A munkavédelem aktuális kérdései a bányászatban BDSZ Munkavédelmi Képviselők Továbbképzése Dr. Tamaga Ferenc Elnökhelyettes Főosztályvezető Bányászati Gázipari és Építésügyi Főosztály MBFH Budapest, 2014.05.06.

Amiről szó lesz…. A munkavédelmet érintő legfontosabb jogszabály változások. A bányászat baleseti helyzetének a bemutatása. Bányahatósági ellenőrzések tapasztalatai. A munkavédelmi és munkaügyi hatósággal való együttműködés. A Munkavédelmi Információs Szolgálat. Munkabaleset – Üzemi baleset elhatárolása. Kockázatértékelés követelményrendszere

Munkavédelmet érintő jogszabályváltozások Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény bányatörvényt módosító részei 2014. január 1-jén lépett hatályba. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosítása. A vállalkozói és hatósági adminisztratív terhek csökkentésére irányuló rendelkezések megalkotása. A föld alatti szénelgázosítás (UCG technológia) részletszabályainak beépítése a Bt-be: Az UCG technológia a szén természetes előfordulási helyén történő elgázosítását jelenti oly módon, hogy injektáló kutakon (lemélyített fúrólyukakon) keresztül a szén elégetéséhez (oxidációjához) szükséges anyagokat (pl.: oxigént) juttatnak a szénrétegbe.  

Munkavédelmet érintő jogszabályváltozások Kapcsolódó rendeleti szintű módosítások: A bányászattal és távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet hatályba lépett 2014. január 1-jén. A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása. A robbanóanyag felhasználási engedély hatályának egy évben történő meghatározása, amennyiben a robbantási munka nem bányafelügyeleti vagy építésügyi hatósági engedélyhez kötött (mert a főszabály szerint a robbanóanyag felhasználási engedély a műszaki üzemi terv vagy az általános építésügyi engedély hatályáig terjedhet). Nem kell a továbbiakban a kérelemhez csatolni a működési, illetve telepengedélyt. A robbanóanyag gyártás, forgalmazás, megszerzés, felhasználás hatósági engedélyezéséhez elengedhetetlen az engedélyhatározatok tartalmi elemeinek meghatározása. A hatályos szabályozás nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, a módosítás ezt pótolja.

Munkavédelmet érintő jogszabályváltozások A nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló Korm. rendelet A javítási, átalakítási engedélyezési eljárás részletszabályainak pontos kialakítása. A bányafelügyelet engedélye szükséges a nyomástartó berendezés minden olyan javításához, átalakításához, amely meghaladja: a hegesztést nem igénylő javítást, az eredetivel azonos műszaki jellemzőkkel bíró tartozék és műszerek (pl. szerelvény, túlnyomás-határoló, nyomásmérő, hőmérő), valamint a csőkötegek cseréit. .

Munkavédelmet érintő jogszabályváltozások A vállalkozói és hatósági adminisztratív terhek csökkentésére irányuló rendelkezések megalkotása   A vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányul a Bt. 34. § (3) bekezdésének módosítása a bekezdés utolsó mondatának hatályon kívül helyezésére irányul („Az ellenőrzés és a felügyelet rendjére vonatkozó üzemi előírásokat a bányafelügyeletnek meg kell küldeni.”).

Földalatti bányászat A földalatti bányászatban a munkakörülményeket meghatározóan befolyásoló nehéz fizikai munka aránya számottevően nem változott, a balesetek száma összességében mintegy 12 %-al nőtt. E mellett azonban kiemelendő, hogy 2013. évben halálos munkabaleset földalatti bányában nem következett be. A szénbányászati baleseti mutató az összes balesethez viszonyított 54 %-ával azonban még mindig jelentősnek mondható a csökkenő létszám- és baleseti adatok mellett is.

