Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Frissdiplomások 2011 2013.03.07. Szemerszki Marianna Tanulási utak és képzési tervek a felsőoktatásban.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A magyar felsőoktatás.
Advertisements

Átlépés a felsőoktatásba – a tipikus és a rendhagyó hallgatói utak jellemzői Bander Katalin A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek.
 Szociális alapú ösztöndíj kifizetésére: Rendszeres Szociális Ösztöndíj, Rendkívüli Szociális Ösztöndíj, Alaptámogatás, Szakmai Gyakorlati Ösztöndíj,
Érettségi utáni továbbtanulási lehetőségek
Érettségi utáni továbbtanulási lehetőségek
A MŰSZAKI-INFORMATIKAI ÉS GAZDASÁGI VÉGZETTSÉGŰ PÁLYAKEZDŐK TÉRBELI MOBILITÁSA ÉS ELHELYEZKEDÉSE A VERSENYSZFÉRÁBAN Várhalmi Zoltán - Czibik Ágnes- Dörgő.
Diákhitel Lehetőség és felelősség
EUROSTUDENT V A felsőoktatás szociális dimenziója Kiss László Educatio Nonprofit Kft.
ÉRETTSÉGI UTÁN TANÉV.
Katona József MKSZIG 1 Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium.
Frissdiplomások a munkaerőpiacon - a jövedelmet befolyásoló tényezők
A tanári mesterszakról és a TÁMOP 3.1.5/A pályázatról Stéger Csilla OKM Felsőoktatási Főosztály Pécs, november 18.
A személyi nyilvántartás speciális kérdései EKOP-1.A.1-08/C
MRNB Kommunikáció az egyetemen Pécs, április 14.
Az EUROSTUDENT V felmérés Projekt megnevezése: Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése 2. ütem (TÁMOP / ) Főkedvezményezett:
A köznevelési törvény tehetséggondozási aspektusai, felkészítés a minőségi felsőoktatásra a közoktatásban Dr. Kaposi József Oktatáskutató és Fejlesztő.
A középfokú oktatás szerkezeti változásai és az érettségivel kilépők Imre Anna – Híves Tamás Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2010 június.
Hol található a Gépészmérnöki Kar?
Dr. Sztachó-Pekáry István A főiskolák jövője a kétszintű képzési rendszerben FELSŐOKTATÁS NYILVÁNOSSÁGA KONFERENCIA NOVEMBER 4-7.
A nemzetközi hallgatói mobilitást befolyásoló társadalmi és felsőoktatási tényezők Kiss László.
1 Tudás és/vagy kompetenciák? Végzős hallgatók részvétele a felnőttoktatásban Ábrahám Katalin – Tőzsér Zoltán Debreceni Egyetem Nevelés-és művelődéstudományi.
A BA/BSc végzettség hasznosíthatóságának vizsgálata a Debreceni Egyetemen és Nyíregyházi Főiskolán végzett fiatalok körében Seres Edina
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
A kisebbségi (magyar) felsőoktatás kialakulása és perspektívái Szatmárnémetiben Készült a Debreceni Egyetem Nevelés – és Művelődéstudományi Doktori Program.
Felsőoktatási jelentkezés 2007 A szeptemberben induló felsőoktatási képzések jelentkezői Forrás: OFIK felvi.hu Július 31.
Elérés, válaszadási arányok és tendenciák
Pályakezdő diplomások munkába állási stratégiái
Jelentkezési Tendenciák Kutatás —Műhelykonferencia Budapest, június 16. Fábri István: Jelentkezési és felvételi tendenciák Magyarországon
A mesterképzésig juttató erők A felsőoktatási bachelor/master átmenet szelekciós tényezői Veroszta Zsuzsanna Frissdiplomások kötetbemutató.
DPR 2011 – országos eredmények „Pályakövetés, döntéstámogatás, hallgatói szolgáltatások fejlesztése a felsőoktatásban – eredmények és további tervek „
Vándorló diplomások, diplomáért vándorlók Frissdiplomások kötetbemutató Budapest, március 7. Projekt megnevezése: Felsőoktatási szolgáltatások.
Kinek meddig tart a felsőoktatás? A tanulmányok alatti munkavállalás továbbtanulási tervekre gyakorolt hatása „A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek”
1 Felsőoktatási jelentkezés A szeptemberben induló felsőoktatási képzések jelentkezői Forrás: Educatio Kht. – OFIK, Felvi.hu
FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK.
Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar mkk. ejf
LEGYÉL TANÍTÓ!.
A bolognai rendszer Jogszabályok: 2005.CXXIX
MTA Regionális Kutatások Központja Főiskolai hallgatók az Alföld kisvárosaiban Petrás Ede MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Kecskemét Nemzetközi trendek,
„Nemzeti szakképzés átalakítási lehetőségei Ea.: Dr.Szeri István Stratosz Dél-alföldi régióvezető május 06.
Az FSZ-, a felsőoktatás és a munkaerőpiac Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. főiskolai tanár, igazgató Hajdúszoboszló Február 7. Budapesti Műszaki Főiskola.
1 A paradigmaváltás lehetséges irányai a felsőfokú szakképzésben Prof. Dr. Roóz József Hajdúszoboszló, 2010.
10 ÉVES A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS. Prof. Roóz József 10 ÉVES A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS. Eredmények és feladatok. Prof. Roóz József AIFSZ Kollégiuma Egyesület.
1 Üzleti Képzések Angol Nyelven Vezetés és Szervezés mesterszak Master of Sciences in Applied Management.
Készült Európai Migrációs Hálózat Nemzeti Ülésére
Felnőttoktatási tájékoztatója
A duális felsőoktatási képzés „kecskeméti” modellje
Továbbtanulási tájékoztató
Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
Eszenyiné dr. Borbély Mária, DE Informatikai Kar
Péter Katalin December 2. Aszód.  Hol dolgozik?  Hogyan?  Kikkel?  Milyen tevékenységeket végez?  Milyen eszközöket használ?  Mit szeret csinálni?
A Calderoni Program helye és szerepe a HEFOP-ban Záró-konferencia március 27. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u. 8. Telefon:
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés az OKKR szempontjából Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OKKR Műhelykonferencia 2010.
Pályakövetéses vizsgálat DPR konferencia, Veszprém márc. 11. A Pannon Egyetemen végzettek szakmai életútja – a kezdetek Formádi Katalin
Statisztikák. TáTK-n végzettek munkaadó cégformája szerint (ELTE Diplomás pályakövetés adatai 2010)
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet1 Fehérvári Anikó Munkapiaci elvárások FSZ- és BA-hallgatók körében ONK november.
Felnőttképzés és felnőttoktatás a felsőoktatásban Fekete Ilona Dóra Eger 2011.
2016. január 29. Dr. Szabolcs Éva egyetemi tanár Neveléstudományi Intézet Neveléstudományi mesterszak az ELTE Pedagógiai és.
A Magyar Nemzeti Bank új gondolkodásmódja és programja Veszprém Dr. Ferkelt Balázs főosztályvezető, MNB, Oktatási Igazgatóság március 17.
Wiegersma: a tanácsadás szintjei
A felsőoktatási felvételi eljárás
DUÁLIS KÉPZÉS felépítése
Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak BA
KÉT DIPLOMA 10 FÉLÉV ALATT!
Andragógusok a pályán, miben segíthet a múzeumandragógia?
A Diplomás pályakövetŐ rendszer megújítása
Köszöntünk mindenkit a Nyíregyházi Egyetem Nyílt Napján!
KÉT DIPLOMA 10 FÉLÉV ALATT!
Előadás másolata:

