A családi nevelés pszichológiája SMALPM 4236

Vázlat I. A családról különböző szempontból II. A család funkciói III. A család típusai III. Életciklus szemlélet a családpszichológiában. III. A család rendszerszemlélete. IV. Az egészségesen és a diszfunkcionálisan működő családok jellegzetességei.  V. Családterápia. konzultáció

I. a) A család személyes megközelítései Feladat: - Kinek mit jelent a család? - Hogyan definiálnák, határoznák meg a család fogalmát?

1.b) Idézetek a családról Cassatt, Mary: Maternal kiss, 1896 Straka: Der Neugeborene, 1892 (Über Land und Meer)

Az igazán nehéz helyzetben semmire sincs annyira szükségünk, mint egy szerető családra.      Carolyn Hax   A kötelék mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet s a benne lelt öröm.      Richard Bach   

A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát, nem azért, hogy szaggassa, hanem, hogy oltalmazza. Az atyák dorgálása efféle tövis: oltalmazza, nem hervasztja a fiakat.  Pázmány Péter  Az ember érzi, hogy fontos, ezt azzal is bizonyítja, hogy mások élete fontosabb neki a sajátjánál.      Palotai Boris    Ahol szeretünk, ott az otthonunk - az otthon, melyet lábunk elhagyhat, de szívünk sohasem.      Oliver Wendell Holmes       

Soha ne fordulj szembe a családdal, mert nem jó magányosan evezni Soha ne fordulj szembe a családdal, mert nem jó magányosan evezni. Ha bosszantóan kidörzsölték is csuklódat és bokádat a családi kötelékek, akkor se feledd, hogy nélkülük - nos, hát ki lennél?A család melletted áll, ha baj van, és a legtöbb esélyt adja meg neked. Amikor a vetélkedő vezetője azt mondja: "Nevezzen meg valamit, amit a hűtőszekrényben talál", és te azt mondod, "Szótár", mire az ország túlnyomó többsége a tévé előtt azt sikítja, "Ezt a hülyét!", na, ki az, aki tapsol és azt mondja, "Jó válasz, jó válasz!"? Hát persze, hogy a családod, ugyan, ki más lehetne? Dennis Miller   

1. c)A család tudományos megközelítése Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, vérségi,( kivételes esetben örök-befogadási) kapcsolat köti össze.

b) A statisztika család definíciója szerint: a szülőket (vagy egyedülálló szülőt) és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. Ennek alapján három családtípust különböztet meg: a házaspárt, a házaspárt gyermekkel, továbbá egy szülőt gyermekkel.

c) A néprajztudomány ( tágabb családfogalmat használ) nem csupán az együtt lakó, együtt étkező családtagokat számítja a családhoz, hanem azokat is, akik - bár külön laknak, esetleg külön háztartást vezetnek, sőt külön is gazdálkodnak egymással szoros kapcsolatban élnek. Továbbá családhoz számítják a családjukkal együttélő nagyszülőket és más rokonokat.

d) A családpedagógiában természetes formájában értelmezhető: A család vérségi köteléken alapuló összetartozás, ahol a szülők együtt nevelik a gyermekeiket. (Vérszerinti kapcsolatok rendszere, amely következmények nélkül nem bomolhat fel.)

II. A család funkciói Biológiai funkció Gazdasági funkció Társadalmi - vagy szocializációs funkció Nevelő funkció Regeneráló- ápoló funkció

1. Biológiai funkció A család - talán - legfontosabb funkciója reprodukció: utódok létrehozása, az emberi élet továbbvitele, az utódról gondoskodás örömszerzés ( a szexuális igények kielégítésének tere)

2. Gazdasági funkció termelő egység (?), háztartás megszervezése, vezetése, anyagi ügyek intézése, munkamegosztás;

3. Társadalmi - vagy szocializációs funkció A társadalmi különbségek átörökítése tevékenység és normák ( bennük értékek) átörökítése Magatartási minták közvetítése Pl. családi munkamegosztással kapcsolatban, a konfliktusmegoldás a családban. Szerepek és hozzá tartozó tevékenységek átörökítése

4. Nevelő funkció Tudatos tevékenység. A társadalomba beillesztés tudatos elemei (Értékek közvetítése- instrukciók) valamint a gyermek adottságainak megfelelő fejlesztést, tehetsége kibontakoztatása, a vele való foglalkozás Pl. hogyan viselkedjen az iskolában, a közös foglalkozás, játék, törődés, folyamatos figyelem, felkészítés a családi életre, a konfliktusok megoldására.