Földalatti bányászat 2. A földalatti munkahelyeken és az oda vezető bányatérségekben a kőzethullás és a járásra szolgáló útfelületek okozta kockázatok – a folyamatos karbantartás ellenére – továbbra is jelen vannak. Ezt igazolja az, hogy a bekövetkezett balesetek 67 %-a kőzethullás, illetőleg elcsúszás, elbotlás nekiütődés miatt történt.

Földalatti bányászat 3. A fő bányaveszélyek (omlás-, sújtólég-, szénpor-robbanás-, tűz- és vízveszély) okozta károk megelőzésére, a munkafeltételek javítására, a munkavállalók biztonságos munkavégzésre történő felkészítésére a munkáltatók különös figyelmet fordítottak, a tevékenység végzésére több munkáltató munkavédelmi irányítási rendszert (MIR) dolgozott ki, amelyet sikerrel alkalmazott.

Külszíni bányászat A külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenységet folytatók több mint 90%-a továbbra is mikro-, kis- és középvállalkozás, amelyeknél a kockázatok alakulása a földalatti bányákénál kedvezőbb, azonban a kis termelési volumen, és árbevétel miatt a kiadással járó jogszabályi kötelezettségek betartása több esetben jelentős terhet jelent. A munkaeszközök műszaki színvonala – a munkáltató pénzügyi helyzetének megfelelően – nagyon változó. A jelenlegi recessziós időszakban a vállalkozások igen kis hányada tud fejleszteni, azok közül is inkább a nagy múltú, tőkeerősebb cégek, amelyek a piacon is stabilabbak. A kisebb termelő kapacitással rendelkező bányavállalkozók egy részénél a munkaeszközök, elsősorban a rakodó és anyagmozgatógépek elavultak, nem megfelelő műszaki biztonsági állapotuk miatt több esetben intézkedni kellett.

Polgári robbantási tevékenység A polgári robbanóanyag gyártás és felhasználás terén a tevékenység veszélyességéből adódóan a munkavédelmi helyzet is – a korábbi éveknek megfelelően – jó színvonalú volt. Általánosan megállapítható, hogy a robbantási tevékenység, valamint a robbantások száma is csökkent, összhangban a bányák termelési volumenével.

Bányászati módszerek A bányászati módszereket alkalmazó építések (alagúthajtás, pinceépítés) területén a bányászati módszerekkel végzett, nem bányászati tevékenységek körébe a vízkútfúrás, vízkút javítás és a földalatti tárolók körén kívül a radioaktív hulladéklerakó továbbépítése (Bátaapáti), valamint pince rekonstrukciós, illetve megszüntetési munkák tartoztak. A területen lefolytatott ellenőrzések szabályszerű működtetést akadályozó tényezőt nem tártak fel. E körben kiemelendő a Fertőrákosi Kőfejtőben 2013-ban végzett felújítási tevékenység. A megszűnt bánya nyitva maradt felszín alatti térségének újrahasznosítására irányuló projekt keretében, a földalatti térség fenntartási és fejlesztési munkái 2013 októberében megkezdődtek. A Bányakapitányság által kiadott engedélynek megfelelően a pillér- illetve főtebiztosítás felújítása és a kőzetmozgások megfigyelésére alkalmas monitoring rendszer kiépítése történt meg 2013. évben.

A munkavédelmi (műszaki-biztonsági) ellenőrzések tapasztalatai A munkabalesetek számának alakulása a bányafelügyelet munkavédelmi hatáskörébe tartozó területen

Munkabalesetek ágazatonként Szakágazat 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Szénbányászat 91 63 67 69 – 1* 75 Fémtartalmú ércek bány. 30 39 36 30 – 1* 10 Egyéb szilárd ásv. bány. 28 15 15 – 1* 10 – 1* Szénhidrogén bányászat 5 3 6 – 1* 9 Szállítóvezeték építés, üzemeltetés 4 13 11 Gázelosztó-vezeték ép., üzemeltetés és PB gázell. 8 6 14 Föld alatti gáztároló üzemeltetés Bányászati módszert alkalmazó tevékenység 35 2 1 Geotermikus energia Polgári robbantás Egyéb Összesen 217 175 153 139 1* = halálos

