Amióta az ember a Földön megjelent és két lábra állva felegyenesedett, kővel,kőbaltával,doronggal,harcolt az állatokkal az élelemért, a létért. Kőkorszak Bronzkorszak Vaskorszak Kőbaltát Vasszekerce Kard és Nyíl Ezeket már az ember ember ellen használta. A harceszközök fejlődésében a nagyáttörést a lőpor használata tette. Megjelentek a tűzfegyverek.

1. Az I. világháborúban (I. Vh-ban) a fegyverek hatékonyságát a sorozatlövő eszközök,a géppuskák, a golyószórók megjelenésével és a tüzérségi lövegek űrméretének és hatótávolságának növelése jelentette 2. A II. világháborúban (II. Vh-ban) meghatározóvá vált az egyéni harceszközök automatizációja, a harckocsik védettsége és tűzereje, a lőszerek hatásfoka, páncélátütő képessége, a harci gépek repülési magassága és gyorsasága, majd a radar megjelenésével a légvédelem hatékonysága. Legnagyobb változást mégis az atombomba használata jelentette.

II. Vh közép – nehéz harckocsik Lövegűrmé ret TömegSzélességMagasság Pz IV5022,32, T Cromwell MK IV 7527,93,052,84 Tigris Pz VI Ausf H1 8856,83,72,93 Churchill MK IV 7539,53,252,49

Az ipari forradalmat a szakirodalmi szerzők négy korszakra bontják: 1.az első vagy klasszikus ipari forradalom a XVIII. század közepe és a XIX század 60-as évei között zajlott. Angliában bontakozott ki legkorábban (vezető szektora a pamutipar volt), de hamarosan átterjedt Franciaország, Németalföld és 1812 után az USA területére is. 2. a második ipari forradalom a XIX. század 70-es éveitől bontakozott ki. Fő központjai az USA és Németország lettek. Vezető ágazatait a gépipar, a vegyipar és a vasútépítés képezték. Acél kora,futószalag,tömeggyártás. 3. a harmadik ipari forradalomnak a két világháború közötti időszakot tekinti több szerző, amikor a fogyasztási javak (gépkocsi, rádió, háztartási gépek, stb.) tömegtermelése játszott vezető szerepet. 4. a negyedik ipari forradalomnak a II. Vh-t követő tudományos, technikai forradalmat szokták nevezni. Ennek első szakasza közé tehető. Ebben a periódusban a nukleáris technika és technológia, a lézerek, a repülés és űr- valamint a rakétatechnika játszották a vezető szektor szerepét, majd az olajárrobbanások és a „világgazdasági korszakváltást” követően a mikroelektronikai ipar és szolgáltatások kerültek döntő pozícióba.

A harcoló ember, a katona esetében ma és a jövőt illetően is meghatározónak tekinthetjük:  — a harci morált;  — a győzelembe vetett hitet;  — a kiképzettség szintjét és egyéni fegyverzetét. A fegyver és az ember csak, mint komplex kapcsolatrendszer fogható fel. A fegyver, legyen az a legkorszerűbb konstrukció is az azt kezelő, működtető ember nélkül, holt eszköz.

Közismert tény, hogy a háborúkat mindig emberek vívják meg — csak légi, tengeri erővel még soha nem nyertek háborút; — a győzelmet mindig a szárazföldi csapatok vívták ki azáltal, hogy elfoglalták az ellenség területét és képesek voltak azt meg is tartani. Igaz volt ez az ókorban és igaz ez a XXI. században is. A harcoló katona téli, nyári, sivatagi, dzsungel, mocsaras, erdős, hegyes terepen vívott éjjeli, nappali, hóban, esőben, ködben vívott tevékenységének sikerét: — a fizikai, pszichikai állóképessége és mentális állapota; — a kiképzettsége, többcélú felkészítése és egyéni felszereltségének színvonalán túl; --- túlélőképességének biztosítottságai:  a folyamatos élelmezés;  a megfelelőruházat;  a folyamatos lőszerellátás;  a repesz és golyóálló –védőmellény;  a kevlár védősisak;  az éjjel látó készülékkel szerelt távcső;  a GPS helymeghatározó;  a szakasz, század, zászlóalj szintű hírösszeköttetés;  a sebesülés helyét meghatározó szenzor jeladó;  az ellenméreg készlet;  a gyors sebkötöző csomag

 Gyalogságot felváltja fokozatosan a légierő!!!  Az évi Öböl-háború volt az első olyan fegyveres küzdelem, amelyben a fegyveres erők győzelmét alapjaiban meghatározta azon eszközök és módszerek alkalmazása, melyek egyrészt segítették a szövetséges erők ellátását gyors és pontos információval, másrészt gátolták azt, hogy az iraki erők információs rendszerei hatékonyan működjenek.  Az Öböl-háború tapasztalataira és a fejlett elektronikai ipar legújabb eredményeire támaszkodva nagy ütemben folyik a jövő század katonai műveleteit támogató és a győzelmet biztosító információs eszközök és módszerek kifejlesztése. Az ezzel foglalkozó szakértők úgy vélik, hogy a jövő század katonai konfliktusaiban döntő szerepe lesz az információs hadviselésnek, az információs háborúnak.

 Az öt, ma már klasszikusnak nevezhető atomhatalom (USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína) mellett egyre növekszik azon országok száma, melyek már hajtottak végre nukleáris kísérletet (mint Izrael, a Dél-afrikai Köztársaság, India és Pakisztán), illetve titokban fejlesztik saját atomfegyverüket (mint Irán, Irak, Észak-Korea, Brazília, Argentína )  A jövő század konfliktusaiban eredményesen alkalmazható szárazföldi haderővel szembeni egyik legfőbb követelmény, hogy a kis alegységek (raj, szakasz), valamint az egyes katonák harci feladatainak végrehajtását kell hatékonyan támogatni.  Elterjedtek az interkontinentális rakéták. Hatalmas már már kis falu méretű anyahajók. Helikopterek és vadászgépek fejlesztése.Pl.a lopakodók,távirányítású repülőgépek.  Kis elit szárazföldi egységeket hoznak létre.

1. Szakáts Gábor : Mérnők és feltaláló. Lángszóró és Páncéltörő ágyú feltalálása az I.Vh- ban. Egyetlen magyar háborús bűnös (lángszóró feltalálásáért) 2. Neumann János: Matematikus. A II. Vh idején addigi tevékenysége mellett – számos más természettudóshoz hasonlóan – ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Rendszeresen járt Los-Alamos-ba, ahol részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban – az előállítással kapcsolatos elméleti munkában.

3. Luppis János: ig.Fiume városában született. Apja tengerészkapitány volt, így Luppis is fiatalon a haditengerészethez került.1860ban megszerkeszti a sikló védőt. 66- ban elkészíti a haltorpedót.

 Internet  Stephen Bull: Évszázadok fegyverei  Mózes Mihály: Az ipari forradalmak kora  Romsics Ignác : A 20. század rövid története