5. Regeneráló- ápoló funkció Pihenés Betegségség esetén a fokozott gondoskodás, ápolás.

Családrajzok c. film megfigyelési szempontjai: 1. Mit tartanak családnak a gyerekek? Milyen jellemzőit emelik ki? 2. Milyen szerepek vannak a családban? Ezekhez milyen jellemzők, feladatok tartoznak? 3. Milyen mintákat közvetítenek a szülők? 4. Konfliktusmegoldás módjairól 5. Milyen családszerkezeteket ismerünk meg? 6. Milyen funkciói vannak a családnak?

III. A család típusai a.) Kiterjedés( létszám szerint) A nukleáris vagy kiscsalád (családmag) a szülők és közvetlen leszármazottaik együttélését jelenti. A nagycsalád vagy kiterjesztett család: a rokonok több mint két generációja él együtt közös háztartásban (általában a nagyszülő(k), szülők és a gyermek(ek). Csonka vagy hiányos családról akkor beszélünk, ha az egyik szülő nem él együtt a kiscsaláddal.

b) Házasságtípusok alapján - Monogám házasság: egy férfi és egy nő házas együttélése. Poligám házasság, ahol egy férfinak vagy nőnek több házastársa van. A poligámián belüli a különíthetünk el: - poliandriának (többférjűség), amikor egy nőnek több férje, - poligíniának (többnejűség) , egy férfinek több felesége van - csoportházasságról akkor beszélünk, amikor több férfi és több nő él együtt közösen házas kapcsolatban.

c) A pár választása alapján: homogámia az a házasságkötés, amikor egy adott társadalmi osztályon, rétegen, etnikumon, vallási felekezeten belül történik, heterogámia, amikor a vőlegény és a menyasszony más-más csoport tagja.

d) Milyen a férfi és a nő családon belüli társadalmi szerepe? (Mérei) a/ hagyományos patriarchális - monogám házasság; b/ a férfi és a nő egyenjogúságát elvileg hangoztató, de az egyenjogúságot felemás módon megvalósító házasság; c/ a férfi és a nő teljes egyenjogúságát megvalósító forma.

e) A férfi és a nő érzelmi - szexuális kapcsolata szempontjából a következő típusokat különíti el Mérei: a/ mindkét felet kielégítő, emberi, érzelmi, szexuális monogám kapcsolat; b/ az egyik fél számára megfelelő a kapcsolat, a másik fél számára viszont nem; c/ egyik fél számára sem kielégítő a kapcsolat.

c) A megértés mentén létrejövő családtípusok: - Az izoláló család: nincsenek közös barátok, külön ügyek és azok megjelenítésének gátlása - A zárt család: másokkal kielégítően érintkeznek, de csak közösen - nem tűrik meg a külön ügyeket - A szétszórt család: mindenkinek vannak családon kívüli kapcsolatai - ezeket nem jelenítik meg a családon belül .Nincs összehangoltság - Az egyensúlyban levő család: lehetővé teszik a családon kívüli kapcsolatok megjelenítését együtt és külön-külön is jól tudnak érintkezni másokkal

II. Életciklus szemlélet családpszichológiában Haley (1973) vezette be a "családi életciklus" fogalmát, Célja: kiemelje a családfejlődési szakaszok és átmenetek követelményeit, nehézségeit, problémáit és specifikumait. A családi élet fejlődési folyamatában elkülöníthető szakaszok vannak, melyek mindig újabb és újabb megoldandó feladatokat hoznak magukkal.

Életciklusok Haley szerint: - az udvarlás periódusa - a házasság korai szakasza - az első gyermek születése, és a vele való törődés időszaka - a házasság középső szakasza – a gyermekek iskoláskora - a gyermekek „kirepülése a fészekből” - nyugdíjaskor és öregkor - a halál és a veszteségek korszaka

Dinamikus családszociológia, Hill és Rodgers - féle családi életciklus modell:  A család önmegújításán alapszik. Azt emeli ki, hogy a család fontosabb eseményi megváltoztatják annak egész interakciós és érzelmi rendszerét.  Ezek a szakaszok a következők: Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül. Csecsemős család Kisgyermekes család (2,5 - 6 éves korig) Család iskoláskorú gyermekkel (6- 12 éves korig) Család serdülő korú gyermekkel A felnövekedett gyermeket kibocsátó család Magukra maradt, még aktív szülők családja Inaktív öreg házaspár családja.

