Sajátos nevelési igényű tanulók a szakképzésben

Az előadások a következő témára: "Sajátos nevelési igényű tanulók a szakképzésben"— Előadás másolata:

1 Sajátos nevelési igényű tanulók a szakképzésben
dr. Köpf Lászlóné V. Kollégiumi konferencia

2 Kiindulás – a problémakör volumenének megvilágítása A 2001-es népszámlálás adataiból:
közel 600 ezer fő a fogyatékkal élők száma, 17 % születésétől kezdve fogyatékos, a többi szerzett, balesetek, betegségek stb. következtében, a fogyatékos személyek 32 %-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, 39 % általános iskolai végzettséggel, 25 % szakképesítéssel, érettségivel, 5 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az érintettek 1/3-a tudott a munkaerőpiacon elhelyezkedni, sokan inaktív keresővé válnak.

3 - A fenti számok ma is irányadók
bár pozitív és negatív elmozdulások voltak (pl. gazdasági válság) szűkebb értelemben vetten értelmezik a fogyatékosságot vannak feltáratlan fehér foltok össz. 700 ezer fő tágabb kör a közoktatási SNI – ez indokolt - a fogyatékosságok kompenzálhatók, főleg kisgyermekkorban, de SERDÜLŐKORBAN is - mögöttük jelentős iskolázatás-képzési problémák

4 A sajátos nevelési igény
történeti kitekintés, közoktatási kategória, 1993-tól törvényi szinten, jogok, finanszírozás, sajátos nevelési feltételek.

5 Testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosság, autizmus,
megismerő funkciók, viselkedés súlyos rendellenességei, nehézségek, zavarok. A tanulókat azonos jogok illetik meg.

6 Viták a rászorulók köréről, számáról,
az anyagi lehetőségek és a rászorultság megfeleltetéséről, a diagnosztikai munkáról, a szakemberszükségletről, a fejlesztés követelményeiről és intézményi kereteiről, az integráció és/vagy szegregáció kérdéséről.

7 Viták Elsősorban a pszichés fejlődést, a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nehezen kezelhető tanulók megítélését érintették. Következménye: Az érintettek teljes körének újravizsgálata, az organikus és nem organikus okok megkülönböztetése. Változások: A szakértői bizottságok és a nevelési tanácsadók, szakszolgálatok feladatkörében, munkamegosztásában.

8 Az SNI-kategória ma is mozgásban van
Az SNI-kategória ma is mozgásban van. Az OECD-ben zajló egységesítési folyamatokhoz kötődő. Az Oktatási Kerekasztal is ezt szorgalmazta.

9 Az elmúlt másfél évtizedben
pozitív folyamatok szolgálták a rászorulók esélyeit, a viták során sikerült megőrizni az eredményeket, eredményes szakmai és civil érdek-képviselet, szemléletváltozás történt, melyet kifejez a sajátos nevelési igény elnevezés.

10 Főbb eredmények A közoktatási és gyógypedagógiai intézményrendszer átalakulása, a szakemberek fokozott felelősségvállalása, az inklúzió térnyerése, szakmai bázisok, jól működő modellek jöttek létre, az SNI-jogok, sajátos feltételek térnyerése az alapfokú nevelés-oktatás mellett a középfokon, a szakképzésben, a felnőttoktatás, a felsőoktatás valamint a felnőttképzés területén is.

11 Sajátos nevelési igényű diákok az Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskolában

12 Az iskola diszlexiás programja
- 15 éve - alapvetések az azonos út az első esély iskolája érettségi + legalább egy szakma a sajátos feltételrendszer, tanulói jogok érvényesítése - szakközépiskola, szakiskola - választási lehetőség, átjárhatóság - a nevelés-oktatás területét egyaránt érintő komplex program - folyamatosan bővülő eszközrendszer - pedagógusattitűd, felkészültség - együttműködés szülő - diák - pedagógus iskola - szakmai és civil szervezetek - Deák Ferenc Kollégium - Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ - tapasztalatok folyamatos gyűjtése, továbbadása

13 Felzárkóztatandó területek Szakképzés
A jogszabályok és a szakképzési gyakorlat ellentmondásosak - befogadták a kt. 30. paragrafusának kategóriáit, kitételeit, - az alkalmazás gyakorlata még nem alakult ki, - a szakképzés egészétől elkülönülő rendszer, - a szakmaalkalmassági protokollok egyes fogyatékosságtípusokra vonatkozóan nem kidolgozottak,

14 Felzárkóztatandó területek Szakképzés
az OKJ leszűkítve értelmezi az SNI differenciált jelenségcsoportját, a szakmai-tanulmányi versenyek nem érvényesítik a sajátos SNI-jogokat, a TISZK-ek fejlesztése nem kapcsolódik össze az SNI-problémakörrel, a szakképzésben nincsenek speciális felkészültségű pedagógusok, pedagógusokat segítő gyógypedagógusok, infrastruktúra.

15 Pályaorientáció, pályaválasztás, pályaépítés
hiányzik egy átfogó segítő rendszer.

16 Javaslatok a köz- és felsőoktatásban, a szak- és felnőttképzésben egységes fogalomrendszer kialakítására, a jogok, feltételek, követelmények egységesítése, a képzési feltételek és vizsgakövetelmények egységesítése az iskolarendszerű és az iskolarend-szeren kívüli szakképzésben, a sajátos nevelési igényűek, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek szakképzése integráltan történjen. Az inkluzivitás erősítése a szakképzési intézményekben, - a képzési- és munkakörülmények alakítása, - szakemberek felkészítése, foglalkoztatása a szakképző intézetben

17 Javaslatok Ki kell alakítani egy olyan segítő pályaépítési rendszert, amely - minden életkori szakaszban és élethelyzetben támogatni, orientálni tudja a rászoruló egyént a megfelelő nevelési-oktatási-képzési, foglalkoztatási lehetőségek felé. Az állami képzési-foglalkoztatási programok kiemelten támogassák - a sajátos nevelési igényű, fogyatékos és megváltozott munkaképességű tanulói-hallgatói réteget, - az oktatásukat-képzésüket végző intézményeket és pedagógusokat, szakembereket.

18 Mindent értük, velük – semmit értük nélkülük!