Megoszlás/Bányakapitányság Balesetek megoszlása 2013. évben az összes munkabalesetek száma 2012. évhez képest stagnálást mutat, azonban az egyes területi szervek illetékességi területein (Bányakapitányságonként) változóak a számszerűségük, a halálos balesetek száma ismét 1-re csökkent! Ezt mutatja az alábbi táblázat: Megoszlás/Bányakapitányság BBK MBK PBK SZBK VBK Össz ÖSSZES MUNKABALESET* 22 19 11 6 81 139 EBBŐL SÚLYOS** 2 HALÁLOS 1 CSONKU-LÁSOS CSONKULÁSOS***

Munkabalesetek számának alakulása súlyosság szerint Balesetek megoszlása 3. A 2012. és 2013. évben történt munkabalesetek számának alakulása súlyosság szerint: Munkabalesetek számának alakulása súlyosság szerint Év/megoszlás 2012. 2013. Előző év %-a Összesen 139 Súlyos összesen 4 2 - 50 Ebből Halálos 1 -75 Csonkulásos + 100

A halálos baleset A 2013. évben bekövetkezett halálos munkabaleset a Meszes I. mészkőbánya +182 m-es szintjén történt. A fúrási tevékenység során egy BŐHLER DTC-121G típusú lánctalpas kőzetfúrógép működtetése közben – ismeretlen okból és körülmények között – az azt kezelő munkavállaló ruhája a forgó fúrókoronába akadt és ruházatának felső része a fúrószárra csavarodott. A többszörös töréses, traumás sokkhatás következtében életét vesztette.

A csonkulásos baleset 2013. évben egy esetben következett be súlyos, csonkulásos munkabaleset a Farkaslyuk kutatási területen újranyitott Gyűrky-táróban. A súlyos balesetet az okozta, hogy a munkavállaló bal keze a táró 600. méterében beépített, üzemelő állapotban lévő, a táró szellőztetésére szolgáló légcső-ventilátor belsejébe került és a ventilátor forgórésze bal kezének 2-3-4-es ujjait teljes mértékben csonkolta.

A 2014. évi halálos balesetek A 2013. évben bekövetkezett 1 esettel szemben 2014. évben már 2 esetben következett be halálos baleset, mindkettő a Miskolci Bányakapitányság illetékességi területéhez tartozó két különböző bányában. Mindkét eset az ún. szalagbehúzásos esetek közé tartozik.

A 2014. évi halálos balesetek 4. A bekövetkezett halálos balesetek miatt a bányafelügyelet intézkedési tervet dolgozott ki a további hasonló balesetek megakadályozására, amelyet szigorú célellenőrzések végrehajtásán keresztül kíván érvényesíteni.

A hatósági ellenőrzések tapasztalatai A Bányakapitányságok 2013. évben 132 esetben komplex ellenőrzést folytattak le, 1201 üzemi célellenőrzést, továbbá 2311 egyéni, csoportos, illetve rendkívüli ellenőrzést tartottak 2187 összes műszak felhasználásával. A munkavédelmi hatáskörben lefolytatott bányafelügyeleti ellenőrzések összes száma 2013. évben 401 esetben volt. A bányafelügyelet a munkavédelmi helyzet javítása, illetve az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében az ellenőrzések előbbi formáit kiegészítetve a hatósági ellenőrzések végzésére célcsoportokat hozott létre.

