Vagyonbiztosítás

A vagyon fogalma Vagyon = vagyoni értékű jogok és kötelezettségek összessége Vagyonbiztosítás = kárbiztosítás

A vagyonbiztosítás ismérvei Célja: a kár előtti állapot visszaállítása konkrét szükséglet kielégítése Alapelv: kártalanítási elv Gazdagodási tilalom => túlbiztosítás és többszörös biztosítás tilos

A vagyonbiztosítási szerződés Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. => pl. tulajdonos, bérlő, szállítmányozó

Az érték Vagyonbiztosítás köthető a vagyontárgyak valóságos értékére (káridőponti, avult), új értékére, várható értékére.

A valóságos érték Valóságos érték a vagyontárgyak meghatározott időpontban meglévő, gyakorlatilag állandóan változó és pénzben kifejezett értéke (forgalmi értéke). Új vagyontárgy valóságos értéke = új értéke (új ára). Formái: Forgalmi érték Káridőponti érték Műszakilag becsült érték Műérték Előszereteti érték Beruházási teljesítményérték Ár Önköltség

Új érték és várható érték Új érték = a vagyontárgy meghatározott időpontban új állapotban való beszerzési ára vagy újraelőállítási költsége. Nettó és bruttó érték Helyreállítási érték Várható érték = olyan gyors és meghatározott időre korlátozható értéknövekmény, amelynek nagysága előre meghatározható.

Veszélynem – biztosítási esemény = a szerződésben megállapított károsító esemény = veszélynem + a fedezet mértékét, érvényét, időtartamát pontosító paraméterek

Vagyonbiztosítási események Tűzbiztosítási esemény Villámcsapás-~ ~ Robbanás~ ~ Összeroppanás~ ~ Szélvihar~ ~ Felelősség~ ~ Földrengés-~ ~ Földcsuszamlás-~ ~ Föld- és kőomlás~ ~ Üregbeomlás-~ ~

Vagyonbiztosítási események Törésbiztosítási esemény Betöréses lopás ~ ~ Rablás~ ~ Rongálás~ ~ Árvíz~ ~ Belvíz~ ~ Felhőszakadás-~ ~ Hónyomás-~ ~ Vezetékből kiömlő víz, vízgőz …~ ~ Jég~ ~ Fagy~ ~

Kár/káresemény Kár: állagkár, eltűnés, elvesztés rendkívüli kiadások, ill. el nem ért hozam Közvetlen – közvetett (járulékos) – következményi kár Teljes vagy totálkár – konstruktív (gazdasági) totálkár – részleges kár ---- maradványérték

A kockázat elemzése Időhorizont szerint: hosszú-, közép- vagy rövidtávú Kárgyakoriság: magas, átlagos, alacsony Átlagkár tendenciája Katasztrofális kár kockázata Kis, közepes vagy nagy kár kockázata Lehetséges legnagyobb kár (MPL) Valószínű maximális kár (PML)

Mutatók /1 összes kár Átlagos kárnagyság = ------------------ károk száma Kárgyakoriság = ------------------------------------------ kockázatok (kötvények) száma Kárhányad = ----------------------------- összes biztosítási díj

Mutatók /2 összes kár Kárarány = -------------------------------------- összes biztosítási összeg Kárszükséglet = ------------------------------------------- kockázatok (kötvények) száma átlagos kárnagyság Kárfok = ------------------------------------ átlagos biztosítási összeg

Ipari biztosítások Tervezés és létesítés kockázataira: Építés-szerelés biztosítás Működő üzem kockázataira: Tűz- és kiegészítő biztosítások Géptörés-biztosítás Elektronikai berendezések biztosítása Üzemszünet biztosítások All risks vagyonbiztosítások

Gépjármű-biztosítások Gépjármű-felelősségbiztosítás CASCO (gépjármű saját kár) biztosítás

Szállítmánybiztosítás A biztosított tárgyat szállítás közben ért fizikai károkra: egy adott szállítmánynak egy bizonyos útvonalon történő szállítására A biztosítási összeg tételei: a szállítmány értéke (vételár + fuvarköltség + biztosítás) vám a vevő remélt haszna (ált. 10%) 1906. évi Marine Insurance Act => 1982: „A”, „B”, „C” feltételrendszerek Közös kár

