Bevezetés a multimédiába Összeállította: Dr. Kosztyán Zsolt Tibor, Dr. Kosztyánné Mátrai Rita e-mail: kzst@vision.vein.hu, ritka@vision.vein.hu, honlap: http://vision.vein.hu/~kzst http://vision.vein.hu/~ritka

Tartalom Multimédia definíciói Hypertext Hypermédia

Mi is a multimédia? Multi: latin eredetű, sokat jelent, szóelőtétként használjuk. Medium: latin eredetű, jelentése: közbülső helyen található. Olyan általános közeget, közvetítő elemet ill. elemeket értünk alatta, amelyek információknak beszéd, mozdulatok, arckifejezések, írás stb. útján történő továbbadására vagy terjesztésére szolgálnak.

Mi is a multimédia? A külvilág történéseiről különböző, egymást kiegészítő érzékelési csatornákon keresztül tájékozódunk. A látást, hallást, tapintást, szaglást, stb… érzékelési modalitásoknak nevezzük. (modalitás: (itt) az ingerfelvétel módja) A körülöttünk levő világról egyszerre általában több csatornán keresztül jutunk információhoz, ezért ez az információ multimodális.

Mi is a multimédia? A médium szó az informatikában tágabb értelemben befoglaló közeget jelent, szűkebb értelemben pedig valamilyen információ tárolásának, terjesztésének, megjelenítésének eszköze. Egy adott médiumon megjelenített információ általában egy meghatározott érzékelési modalitáshoz kötött (pl. a nyomtatott szöveg a látáshoz), de egyes esetekben több modalitásban is felfogható lehet. A valós világ, tehát ami körülvesz bennünket, multimodális és multimediális.

Mit jelent a multimédia? A számítógépes multimédia mindenkinek mást és mást jelent. Gyerekeknek a számítógépes játékokat, felnőtteknek pedig mindenféle tárgykörben forrásműveket. Így a különféle információhordozók, hangok és képek személyi számítógéppel vezérelt kombinációja egy új világot jelent az oktatásban és a szórakoztatásban.

Multimédia definíciója MacDonald definíciója: A multimédia szó szerinti jelentése: több mint egy médium; de ezt három különböző és kiegészítő jelentésben használjuk. Az első meghatározza a csatornát, amelyen keresztül az információ szállítódik A második meghatározza a tartalmat. A harmadik meghatározza a kölcsönhatások módját, amin keresztül a felhasználó hozzájut a tartalomhoz. Ebben a jelentésében a multimédia a technológia, tervezés és emberi tényezők ötvözete.

Multimédia definíciója (Steinmetz) Steinmetz szerint az alábbi médiumokat különböztetjük meg: Felfogásmédium Képviseletmédium Bemutatásmédium Tárolásmédium Átvitelmédium Információ-kicserélő médium

Multimédia definíciója (Steinmetz) A felfogásmédium Az érzékelési modalitásnak felel meg. Az információfelfogás módjától függően lehet vizuális vagy hallási. Vizuális médiumok: nyomtatott szöveg, ábra, mozgókép (animáció és videójelenetek); ezeket az információkat a szemünkkel, tehát a látás útján fogjuk fel hallási médiumok: zene, zaj, beszéd; ezeket az információkat a fülünkkel, tehát hallás útján fogjuk fel

Multimédia definíciója (Steinmetz) A képviseletmédium Az információ különböző számítógépes ábrázolási formáit – formátumait - jellemzi: Egy szöveg egyes betűit pl. ASCII kódban, egy grafikát pl. CEPT vagy CAPTAIN kódban, egy hanganyagot pl. PCM kódban, egy képet pl. JPEG formátumban, egy kombinált audio-video szekvenciát pedig pl. különböző televíziós szabványokban (PAL, SECAM, NTSC) vagy MPEG formátumban kódolhatunk.

Multimédia definíciója (Steinmetz) A tárolásmédium Az információtárolás eszközeit jellemzi. A különböző adattárolókat csoportosítja aszerint, hogy hol és milyen módon van az adat tárolva. Pl. mikrofilm, papír, merevlemez, CD-ROM stb. Az átvitelmédium Azok az eszközök, amelyek az adatok folyamatos továbbítását teszik lehetővé, pl. koaxiális kábel, telefonzsinór, rádióhullámok.