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Frissdiplomások Szemerszki Marianna Tanulási utak és képzési tervek a felsőoktatásban

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A tanulási utak főbb meghatározói •A végzettek heterogén összetétele (tanulmányok munkarendje, végzés éve, képzési szint) •Megelőző és párhuzamos tanulmányok sokfélesége (a felsőfokú végzettség különböző szintjei, FSZ végzettség) •Végzés utáni képzések (befejezett, befejezetlen) és további képzési tervek (kiemelten a mesterképzés) •Külföldi tanulmányok (végzés előtt és végzés után)

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A tanulmányok megkezdésekor rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel?

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Jelenleg van-e másik felsőfokú végzettsége?

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Újabb felsőfokú tanulmányok/végzettség – képzési területek szerint (%)

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Felsőfokú tanulmányok/újabb végzettség mesterképzésben Megszerzett újabb végzettség (%) Folyamatban lévő tanulmányok (%)

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (További) mesterképzési tervek

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Mesterképzésben való továbbtanulás és további tervek (BA/BSc vagy főiskolai szinten végzettek, N=11872)

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Mesterképzésben való továbbtanulás és további tervek – nappali tagozaton különböző szinteken végzettek (%)

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Külföldi tanulmányokban való részvétel – tanulmányok alatt és végzés óta

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Külföldi tanulmányokban való részvétel – tanulmányok alatt és végzés óta

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Külföldi tanulmányokban való részvétel finanszírozási forrásai – tanulmányok alatt

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Összegzés •Mind a nappali, mind a részidős végzettek körében magas azoknak az aránya, akik több felsőfokú végzettséggel is rendelkeznek - a részidős képzés végzettjei túlnyomórészt a képzés előttről, a nappali tagozatosok inkább azt követően. •A két csoport továbbtanulási hajlandósága eltér: a nappali munkarenden végzettek gyakrabban kezdtek újabb felsőfokú tanulmányokat, illetve tervezik azt a jövőben. •A végzettek 11%-a vett részt tanulmányai alatt külföldi részképzésben, 4%-uk pedig a végzés óta. •A hallgatók inkább az egyetemi/mesterképzésben választják ezt a lehetőséget. •A tanulmányilag mobil hallgatók körében felülreprezentáltak a magasabb státusú családokból érkezők, a külföldi tanulmányi tapasztalatszerzéshez sok esetben egyéni/családi hozzájárulás is szükséges.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köszönöm a figyelmet!