A hatósági ellenőrzések tapasztalatai 2. Az egyes Bányakapitányságok között az alábbiak szerint oszlik meg az ellenőrzések műszakszáma számokban: Bányakapitányság/ Ellenőrzés típusa Komplex ellenőrzés Cél- ellenőrzés Egyéni és csoportos ell. Összes ellenőrzés száma BBK 52 176 229 457 MBK 38 205 273 515 PBK 16 214 292 522 SZBK 27 262 501 790 VBK 344 1016 1360 Összesen: 132 1201 2311 3644

A hatósági ellenőrzések tapasztalatai 3. … és diagramban:

A hatósági ellenőrzések tapasztalatai 4. Az összes ellenőrzések száma az elmúlt 4 évben

A hatósági ellenőrzések tapasztalatai 5. A munkavédelemmel kapcsolatos ellenőrzések számának Bányakapitányságonkénti aránya és eloszlása, az összes ellenőrzéshez viszonyítva az alábbi: Munkavé-delmi ellenőrzés Munkavédelmi per összes ellenőrzés (%) BBK 26 5,7 MBK 69 13,4 PBK 47 9,0 SZBK 73 9,2 VBK 186 13,7

MBFH-NMH MMI (OMMF)- közös ellenőrzések Együttműködés a társhatósággal A munkavédelmi és munkaügyi hatáskörök gyakorlása tárgyában a korábbi OMMF és az MBFH között fennálló, 2011. évben megújított megállapodás alapján több közös ellenőrzésre került sor az elmúlt évek során a Megyei Kormányhivatalok Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőségeivel, amelyek során a kiválasztott bányászati munkahelyek mind műszaki-biztonsági, mind munkaegészségügyi vizsgálata megtörtént. Alapvető kérdés a hatáskörök elhatárolása A hatásköri összeütközések elkerülése, a felügyeleti tevékenységek hatékony ellátása és az egységes jogalkalmazás érdekében a két hatóság szakmai iránymutatást dolgozott ki.

MBFH-NMH MMI (OMMF)- közös ellenőrzések 2. A jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározott bányaüzem területén a bányavállalkozó, annak munkavállalói, illetőleg valamennyi bányászati tevékenységet végző munkáltató és munkavállaló munkavédelmi és munkaügyi felügyelete a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik. A bányaüzem területén más munkáltatók által végzett nem bányászati tevékenység, vagy nem bányászati tevékenységhez kapcsolódó tevékenység munkavédelmi és munkaügyi felügyelete a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerveinek hatáskörébe tartozik.

MBFH-NMH MMI (OMMF)- közös ellenőrzések 4. A Megyei Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervével közösen megtartott munkavédelmi és munkaegészségügyi célvizsgálatra rendkívüli célellenőrzés keretén belül került sor 2013. szeptember hónap folyamán. Az ellenőrizendő bányaüzemek kiválasztásánál a bányaüzemekben működő gépek, berendezések zajhatásai alapján lett figyelembe véve, kiemelt figyelemmel a zaj- és rezgésexpozícióra. A Bányakapitányságok hatáskörébe tartozó súlyos hiányosság nem került megállapításra. A Munkavédelmi Felügyelőségek az általuk feltárt szabályszegések esetében a szükséges intézkedéseket saját hatáskörükben tették meg.

MBFH-NMH MMI (OMMF)- közös ellenőrzések 5. Általános hiányosságként megállapítható volt, hogy az ellenőrzött munkáltatók a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatának rendjét ugyan szabályozta, de a 40 %-a nem vette figyelembe maradéktalanul a jogszabály szerinti szempontokat, a kockázatértékelést elvégezték, de a kockázatértékelési dokumentumok 30 %-a nem volt teljes körű (nem terjedt ki minden kóroki tényező kockázatára), 30 %-nál nem történt meg a munkaegészségügyi veszélyek azonosítása.

Munkavédelmi Információs Szolgálat A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Munkavédelmi Információs Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) 2013. évi tevékenységét a munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/2009. (XII.23.) SZMM rendeletben előírtaknak megfelelően végezte. A Szolgálat ellátta a hívó fél számára ingyenes „zöldszámon” (80/204-258) hívható, valamint más telefonvonalakon, illetve elektronikus úton érkező, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó szakterületek munkabiztonsággal kapcsolatos információs tevékenységét.

