Ökológiai kihívások az évezred elején Az utolsó csapás

Milyen módon tehetjük tönkre a környezetünket? Elszennyezzük: CFC, GHG, nehézfémek, perzisztens vegyületek Elhasználjuk az erőforrásait: olaj csúcs, foszfor csúcs, víz csúcs Átalakítjuk a természetes ökoszisztémákat – területeket használunk fel a mezőgazdaság, a települések, az infrastruktúrák számára

Az utolsó csapás Az utóbbi négy évben a gabona árak a duplájára emelkedtek A gabona iránti igény évente 40 millió tonnával nő, ez egy évtizede csak 20 millió volt Ok? Egymásból táplálkozó okok Nő a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt, mert nő a népesség Minden este 219 ezerrel több embert kell megetetni 3 milliárd ember szeretne több és jobb élelmet fogyasztani, pl. húst is

Az utolsó csapás Nő a kereslet, mert fogy az olaj Az olajat helyettesíteni kell Az olaj üzemanyag és alapanyag A mezőgazdasági termékek mindkettőre alkalmasak A motorhajtó anyagokat agroüzemanyagokkal (etanol, dízel, gáz) helyettesítik USA/ 2010/ 400 mt gabonából 126 mt-ból etanol Az USA nem a világ gabona pufferje tovább Ennél is jelentősebb az igény a növényi polimerekre

Az utolsó csapás Az olajat helyettesíteni kell, mert nő a szállítás, nő a gépjárművek száma Mindezzel nő az infrastruktúra kiterjedése, ami fenntartással jár

Az utolsó csapás „Sáskák jönnek majd – a skorpiók erejével -, amelyek olyanok, mint a lovak, fém páncél fedi testüket és nagy zajt csapnak, megjelenésük együtt jár a föld mélyének kiürülésével, a mélység kútjának füstje pedig elsötétíti a Napot és a levegőt” Biblia, János jelenései 9,7

Gépjárművek száma 1970: 170 millió személy autó, 46,5 millió teherautó és busz 1985: 375 millió személyautó, 109 millió egyéb 1996: 486 millió személyautó, 185,5 millió egyéb 2030-ra 1.200 000 gépjárműt prognosztizálnak

gépjárművek száma Percenként 100 darab autót gyártanak a világon, évente 52 milliót EU 27: 33% Japán 20% USA 20% Kína: 10% Ezer főre jutó gépjárművek száma 2008-ban: India 13,2 Afrika 27,2 Kína 35,7 Kelet-Európa 300 Nyugat-Európa 593 USA 841

Az utolsó csapás A kereslet növekedése több gabona termelést követel a világ mezőgazdaságától Lehetőségek a többre: Intenzívebb monokultúrák Nagyobb területek

Az utolsó csapás Intenzívebb monokultúrák: Öntözés Talajerő utánpótlás műtrágyákkal Növényvédelem kemikáliákkal GMO Nagyobb területek

Öntözés Az öntözés következtében a talajvízszint süllyed A világ népességének a felét érinti a talajvízszint süllyedés Kína és India veszélyeztetett Szaud-Arábiában már megtörtént: 20 éven át önellátók voltak gabonából öntözéssel. Mára kimerültek a vízadó rétegek, és meg kellene várni a pótlódásukat

Talajerő pótlása A világ szántóinak harmada sivatagosodik el a talajművelés miatt A talaj sokkal gyorsabban pusztul, mint megújul 60 év alatt elfogy, ha így haladunk Utánpótlás? 1964: 1 ha 29,3 kg; 1984: 85,3 kg A nitrogén, a karbon ciklust felborítottuk, a foszfor utánpótlása kétséges, elértük a flour apatit kitermelési csúcsát Elégetjük a fő és melléktermékeket, és nem juttatjuk vissza a talajba – csökken a talaj élet, a megújulás képessége

A nitrogén ciklus felborítása A talajban élő nitrogénmegkötő baktériumok nitrogént fixálnak a légkörből Másrészt az elhalt biomassza szerves anyagai az ammonifikáció során ammóniává alakulnak A nitrifikációban az ammóniát nitráttá oxidálják a baktériumok A denitrifikációban a baktériumok a nitrátokat nitrogénné alakítják, a talajt nitrogén „mentesítik”

Növényvédelem kemikáliákkal A rezisztencia kialakulása miatt állandó verseny Az egészségre való hatás világossá vált A perzisztens kémiai anyagok az egész élővilágot veszélyeztetik

GMO Az agroüzemanyag a trójai faló a GMO-k számára A veszélyek nagyságrendje nő az elterjedés és idő miatt Az új területek a nem élelmiszercélú növények – pl. algák Nem lesz nagyobb a produkció A rezisztencia bizonyossá vált

Nagyobb területek – de hol? Jelenleg 1 embert 0,1 ha szántó (50 éve még fél ha) és 0,2 ha gyep tart el élelemmel A legintenzívebb használat mellett sem csökkenthető a 0,1 ha Új területek kellenek „Land grabs” - földharácsolás Országok, vállalatok, befektetők földet „vesznek”, bérelnek a harmadik világban, főleg Afrikában 2010-ben az USA gabonatermő területével megegyező nagyságú terület

Az utolsó csapás Többet termelni romló környezeti körülmények között? Egy év alatt 30 ezer fajt veszítünk el, egy faj képződéséhez átlag 10 ezer évre van szükség 83%-a a globális szárazföldi bioszférának közvetlenül az ember hatása alatt van A Föld biológiailag produktív felszínének 36%-át teljesen az ember uralja HANNP=20-40% 1 fokos hőmérséklet emelkedés 10%-al csökkenti a gabonahozamokat pl. 2010/ Oroszország/ - 40%

Az utolsó csapás Eddig elszennyeztük a környezetünket, túlhasználtuk a legtöbb erőforrásunkat, elvettük és átalakítottuk a természetes ökoszisztémákat. Mindez közvetve az életet veszélyeztette. Az utolsó csapás már közvetlenül az élet ellen irányul, mert az élet táplálékát, magát az életet égetjük el!

A táplálékpiramis megcsonkítása lebontók ragadozók lebontók Növényevők lebontók Elsődleges termelők

Ki méri az utolsó csapást kire? A felvázolt folyamat társadalmi konfliktusokhoz vezet Az emberiség mindig háborút viselt az erőforrásokért Most új háború kezdődött, másféle erőforrásokért: víz, termőföld, másféle energia források A világ túlélheti az olaj kimerülését, de nem élheti túl a termőtalaj kimerülését Az ember nem a környezetét, hanem önmagát veszélyezteti