A kora keresztény zene (I-IV. század) antik gyökerei
Az előadás részei: a kora keresztény zene: meghatározása, szerepe a liturgiában, műfajai, eredetének kérdése egyházatyák munkássága, műveikben előforduló zenei utalások vizsgálata
Az előadás célja: a hellenisztikus zenei elgondolások és a keresztény zenefelfogás közös sajátosságainak kimutatása
A kora keresztény zene műfajai, eredete „Legyetek hálásak, Krisztus tanítása éljen bennetek elevenen, s teljes bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Énekeljetek Istennek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent énekeket.” (Pál lev. A kolosszeieknek, 3. 16.) „Egymás közt énekeljetek zsoltárt, himnuszt és szent énekeket. Énekeljetek és ujjongjatok szívből az Úrnak.” (Pál lev. Az efezusiaknak, 5. 19)
Műfajok: himnusz zsoltár A kora keresztény zene eredete: zsidó hagyomány hellenisztikus kultúra
Hellenisztikus zeneelméletek: püthagoreusok Aristoxenos irányzata éthosz-tan Az antik görög és a keresztény világ kapcsolata nincs éles ellentét; a kereszténység a zene kapcsán is vesz át elemeket a görög kultúrából
Tertullianus Karthágó, II. század vége „a menet a templomoktól és az oltároktól, a tömjén és a vér fertelmességétől vonul a színházba fuvola és kürtszó kíséretében.” (A látványosságokról)
Alexandriai Kelemen Alexandria, II. század Kétféle zene: ténylegesen hallható, érzékelhető püthagoreusok érzékkel nem felfogható, égi muzsika Aristoxenos Zenetanulás fontossága éthosz-elmélet
A nyugati himnuszköltészet kezdetei Szent Hilarius (IV. század) A kis-ázsiai görögök egyházi énekei inspirálják saját himnuszaira. Szent Ambrus (IV. század) A himnuszéneklést széles körben terjeszti el, közösség-összetartó erő. Antifonális ének görög előzmények alapján
Szent Ágoston IV-V. század az első keresztény zeneelmélet: De Musica utánzás-e a művészet? Arisztotelész a test vagy a lélek utánoz? Platón bizonyos erkölcsi hajlam szükségessége a zene tanulmányozásához éthosz-elmélet
VÉGE Készítette: Pálfy Eszter PTE BTK Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2011.