Munkavédelmi Információs Szolgálat Tapasztalatok A megkeresések tárgykör szerinti megoszlása a következő Sorrend Főbb tárgykörök Megkeresések száma db az összes %-ában 1. Jogszabályok, biztonsági szabályzatok, szabványok nőtt 40 24,1 2. Egyéni védőeszköz, munkaruha nőtt 21 12,8 3. Munkakörhöz szükséges képesítés nőtt 14 8,4 4. Nevek, címek kérése 9 5,4 5. Munkavédelmi oktatás 6. Képernyő előtti munkavégzés nőtt 7. Átirányítás OMMF-hez nőtt 11 6,6 8. Munkabaleset értelmezése, kivizsgálása csökkent 4 2,4 9. Egyéb nőtt 17 10,3 10. Kockázatértékelés (stagnál, de továbbra is nagyon alacsony!) 6 4,0

Munkavédelmi Információs Szolgálat Tapasztalatok Sorrend Főbb tárgykörök Megkeresések száma db az összes %-ában 11. Gépek, berendezések biztonsági követelményei nőtt 7 4,2 12. Munkavédelmi szakember duplájára nőtt 10 6,0 13. Időszakos biztonsági felülvizsgálat 4 2,4 14. Munkáltató munkavédelmi kötelezettségei 3 1,8 15. Munkahely kialakításával kapcsolatos 0,0 16. Teheremelési normákkal kapcsolatos 17. Munkavédelmi képviselő 33,9%-os emelkedés Összesen: 166 100,0

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi irányítás alapja, valamint a munkavégzéssel összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések/fokozott expozíciós esetek megelőzésének kulcsa. Munkaügyi Közlöny 2006/4. számában jelent meg „A munkavédelmi felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához”.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Kockázatértékelés gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, a feltárt veszélyek kiküszöbölhetők-e vagy sem, és milyen személyi, tárgyi, szervezési intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a munkabalesetek és az egészségkárosodások megelőzhetők legyenek.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Mi írja elő a kockázatértékelést? A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1998. január 1-jétől vezette be munkáltatói feladatként a kockázatértékelést. Az Mvt. 54. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel. Megjegyzés: A munkahelyi kockázatértékelés elvét és fő elemeit 1989-ben vezette be az Európai Közösségek Tanácsának 89/391/EGK irányelve.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A munkavédelmi képviselő személyének bevonása a kockázatértékelés elkészítésébe feltétlenül indokolt, hiszen a képviselők gyakran sokkal jobban ismerik a munkahelyen előforduló munkavédelmi hiányosságokat, ezen belül az ott dolgozók problémáit, mint a munkavédelmi szakfeladattal megbízott kolléga. A kockázatértékeléseket tulajdonképpen a munkavállalóknak kellene írniuk nem pedig a menedzsmentnek, de ez egy másik történet…