Lakásbiztosítás Kb. 3,5-4 millióból 2,5 millió biztosított Biztosítási összeg vagyonkategóriánként Önrész: eléréses (integrál) vagy levonásos (abszolút) Vagyontárgyak: Épületek Ingóságok: értéktárgyak, háztartási ingóságok, egyéb ingóságok Alapbiztosítás + kiegészítő elemek: Betöréses lopás és rablás Vízkár Árvíz Üveg Készpénz Villámcsapás indukciós hatása Felelősség Baleset

Hitelbiztosítás A hitel vissza nem fizetésének kockázatát vagy annak egy részét vállalja át a biztosító a hitelezőtől. Formái: a hitelnyújtás fő típusaihoz kapcsolódnak Klasszikus hitelbiztosítás: szerződő  biztosított  hitelező Óvadékbiztosítás: szerződő az adós

A hitelbiztosítás főbb fajtái Áruhitel-biztosítás Részletfizetési hitelbiztosítás Bankhitelek biztosítása Kezesi biztosítás Exporthitel-biztosítás: politikai, gazdasági (kereskedelmi), árfolyamkockázatok Kötvénytípusok: globálkötvény, keretkötvény, egyedi kötvény

Jogvédelmi biztosítás Jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása Érdek összeütközés => irányelv!

Segítségnyújtás / Assistance Természetbeni szolgáltatás Szolgáltatások: utazáshoz kapcsolódó gépjárművel kapcsolatos háztartási segítségnyújtási személybiztosításokban szereplő speciális szakmai segítségnyújtási

Felelősségbiztosítás

A felelősségbiztosítás fogalma A felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Vagyonbiztosítás  Felelősségbiztosítás Három pólusú jogviszony A biztosító visszakövetelési joga

A polgári jogi rendszer intézményei Vétkes  vétkesség nélküli felelősség Felróhatóság (rendes felelősség) Ptk. 339.§: aki másnak jogellenesen kár okoz, köteles azt megtéríteni, ill. mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható  Fel nem róható magatartás: az objektív magatartást maga a törvény kifejezetten felelősséget eredményezőnek ítéli meg = objektív felelősség

A polgári jogi rendszer intézményei A károsult közrehatása Ptk. 340. § (1) A felelősség kizárása és korlátozása Ptk. 342.§ (1) Közös károkozók Ptk. 344.§ (1) Objektív (vétkességtől független) felelősség – „veszélyes üzem”= fokozott veszéllyel járó tevékenység Ptk. 345.§ A kártérítés módja és mértéke

A felelősségbiztosítás főbb kockázati csoportjai Ipari-gazdasági tevékenység folytatásához kapcsolódó Magánemberi minőségben Szakmák művelői hivatásuk gyakorlása során = szakmai felelősség Bizonyos tisztségeket betöltő személyek: D&O Gépjármű-felelősségbiztosítás Termékek által okozott károk: termékfelelősség Környezet szennyezése Nukleáris energia Speciális, új típusú, pl. a média által okozott károk

Felelősségbiztosítási károk következményei Vagyoni kár: Ténylegesen felmerült kár Értékcsökkenés Elmaradt előny Költségek, kiadások Nem vagyoni kár

A felelősségbiztosítási esemény A biztosított jogellenes károkozó magatartása Szerződésen kívüli  szerződésen belüli károkozás ------------------- A biztosítási összeg szerepe, limitek Kár okozása – bekövetkezése – bejelentése

A felelősségbiztosítás főbb fajtái/1 Általános felelősségbiztosítások – szerződésen kívüli károk Munkaadói, üzemi balesetekért való, valamint hivatali felelősségbiztosítás: Munkáltató munkavállalónak okozott kárért – vétkességre tekintet nélkül Munkáltató felelőssége munkavállalója által okozott kárért – munkaviszonnyal összefüggésben Szakmai felelősségbiztosítások: Egészségügyi intézmények, magánorvosok, alkalmazott orvosok felelősségbiztosítása – 1997. évi CLIV. tv. (Eüt.) Gyógyszerészek Ügyvédek jogtanácsosok, közjegyzők Könyvvizsgálók, adótanácsadók, gazdasági tanácsadók Gazdasági társaságok vezető tisztségviselői Tervezői Független biztosításközvetítők

A felelősségbiztosítás főbb fajtái/2 Termékfelelősség – 1993. évi X. tv. (Tft.) Környezetszennyezéssel okozott károk Fuvarozói Vadászok, vadásztársaságok Egyéb, speciális: rendezők felelőssége, médiumok felelőssége Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás – 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelet