyetemes emberi és állampolgári jogok tiszteletben tartása;  veszélyek és kockázatok ismerete, majd annak ismeretében ki kell dolgozni a lehetséges kockázatcsökkentő megoldásokat;  a Rendőrség egészségügyi szolgálatait (alapellátó és foglalkozás-egészségügyi orvosok) mélyebben be kell vonni az állomány egészségbiztonságát megteremtő intézkedések végrehajtásába;

 felülvizsgálni-, és szükség szerint módosítani kell az egyéni védőeszköz ellátásra vonatkozó szabályozást;  katasztrófahelyzetek vonatkozásában egységes szakmai irányelveket kell kidolgozni, meg kell teremteni az oktatás-, kiképzés, gyakoroltatás lehetőségét;  a biztonságos és hatékony működéshez biztosítani kell a szükséges személyi-, tárgyi-, anyagi-technikai feltételeket;  törekedni kell a szorosabb együttműködés és szakmai munkakapcsolat kialakítására a társszervekkel és szakhatóságokkal (OKF, Polgári védelem, önkormányzatok, egyéb állami hivatalok, ÁNTSZ, stb.).

Összefoglalás Előadásomban a tények ismeretén keresztül rávilágítottam; a Rendőrség katasztrófák esetén betöltött szerepére, a személyi állományt feladatteljesítése során veszélyeztető tényezőkre, a rendőri állomány védelmére rendelkezésre álló egyéni egészségvédelmi módszerekre és eszközökre, kiemeltem a foglalkozás-egészségügy szerepét a rendőri állomány feladatteljesítésének biztosítása vonatkozásában, felvázoltam a rendőri állomány egészségbiztonsága megóvása érdekében megvalósítandó rövid távú feladatokat és elképzeléseket.

Végkövetkeztetés A megoldandó problémák összességéből kitűnik az egyik fontos cél a munkavégzés biztonságos feltételeinek megteremtése, az optimális munkavégző képesség hosszú távú megóvása. A korszerű nyugat-európai munkavédelmi felfogás szerint biztosítania kell a dolgozók életének, testi épségének és egészségének védelmét, elő kell segítenie az emberek jó közérzetét és személyiségük fejlődését, garantálnia kell az emberi méltóságot. Hangsúlyozni kell a prevenció nélkülözhetetlenségét. Zárszó „Ha többet törődünk a prevencióval, kevesebbet kell gyógyítanunk” /Fodor József/

Budapest, november 6-7. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Elérhetőség: Balog János Tamás r. alezredes Rendészeti: vagy (Titkárság: ) Szolgálati mobil: /