Családmesék c.film

III. A család rendszerszemlélete A család nem különálló egyének halmaza, erős kötelékekkel egymástól függő családtagokból álló rendszer - következmények nélkül nem bomolhat fel, - rendszer fejlődhet, javítható; folytonosságot, s ezzel védelmet biztosít. - A család működése szempontjából: erőrendszer interakciós rendszer strukturális rendszer nevelőrendszer

1. A család a szeretet- kapcsolat erőrendszere A szeretet fejlődése Szintek Fontosság Igény (újszülött) ÉN Ajándék (2-3 éves) ÉN------------TE Társ (kamasz) ÉN-------------TE Szolgálat (ifjúkor) ÉN TE Szeretet TE

2. A család interakciós rendszer Anya Apa Lány Fiú Nagypapa Nagymama

3. A család mint strukturális rendszer Alrendszerek és szövetségek a családban: 1. Nagyapa - nagyanya ------ nagyapa - nagyanya 2. Apa-----------------anya 3. Fiú-------lány

5. A család mint nevelőrendszer A nevelési funkciót a család értékek, magatartásminták közvetítésével valósítja meg. Jól akkor funkcionál, ha a szülők szeretet- szövetségi kapcsolatban vannak, a gyermekeket egységes elvárásokkal, egészséges, erkölcsös értékrend alapján, adottságukhoz életkorukhoz alkalmazkodva – rugalmas követelményekkel és egyéb módszerekkel munkára, családi életre, állampolgári és társas létre, az óvodához/ iskolához/ munkahelyhez alkalmazkodva nevelik

A sikeres családi nevelés feltételei Párválasztás (a külső szépség, szimpátia is fontos lehet, de még fontosabb, kivel tudja elképzelni az életét.) A párválasztás feltétele az önismeret (milyen vagyok, milyen legyen a másik) - Hosszas együtt járás ( egymás és rokonság megismerésére) - A jegyesség – hosszú távú tervezés - Házasságkötés A kapcsolatot javítja, ha a felek jelentős ideig csak egymásnak élnek - A gyermek vállalásának feltétele: a szülők lelkileg is összekapcsolódtak, megtervezték, hány gyermeket szeretnének és mikor?

IV. Az egészségesen és a diszfunkcionálisan működő családok jellegzetességei  1.A család egészségügyi állapota 2. Gazdasági helyzete 3. A család struktúrája 4. Érzelmi viszonyok 5. Kommunikáció 6. Erkölcs 7. Konfliktusmegoldás 8. Hangulat 9. A munkához való viszony 10. Családi szerepek 11. Nevelés 12. Hatása a gyermekre

A dolgozat javasolt szerkezete: 1. A család általános bemutatása (Név nélkül!!!!) 2. A választott család elemzése a megadott szempontok alapján 3. Összegzés. Javaslatok az esetleges problémák megoldására

X. Családterápia, konzultáció A családterápia „a családot egységként kezelő, segítő és gyógyító beavatkozás A beteget az egész családdal való foglalkozás segítségével gyógyítja, ezáltal a diszfunkcionális családi rendszer maga is rendeződik" az interakció és kommunikáció révén törekszik változást létrehozni ( az élmények átélésének és feldolgozása segítségével)

A családkonzultáció olyan szakmailag kvalifikált munka, amely az egyén és család interperszonális kapcsolataival foglalkozik. A mindennapi életvitelben elakadt, de klinikai értelemben nem beteg személyek, párok, családok - konfliktuskezelésének megsegítése, - krízishelyzeteik rendezése - és valamely család fejlődési ciklusban fellángoló problémáik megoldásának facilitálása (közvetítés) képezi a családkonzultáció feladatát. A két módszer közti hasonlóságokat és különbségeket Komlósi és Hardy (2004) nyomán szemléltetjük

Zavarok a testi, lelki, szociális szférában   Terápia Konzultáció Célcsoport Család, beteg taggal Egészséges család Probléma Zavarok a testi, lelki, szociális szférában Elakadás a fejlődésben, normatív/paranormatív krízis, kapcsolatzavar Alapképzettség Orvos, pszichológus Segítő foglalkozású szakember Módszertan Körülhatároltabb Eklektikusabb Keretek Szigorúak Lazábbak Indikáció Krízis (elakadással) Elakadás Intervenciók Módszertanilag, irányzatilag tiszta elvűek Célorientáltan eklektikusak Betegségkép Rosszul funkcionáló Fejlődésben elakadt