Multimédia definíciója (Steinmetz) Az információkicserélő médium Az információkicserélő médiumhoz tartozik minden, az információ továbbításához használatos adathordozó. Erre a célra például a mikrofilm, a papír, floppy stb. használható.

Multimédia definíciója (Steinmetz) Bemutatásmédium: Az információbevitel- és kimenet eszközeire valamint segédeszközeire vonatkozik. Kiviteli médiumok: papír, képernyő, hangszóró stb. Beviteli médiumok: billentyűzet, kamera, mikrofon stb. Három szempontot vesz figyelembe: Bemutatási érték Bemutatási tér Bemutatási dimenzió

Multimédia definíciója (Steinmetz) Bemutatási értékek és bemutatási terek Minden médium bemutatási értéket állít elő valamilyen bemutatási térben, amely az 5 érzékszervre irányul. A bemutatási értékek a különböző médiainformáció képviseletét határozzák meg. A bemutatási értékek akár folyamatosak, akár egyes értékek sorozatai lehetnek. (pl. betű, hang síkbeli grafikai elem) A bemutatási terek a bemutatásmédium azon részei, amit a megjelenített információ felhasznál. (pl. könyv lapja, képernyő)

Multimédia definíciója (Steinmetz) Bemutatási dimenziók Minden bemutatási tér rendelkezik egy vagy több bemutatási dimenzióval. A képernyőnek két dimenziója van, a holográfiának három. Az idő minden bemutatási térben járulékos dimenzió, ennek a multimédiarendszerekben központi jelentősége van. A médiumok bemutatási terük idődimenziója szempontjából kétfélék lehetnek: időfüggetlen (diszkrét) média: az információ a médiumokban kizárólag egyedi elemek sorozatából vagy időfüggetlen kontinuumból áll. (pl. szöveg, ábra, animált GIF) időfüggő média: az információ nemcsak az egyes értékekben rejlik, hanem a fellépés időpontjában is, azaz az értelmezés az egyes értékek vagy a kontinuum relatív változási sebességétől is függ. (pl. hang, mozgókép, animáció)

Multimédia definíciója (Steinmetz) A multimédia rendszert független információk számítógépvezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médiumban jelennek meg.

Hypertext (Theodor H. Nelson) A hypertext kifejezést Theodor H. Nelson alkotta meg a hatvanas években: „A hypertext alatt nem-folytonos írást értek; olyan szöveget, mely elágazik, és választási lehetőséget kínál az olvasónak, mely leginkább egy interaktív képernyőn olvasható. Általában kapcsoló elemekkel összekötött szövegdarabok soraként képzelik el, melyek különböző útvonalakat biztosítanak az olvasónak.”

Hypertext – miért jó? Az emberi agyban a tudás, az egyes gondolatok, úgy raktározódnak, mint egy komplex hálózat. Ezek a struktúrák hierarchikusan rendezhetők, mert a gondolatok más gondolatok és fogalmak asszociációi. Az írás ezt az emberi agyban elraktározott tudást reprodukálja. Ideális esetben a szerzőtől kiinduló tudásátvitel az olvasóban ugyanazokat a gondolatokat kelti újra, így az információveszteség minimális.

Hypertext és hypermédia definíciója A hypertext egy hierarchikusan felépített szövegstruktúra, ahol az egyes elemekhez mások kapcsolódhatnak, ezzel utánozva a gondolkodás asszociatív menetét, megkönnyítve ezzel a tanulást és a megértést. A hypermédia rendszer információk nemlineáris láncolatát tartalmazza, amelyek szigorú értelemben legalább egy folytonos és egy diszkrét médiumon állnak rendelkezésre. A hypermédia tehát a multimédia és a hypertext keveréke.

Hypertext és hypermédia előnyei A lineáris formájú dokumentumok sem a tudás rekonstrukcióját nem támogatják, sem a reprodukciót nem egyszerűsítik. A hypertext és a hypermédia esetén a dokumentum egy gráfstruktúra is lehet leegyszerűsített írás és olvasás nemlineáris információláncolás Nemcsak egy olvasási sorrend van, hanem az olvasó dönt az olvasási útvonalról. A struktúra így egy fa, tehát a hypertext struktúra egy gráf, amely csomópontokból és élekből áll.

