OKTATÁS ÉS TÁRSADALOM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSA alszekció KÖSZÖNTJÜK A RÉSZTVEVŐKET!

AKADÁLY NÉLKÜL Előadó: Köpf Lászlóné 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest, augusztus 27.

AKADÁLY NÉLKÜL AZONOS ÚT SAJÁTOS FELTÉTELEK

A 2001-es népszámlálás adataiból: •közel 600 ezer fő a fogyatékkal élők száma, •17 % születésétől kezdve fogyatékos, •a többi szerzett, balesetek, betegségek stb. következtében, •a fogyatékos személyek 32 %-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, •39 % általános iskolai végzettséggel, •25 % szakképesítéssel, érettségivel, •5 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik. •Az érintettek 1/3-a tudott a munkaerőpiacon elhelyezkedni, sokan inaktív keresővé válnak.

A sajátos nevelési igény •közoktatási kategória, •1993-tól törvényi szinten, •jogok, finanszírozási, sajátos nevelési feltételek.

•Testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosság, autizmus, •megismerő funkciók, viselkedés súlyos rendellenességei, •nehézségek, zavarok. •A tanulókat azonos jogok illetik meg.

Viták •a rászorulók köréről, számáról, •az anyagi lehetőségek és a rászorultság megfeleltetéséről, •a diagnosztikai munkáról, •a szakemberszükségletről, •a fejlesztés követelményeiről és intézményi kereteiről, •az integráció és/vagy szegregáció kérdéséről.

Viták Következménye: •Az érintettek teljes körének újravizsgálata, •az organikus és nem organikus okok megkülönböztetése. Változások: •A szakértői bizottságok és a nevelési tanácsadók, szakszolgálatok feladatkörében, munkamegosztásában. Elsősorban a pszichés fejlődést, a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nehezen kezelhető tanulók megítélését érintették.

Az SNI-kategória ma is mozgásban van. Az OECD-ben zajló egységesítési folyamatokhoz kötődő.

Az elmúlt másfél évtizedben •pozitív folyamatok szolgálták a rászorulók esélyeit, •a viták során sikerült megőrizni az eredményeket, •eredményes szakmai és civil érdek- képviselet, •szemléletváltozás történt, melyet kifejez a sajátos nevelési igény elnevezés.

Főbb eredmények •A közoktatási és gyógypedagógiai intézményrendszer átalakulása, •a szakemberek fokozott felelősségvállalása, •az inklúzió térnyerése, •szakmai bázisok, jól működő modellek jöttek létre, •az SNI-jogok, sajátos feltételek térnyerése az alapfokú nevelés-oktatás mellett –a középfokon, –a szakképzésben, –a felnőttoktatás, –a felsőoktatás valamint –a felnőttképzés területén is.

Főbb eredmények •A közoktatatási reformlépések során érvénye- sültek az SNI-szempontok, pl. az újtípusú, kétszintű érettségi. •A kompetencialapú fejlesztés itt is a közép- pontban. •Legfontosabb kérdések, feladatok –a fejlesztés követelményei, szervezeti keretei, a hozzáadott pedagógiai érték mérhetősége, –az SNI-s tanulók kompetenciamérésbe való bevonása, –adekvát mérési metodika kialakítása.

Felzárkóztatandó területek Szakképzés A jogszabályok és a szakképzési gyakorlat ellentmondásosak - befogadták a kt. 30. paragrafusának kategóriáit, kitételeit, - a gyakorlati érvényesülés még nem alakult ki, - a szakképzés egészétől elkülönülő rendszer, - a szakmaalkalmassági protokollok egyes foglalkoztatástípusokra vonatkozóan nem kidolgozottak,

Felzárkóztatandó területek Szakképzés •az OKJ leszűkítve értelmezi az SNI differenciált jelenségcsoportját, •a szakmai-tanulmányi versenyek nem érvényesítik a sajátos SNI-jogokat, •a TISZK-ek fejlesztése nem kapcsolódik össze az SNI- problémakörrel, •a szakképzésben nincsenek speciális felkészültségű pedagógusok, pedagógusokat segítő gyógypedagógusok, •infrastruktúra.

Felnőttképzés •A felnőttképzési törvény leszűkítve értelmezi az érintettek körét, •finanszírozási kérdésként kezeli, •nem különbözteti meg a fogyatékosságfajtákat, •a sajátos képzési feltételek jogosultságát nem definiálja. •A felnőttképzési intézmények még nem felkészültek, •nincsenek célirányos kormányzati programok.

Pályaorientáció, pályaválasztás, pályaépítés •hiányzik egy átfogó segítő rendszer.

Javaslatok •a köz- és felsőoktatásban, a szak- és felnőttképzésben egységes fogalomrendszer kialakítására, •a jogok, feltételek, követelmények egységesítése, •a képzési feltételek és vizsgakövetelmények egységesítése az iskolarendszerű és az iskolarend- szeren kívüli szakképzésben, • a sajátos nevelési igényűek, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek szakképzése integráltan történjen. •Az inkluzivitás erősítése a szakképzési intézményekben, - a képzési- és munkakörülmények alakítása, - szakemberek felkészítése.

Javaslatok •Ki kell alakítani egy olyan segítő pályaépítési rendszert, amely - minden életkori szakaszban és élethelyzetben támogatni, orientálni tudja a rászoruló egyént a megfelelő nevelési-oktatási-képzési, foglalkoztatási lehetőségek felé. •Az Új tudás programja kiemelten támogassa a - sajátos nevelési igényű, fogyatékos és megváltozott munkaképességű tanulói-hallgatói réteget, - az oktatásukat-képzésüket végző intézményeket és pedagógusokat, szakembereket.

Új fejlődési szakasz következik, melyet •az egyenlő esélyek kiterjedése, •az inklúzió térnyerése jellemez, •összekapcsolja a közoktatást, a szakképzést, az életen át tartó tanulást, a pályaépítést, a humán- erőforrás-fejlesztést, •az állami, önkormányzati, egyházi szervezetek, •a köz- és felsőoktatás, •a felnőttoktatás és -képzés intézményei, •a civil szféra együttműködése, •az érintettek aktív részvállalása.

Mindent értük, velük – semmit értük nélkülük!