Versenyszabályok, fogyasztóvédelem, környezetvédelem az Európai Unióban Versenyszabályozás Fogyasztóvédelem Környezetvédelem Ponácz György Márk SAKK-tréner Győr 2005. október 26.

1. VERSENYSZABÁLYOK

Versenypolitika, versenyszabályozás A versenypolitika a tisztességes versenyfeltételek biztosítására irányuló szabályozási rendszer. A közösségi versenypolitika arra irányul, hogy a közös (egységes) belső piacon biztosítsa a tisztességes versenyfeltételeket. A közösségi versenyjog egyedülálló, a hatálya a vállalatokon kívül a tagállamokra is kiterjed. A közösségi versenyjog közvetlenül alkalmazandó. A tagállamon belüli tisztességtelen versenymagatartás ellen való fellépés a tagállam feladata.

Verseny vizsgálatának szempontjai (5) Összehangolt piaci fellépés Visszaélés uralkodó piaci helyzettel Vállalatok összeolvadása Állami támogatások Közösségi szolgáltatók különleges jogai, állami monopóliumok

Összehangolt piaci fellépés Minden olyan összehangolt piaci fellépés tilos, amely a tagállamok közötti kereskedelem szabadságát akadályozhatja. Ilyen lépések semmisnek minősülnek. Tilos az árak rögzítése, tilos a termelés vagy a technológiafejlesztés korlátozása, tilos a megkülönböztető feltételek vagy azzal egyenértékű feltételek alkalmazása, tilos a szerződéseket olyan feltételekhez kötni, amelyeknek nincs közük az adott szerződés tárgyához. Vertikális megállapodások esetén 5% piaci részesedés és 300 millió eurós éves forgalom alatt nem alkalmazandó a szabály. A szabályok betartása az Európai Bizottság feladata.

Versenykorlátozó megállapodások és erőfölényes visszaélések I. A csatlakozás következtében a vállalkozásokra vonatkozó versenyszabályozás terén mindazokra a versenyjogi magatartásokra - versenykorlátozó megállapodásokra és erőfölényes visszaélésekre -, amelyek a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége következtében a közösségi versenyszabályok hatálya alá esnek, a GVH-nak a közösségi szabályokat alkalmaznia kell. (Az EK versenyjogában a versenykorlátozó megállapodásokra az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EKSz.) 81. cikke, az erőfölényes megállapodásokra az EKSz. 82. cikke fogalmaz meg szabályokat.) Lehetőség van arra is, hogy a GVH a közösségi mellett a hazai versenyjogot párhuzamosan alkalmazza. Forrás: www.gvh.hu

Versenykorlátozó megállapodások és erőfölényes visszaélések II. A közösségi eljárásjogi szabályok értelmében a Bizottságon kívül a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), vagy bármely tagállami versenyhatóság jogosult a közösségi versenyszabályok érvényesítésére. A közösségi versenyszabályok alkalmazása során a jogalkalmazó szervek a saját nemzeti joguk szerinti eljárásjogi szabályok alapján járnak el. A Bizottság és a tagállami versenyhatóságok - a közösségi versenyszabályok alkalmazása során - a közösségi eljárásjogi rendelet (az EKSz. 81. és 82. cikkében lefektetett versenyszabályok végrehajtásáról szóló 1/2003/EK tanácsi rendelet), valamint a Bizottság és a tagállami versenyhatóságok együttműködéséről szóló bizottsági közlemény előírásainak megfelelően szorosan együttműködnek egymással. Ennek keretében többek között lehetőség nyílik a versenyhatóságok közötti ügyelosztásra és az információk cseréjére is. Az EU tagállamok versenyhatóságai által indított eljárásokban kicserélt információk felhasználhatóak a versenyjogi előírások megsértésének bizonyítására is. Az együttműködés során a versenyhatóságok eljárási cselekményekkel segíthetik egymás vizsgálatait. Forrás: www.gvh.hu

Állami támogatások tilalma Római Szerződés 87. cikke: „Amennyiben arról ez a Szerződés másképpen nem rendelkezik, bármely tagállam által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás, amely torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget azáltal, hogy bizonyos vállalatoknak vagy bizonyos javak termelésének kedvez, és amennyiben érinti a tagországok közötti kereskedelmet, összeegyeztethetetlen a Közös Piaccal.”

Kivételek az állami támogatások tilalma alól De minimis támogatások KKV-k számára, 3 éven belül 100.000,- euró összeghatárig Kutatás-fejlesztés Környezetvédelem Foglalkoztatás Termékszerkezet-váltás Indokolt fejlesztéspolitikai vagy egyéb általános jellegű intézkedések és támogatások, például regionális támogatások vagy ágazatfüggetlen ún. horizontális támogatások. Továbbá: az állami támogatások minden típusának átláthatónak kell lennie és az egységes piacot, valamint az uniós versenyhelyzet javítását kell szolgálnia.

GVH határozatok ismertetése Gyakorlati példa GVH határozatok ismertetése

2. FOGYASZTÓVÉDELEM

Fogyasztóvédelem területei (5) Amszterdami Szerződés biztosítja a fogyasztói jogok egységes magas szintű védelmét az alábbi területeken: A fogyasztók egészsége és biztonsága A fogyasztók gazdasági érdekei A fogyasztók oktatáshoz és tájékoztatáshoz való joga Jogorvoslat és kárigény érvényesítés joga Fogyasztói érdekek képviselete

Alapfogalmak I. Fogyasztó (Fgytv.): az a személy, aki – gazdasági vagy szakmai tevékenységi körén kívül – árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje. Gyártó: az árut üzletszerűen előállító vagy termelő, illetve az, aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát az áru gyártójaként tünteti fel, továbbá, akinek a tevékenysége az áru forgalomba hozatala során az áru biztonságát befolyásolhatja. Ha a gyártó székhelye nem a Magyar Köztársaság területén van, az áru importálója minősül gyártónak. Forgalmazó: az árut vagy szolgáltatást fogyasztói forgalomba hozó gazdálkodó szervezet.