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A kockázatértékelés fő céljai A kockázatok megszüntetése vagy a fennmaradó kockázatok elfogadható mértékűre csökkentése. Példa: A kockázatok nem szüntethetők meg teljesen a gépjárművel történő közlekedésnél, hiszen az mindig veszélyes marad, de a veszélyesség mértékét az ésszerűség szintjéig csökkenteni lehet a közlekedési szabályok betartásán túl a műszaki állapot rendszeres ellenőrzésével, pihenőidő betartásával, stb.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Mikor kell elvégezni? A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni az Mvt. 54. § (3) bekezdése szerint.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Ki végezheti a kockázatértékelést? A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkáltató a kockázatértékelés elvégzésével megbízhatja az Mvt. szerint a foglalkoztatott munkabiztonsági, illetve foglalkozás-egészségügyi szakembert. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak és a munkavédelmi (munkabiztonsági) szakembernek a munkáltató és a külső szakemberek által elvégzett kockázatértékelésben, kockázatbecslésben közre kell működniük és az elkészült dokumentumokat aláírásukkal hitelesíteniük kell. Jogszabály: Mvt. 54. § (8) bekezdés, 57. § (1)-(2) bekezdések, 58. § (1) bekezdés. Ezen felül a kockázatértékelés elvégzése – szakmai jelentőségénél fogva – olyan szakember feladata, aki az adott tevékenységet jól ismeri, megfelelő gyakorlattal és helyismerettel rendelkezik.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a bányászat területén a munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak bányászati szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti (Mvt. 8.§). Ez ugyanis az általános követelményektől való lényeges eltérést jelent és ellenőrzéseink során számos esetben tapasztaltuk, hogy a bányavállalkozók nincsenek tisztában ezzel a követelménnyel. Ugyancsak a bányászati ellenőrzések során tapasztalható pl., hogy a kockázatértékelés „eredményei” nem szerepelnek az üzemi utasítás előírásrendszerében, annak ellenére, hogy mindkettő szerves része a biztonsági és egészségügyi dokumentumnak.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

Az üzemi- és munkabalesetek fogalma, a munkabalesetek jegyzőkönyvezése

Munkabaleseti fogalmak A munkahelyen, valamint a munkába, illetőleg a munkából hazafelé menet közben bekövetkezett balesetek üzemi, vagy munkabalesetté való nyilvánítása az esetek egy részében még jelenleg is gondot okoz.

Munkabaleseti fogalmak 2. A munkabaleset fogalma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 87. § 3. pontja szerint: Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

Munkabaleseti fogalmak 3. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt (egyébként üzemi baleset).

Munkabaleseti fogalmak 4. Az üzemi baleset fogalma: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 52. §-a szerint: „(1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.”

Munkabaleseti fogalmak 5. Az előbbiek alapján egészségbiztosítási szempontból az üzemi baleset viszonylag széleskörű fogalom, amely az Mvt.-ben meghatározott munkabaleseten túl további baleseteket is magában foglal. Bányászati munkabaleset: az a munkabaleset, amely a bányafelügyelet hatósági felügyelete alá tartozó tevékenységek végzése során bármely munkáltatónál következett be.

Balesetek jegyzőkönyvezése A kivizsgálás és jegyzőkönyvezés célja Az Mvt. előírása értelmében a munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie. A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.

Balesetek jegyzőkönyvezése 2. Elsődleges cél a balesetet kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okok megállapítása, és ennek alapján intézkedések megtétele a munkabalesetek megelőzésére. A munkabaleseti jegyzőkönyv felvétele egyrészt a munkáltató előbbiekben említett kötelezettsége teljesítésének igazolását szolgálja, továbbá a jegyzőkönyv alapján, illetve az abban foglaltak figyelembe vételével a munkavédelmi hatóság (a bányászat területén a bányafelügyelet) vizsgálja a megtett munkáltatói intézkedés helyességét, az egészségbiztosítási igazgatóság vizsgálja a munkáltató esetleges felelősségét, a társadalombiztosítási kifizetőhely intézkedik a baleseti táppénz folyósításáról, az adatok statisztikai összesítése esetenként szakági, illetve országos, valamint EU szintű intézkedések alapjául szolgál.

Balesetek jegyzőkönyvezése 3. A 2014. 01. 01-től hatályos munkabaleseti jegyzőkönyv formája és adattartalma: [java részben azonos a 2013. évi jkv-vel] Lényeges módosítások nem történtek a 2013. évi jegyzőkönyv adataihoz képest, csak néhány pontosításra került sor, illetve néhány adattartalom törlésére. A munkabaleseti jegyzőkönyv kitölthető formanyomtatványa a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Igazgatóság honlapjáról tölthető le. ( http://www.ommf.gov.hu/index.html?akt_menu=220)

Köszönöm a figyelmet! 2013.05.24.