Hypertext és hypermédia A csomópontok a tulajdonképpeni információegységek: pl. szövegelemek, egyedi grafikák, audio vagy video logikai adategységek. (A folyamatos és időfüggő média egyedi informácóegységek időbeli sorozatából áll. Ezeket a szakirodalom a protokoll adategységhez PDU=protocol data unit hasonlóan logikai adategységnek LDU=logical data unit nevezi.) A felhasználói felületen az információegységek általában saját ablakként jelennek meg. Az élek létesítenek kapcsolatot a különféle információegységek között. Ezeket hivatkozásnak, kapcsolatnak vagy linknek nevezzük. Ez egy irányított él.

Hypertext és hypermédia Fontos tudni, hogy magukban a kapcsolatokban is információ van. Az ilyen rendszerek tervezésének egyik leglényegesebb eleme a kapcsolópontok megfelelő elhelyezése. Ezáltal a lineárisan rendezett dokumentumok egyszerű továbblapozása egy hypermédia dokumentumban egy gráfban való navigálássá alakul. Egy hypertext-rendszert lényegében az információ nemlineáris láncolása jellemez. A linkek a csomópontokat kötik össze. Különféle csomópontok adatai egy vagy több médiumon állnak rendelkezésre.

Hypertext és hypermédia Nagyon fontos a hypermédia rendszereknél a navigáció logikus kialakítása, mert a felhasználó könnyen eltévedhet, elveszítheti az áttekintést. Ilyenkor dezorientációról beszélünk. Konceptuális dezorientáció: a felhasználó a szemantikai összefüggéseket nem tudja tudásába építeni. Kognitív túlterhelés is felléphet, ha a rendszer szerkezete és működése túlságosan komplikált.

Hypertext és hypermédia Egy hypermédia-rendszer információk nemlineáris láncolatát tartalmazza, amelyek szigorú értelemben legalább egy folytonos és egy diszkrét médiumon állnak rendelkezésre. Szöveges és videoadatok nemlineáris láncolata például a hypermédiához és a hypertexthez is sorolható.

Köszönöm a figyelmet!

Irodalom Izsó Lajos: Multimédia oktatási anyagok kidolgozásának és alkalmazásának pedagógiai, pszichológiai és ergonómiai alapjai, BME Távoktatási Központ, 1998 Élő Gábor, Z. Karvalics László: ABCD Interaktív Magazin: Hyperkihívás,(1994/2) Egyetemes Lexikon, Offícina Nova Kiadó Bp., 1994 Közoktatás: Multimédia az oktatásban, VIII. évf. / 8. szám, (1997) Zsakó László: Internetes és multimédiás oktatás módszertana. Internet az oktatásban konferencia Bp., 1999. 04. 19.

Irodalom Új Magyar Lexikon, Akadémiai Kiadó Bp, 1962 Meyers Enciklopédikus Lexikon, 15. Kötet, Mannheim 1975 MacDonald L.W.:Colour Image Reproduction: The Evolution from Print to Multimedia, SPIE/Europto Conf. On Imaging Sciences and Display Technologies, Berlin, proc. SPIE, Vol. 2949, pp 246-251, 1996, 2003 Ralf Steinmetz: Multimédia Bevezetés és alapok, Springer Hungarica Kiadó Kft., Bp., 1995, 2002

Irodalom Richard S. Schifman, Yvonne Heinrich, Günter Heinrich: Multimedia Design Interactiv! Von der Idee zum Produkt, Springer-Verlag Berlin Heidelberg 1997, 2003 MacDonald L. W. Colour Engineering: The Challenge, Lecture, University of Derby, 1998, 2002 Tóth Dezső: Multimédia Mikroszámítógépes környezetben, LSI Oktatóközpont Proceedings of the IEEE, MAY 1998, Multimedia signal processing: Scanning the Technology 755-825. Jakob Nielsen:Hypertext & Hypermedia, Academic Press, 1990