Alapfogalmak II. Áru: bármely birtokba vehető, forgalomképes dolog, ideértve a dolog módjára hasznosítható javakat is. (Szolgáltatásokkal együtt kezeli a törvény.) Szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a fogyasztóval kialakított közvetlen kapcsolat keretében elégíti ki a fogyasztói szükségleteket úgy, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele részben vagy teljesen egybeesik.

Alapfogalmak III. Biztonságos áru: „Ha az áru biztonságosságát jogszabály, vagy nemzeti szabály nem határozza meg, az áru akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használat időtartama alatt nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. Ajánlott az akkreditált laboratóriumi szakvélemény beszerzése.

Fogyasztók tájékoztatása Az áru csak akkor hozható forgalomba, ha az árun vagy másutt, de az árutól elválaszthatatlanul elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven közérthetően és egyértelműen tartalmazza a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges adatokat, az áru pontos megnevezését, gyártójának vagy forgalmazójának nevét, címét, a származási hely megjelölését, valamint minden egyéb olyan adatot és információt, amely a fogyasztó számára fontos az áru tulajdonságainak és használatának megismeréséhez. (Fgytv. 10-16. §) Az árak feltüntetéséért a forgalmazó a felelős.

Fogyasztói szerződés rendelkezései 1. az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt (kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen), a felek ettől eltérő megállapodása semmis ; 2. a fogyasztó hátrányára nem lehet még közös megegyezéssel sem eltérni a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől ; 3. a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni, a felek ettől eltérő megállapodása semmis ; 4. a szavatossági idő - az általános hat hónaptól eltérően - két év, használt dolog esetében legalább egy év .

Jótállási jegy 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 1. § (1) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. (2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. 2. § (1) A jótállás időtartama egy év. 3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni. (2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a forgalmazó nevét és címét, b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását, c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét, d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.

Vásárlók könyve Amennyiben a vásárlónak panasza van az üzletben vásárolt áruval, a kapott szolgáltatással vagy a kölcsönzött termékkel kapcsolatban, a panaszát szóban vagy a vásárlók könyvébe történő bejegyzéssel, írásban teheti meg. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A vásárlók könyvét a jegyző hitelesíti, számozott oldalakból áll, és minden, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi, vendéglátó, fogyasztási cikkeket javító és kölcsönző tevékenységet végző helyen kötelező tartani.

Hibás teljesítés (Ptk. 306. § ) a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget; b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. (2) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. (3) Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. (4) A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. (5) Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el. 306/A. § A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

Panaszok rendezésének sorrendje Kereskedő, szolgáltató, forgalmazó Jegyző, szakmai szerv, fogyasztói jogvédő szerv Békéltető Testület Bíróság

Eljárási formák, szankciók Piacfelügyeleti eljárás (fokozott biztonsági ellenőrzés) Bírságok: fogyasztóvédelmi bírság reklámfelügyeleti bírság szabálysértési bírság minőségvédelmi bírság egyéb (áru megsemmisítése, üzlet bezárása)

3. KÖRNYEZETVÉDELEM

A környezetvédelmi szabályozás fő területei Iparági szabályozás domináns! Általános környezeti jogszabályok (horizontális célok) Vízgazdálkodás, talajvíz, talajvédelem (elsősorban szennyvízelvezetés kérdések) Levegőminőség-védelem (normák meghatározása) Hulladékgazdálkodás (megelőzés, gyűjtés, újrahasznosítás) Veszélyes anyagok, ipari kockázatok, biotechnológia (csomagolóanyagok, veszélyes áruk szállítása) Zaj-és rezgésvédelem (zajszintek meghatározása) Természetvédelem (védelem és előírások) Környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001, EMAS) működtetése ajánlott az iparág cégeinek.

Környezetvédelmi (alap)elvek [8] A magas szintű védelem elve A cél a magas szintű környezetvédelem elérése, ezért a környezetpolitikának minden tudományos, szakmai és egyéb tényezőt számba kell vennie. Az elővigyázatosság elve Azt jelenti, hogy a környezetkárosítást minden lehetséges eszközzel el kell kerülni, elsősorban megelőzéssel és nem „csővégi megoldásokkal”. A megelőzés elve A lehetséges környezeti szennyező hatásokat a szennyezés forrásának kell megszüntetni., megelőzve ezzel a szennyezés szétterjedését. A szennyező fizet elve A környezeti kár költségeit a kár okozójának kell viselnie. Az integrálás alapelve A környezetpolitikát be kell ágyazni a szektorpolitikákba. A szubszidiaritás elve Az EU csak akkor cselekszik, ha hatékonyabb a szabályozása mint a nemzeti szinté. Fenntartható fejlődés Brundtland Bizottság által, illetve a Riói Egyetzményben, Agenda 21-ben, Klímaegyezményben, Biodiverzitás és Elsivatagodás Egyezményben rögzített alapelv. A partnerség elve Párbeszéd a társadalmi és gazdasági partnerek között, a fenntartható fejlődés érdekében.

Köszönöm a figyelmet!