„Avagy mit illik tudni róla, mielőtt bedőlünk neki”

 Utcán  Újságokban  Televízióban  Rádióban  Moziban  Világhálón  Gyakorlatilag mindenhol

 Ösztönöznek bennünket, hogy haszontalan dolgokat vásároljunk, amelyeket reklám nélkül eszünk ágában sem lett volna megvenni.

 A reklámszakemberek pszichológusokkal vizsgáltatták az emberi tudatot.(hátha ezzel rájönnek arra, miként lehetne még hatékonyabban forgalmazni egyes termékeket)

 Az első tudat:( a logikus gondolkodás síkja): itt fogalmazzák meg mit akarnak és miért.  A második tudat:(tudatalatti) Előítéletek, sejtések, félelmek, emocionális indítékok síkja.  A harmadik tudat:Nem csak, hogy nem vagyunk tisztában az igazi érzéseinkkel, de ha megismernénk őket, akkor sem beszélnénk róluk.  (az új kutatások a második és harmadik síkot igyekeznek felderíteni)

 Milyen hatással van életünkre?  Nem szabad elfelejteni, hogy a reklám egy részről hasznos: Új termékeket ismertet meg velünk.  Kevés reklám hívja fel arra a figyelmünket, hogy az adott termék milyen körülmények között nem használható.

 Használati utasítás, védjegy,  Eredeti célja nem a termék propagálása, de az ügyesen megfogalmazott használati utasítás betöltheti ezt a feladatot is.  Borzasztó, ha hemzseg az idegen szavaktól, szakkifejezésektől, s így a vásárló csak azt nem tudja meg, hogy miképpen is kellene használni a terméket.

 Tájékoztat a különböző árucikkek tulajdonságairól, előnyeiről.  Különböző furfangokkal rejtett vágyainkra, értékrendünkre, jó és rossz tulajdonságainkra is számít.  Sőt : Mindezt befolyásolni is akarja.

 Egyszerre sugallja a kitűnni vágyást és az egyformává merevedést.  Személyes, intim kapcsolatot szervez közöttünk és a tárgyak között.

 Kínos helyzetbe hozza az eladót, mert túlzó, ha nem egyenesen hamis állításokat tartalmaz.  Kifejezetten félrevezetésre törekszik.  Felhajtja az árakat, különösen az újságokét.(több papírra nyomdafestékre, képre van szükség)  Fölhígítja a televízióműsort.  Olyan dolgok megvásárlására ösztönzi az embereket, amelyekre valójában nincs is szükségük.  Pazarlásra ösztönöz, pedig annak a pénznek sokkal jobb helye is lenne.

 Fölcsigázza az érdeklődést és aztán nem elégíti ki.  Pazarlásra ösztönöz, pedig annak a pénznek sokkal jobb helye is lenne.  Elszegényíti nyelvünket, mert lejárat bizonyos fogalmakat.  Korlátozza az embert a választása szabadságában.  Fölforgatja az értékrendünket és szokásainkat.

 Segít az eladónak megfelelő és ésszerű tanácsok adásában.  Elősegíti a versenyt a különböző gyárak között és ezzel lenyomja az árakat.  Jobb minőségre ösztönzi a termelőket.  Alacsonyan tartja az árakat, mivel növeli az összfogyasztást.  A hirdetési bevételek lehetővé teszik, hogy az újságok olcsóbbak legyenek.

 A bűntudat.(azt sugallja a feltételezett vásárlónak, hogy ha nem használja a reklámozott árucikket, helytelenül cselekszik, sőt vétkes)  A Szakértő szava garancia: (pl: fogkrém reklámok, vagy ismert emberek által reklámozott termékek)

 A férfi vásárlót a nő veszi le a lábáról:(ellene szól, hogy gyakran elvonja a figyelmet a termékről)  Az ismétlés: ez a leggyakrabban alkalmazott fogás.  Ár és presztízs: az ár nem a vásárlás legörömtelibb része, de a presztízs jóvoltából mégis pozitívummá vált.(különbözök azoktól, akiknek nincs rá pénzük)

 Ismert műalkotások felhasználása: a műalkotások értékéről mindenki meg van győződve.. Mivel a Nagy Művész alkotásait illik ismerni, a vele kapcsolatos áru a műveltséget tükrözi.

 A reklám és a propaganda gyakran hasonló eszközökkel él.  Reklámon az árucikk propagandáját értjük, melynek a legfontosabb célja, hogy a fogyasztókat fokozott vásárlásra bírja.  A propaganda ezzel szemben a szellemi dolgok, gondolatok, ismeretek népszerűsítését jelenti.

 Pl.: A cigarettás dobozokon: A dohányzás súlyosan károsítja Ön és környezete egészségét-  Ha egy árucikk reklámozását megtiltjuk a gyártók igyekeznek kijátszani azt:A termék nevét egy ártalmatlan árucikkre pl.. pólóra, öngyújtóra, tollra nyomtatják.