Emberi fejlődés szakaszai Csecsemőkor

Korai csecsemőkor

Érzékelési folyamatok fejlettsége Születést követően minden érzékszervünk működik, de nem egyformán érett Hallás: hangos zajra már egy 1 perces csecsemő is összerezzen és a zaj felé fordítja a fejét bizonyos hangtartományokra még nem kifinomult a hallásuk, de a hallásélesség gyorsan javul a fülben lévő magzatvíz gyors feszívódásával különösen érzékenyek a csecsemők a beszédhangokra már az anyaméhben megismerik a saját anyanyelvük alapritmusát egy másik kísérletben azt mutatták ki hogy születést követően sokkal gyorsabban szoptak a beszédhangok hallatán Látás: látásuk homályos, rövidlátók, a szem egyes részei még nem kifejlettek, működésük nincs összehangolva 2 hónapos korban a színlátás, 7-8 hónapos korban a látásélesség eléri a felnőtti szintet minden előzetes tanulás nélkül előnyben részesítik a biológiailag fontos alakzatokat pl: szögek, élek, sötét-világos átmenetek

Érzékelési folyamatok fejlettsége arcpreferencia: már 2 napos csecsemő is képes felismerni a gyakran látott arcokat az arcok felismerését veleszületett kéreg alatti mechanizmusok irányítják Ízlelés és szaglás: már születést követően nagyon fejlett az édes és a savanyú ízeket kedvelik (az egyes ízekre különböző arckifejezéseket vágnak, ami arra utal, hogy az arckifejezések velünk születettek) Tapintás, hőmérsékletszabályozás, testhelyzet változtatás - ezek az érzékelési képességek már a méhen belüli szakaszban kifejlődnek

Válaszfolyamatok Eszközök, amikkel a körülöttük lévő világra válaszolnak: Sírás leggyakrabban azért, mert éhesek a felnőttek érzékenyek a gyereksírásra, a szoptató anyáknak akár pusztán a sírás hallatán elindulhat a tejelválasztása Reflexek: speciális ingerre adott speciális, jól integrált, automatikus válaszok születéskor jelen lévő reflexek: Babinski: ha megsimogatjuk a talpát, a lábujjak szétnyílnak majd begörbülnek, 8-12 hónapos korban eltűnik ( normális, megfelelő neurológiai állapotot mutatja) Elemi járás: ha függőlegesen tartva felemeljük, ritmikus lábmozgást kezd el végezni első 2 hónapban eltűnik (valószínűleg akésőbbi akaratlagos járás ebből fejlődik ki) Fogó reflex: ha egy tárgy vagy új megérinti a csecsemő tenyerét, összeszorítja 3-4 hónapos korban eltűnik és felváltja az akaratlagos fogás Keresőreflex: ha megérintik az arcát elfordítja a fejét és kinyitja a száját 3-6 hónapos korban eltűnik (a szopás egyik eleme)

Válaszfolyamatok - Légző reflex: - ismétlődő ritmikus be- és kilégzés, biztosítja az állandó oxigén bevitelét és eltávolítja a szén-dioxidot - Mászó reflex: - ha a hasára fektetjük és egy kicsit megnyomjuk a talpát, a karja és a lába ritmikus mozgásba kezd - 3-6 hónapos korban eltűnik, 6-7 hónapos korban visszatérhet az akaratlagos mozgás részeként - Moro-reflex: ha erős hangot hall vagy megijesztjük azzal, hogy leejtjük, széttárja a karját, a hátát homorítja, majd visszahúzza a karjait, mintha kapaszkodna valamibe Pislogó reflex: a szem gyors becsukása, állandó, célja a károsító ingerek elleni védelem pl: fény Szopó reflex: ha valamit a szájába tesznek, elkezdi szopni

Érzelmek Az érzelmek két alapvető funkciója: motiválás: az érzelmek energizálnak, felhívják a figyelmet bizonyos környezeti inegrekre (pl: félelem -> felkészülünk a harcra vagy a menekülésre) közlést hordoz Vannak alapérzelmek, amelyek univerzálisak és velünk születettek (öröm, harag bánat, undor, csodálkozás, szomorúság, félelem) Kikövetkeztethető, hogy a csecsemő milyen érzelmet és áll az arckifejezéséből, a mozgásából és a hangjából

Temperamentum Thomas, Chess -> 141 gyerekkel végeztek hosszmetszeti kutatást - 9 viselkedéses jellemzőt azonosítottak, amik meghatározzák a temperamentumot ezek alapján pedig 3 csoportba osztották a gyerekeket: Könnyű csecsemők: - játékos, biológiai funkciókat tekintve rendszeres, készségesen alkalmazkodnak új helyzetekhez Nehéz csecsemők: - ingerlékeny, biológiai ritmusaik rendszertelenek, hevesebben és negatívan reagálnak az új helyzetekre, próbálnak kibújni alóla Lassan felmelegedők: aktivitás szintjük alacsony, válaszaikban gyengék, több idő kell az új helyzetekhez való alkalmazkodáshoz Arnold, Buss, Robert, Plomin -> a temperamentum vonásaiból az emocionalitás, az aktivitásszint és a szociabilitás öröklődik Freedman az ingerlékenységnél talált genetikai hatást (kínai csecsemők higgadtabban viselték, hogy fekvés közben egy kendőt rakjanak az arcukra, mint az amerikai feketék vagy fehérek)

Viselkedés fejlődésének magyarázatai Biológiai érési elmélet: a viselkedés fejlődése az agyterületek (azok érésével) hozható összefüggésbe Környezeti tanulási megközelítés: - az agy érik csecsemőkorban, de ez nem elég magyarázat arra, hogyan koordinálódnak a veleszületett reflexek egymással, vagyis tanulásra mindeképpen szükség van - pl: képesek utánozni arckifejezéseket (utánzás) szopómozgást végeznek a tejesüveg láttán (klasszikus kondicionálás) Kulturális megközelítés: - különböző kultúrák különböző gyereknevelési szokásokat alkalmaznak, amik különböző hatással vannak a gyereknevelésre

Piaget: univerzális konstruktivista megközelítés Sem a biológiai érési, sem a környezeti tanulási megközelítést nem tartotta kielégítőnek Számára a reflex egy primitív séma - a séma az elméletében a pszichológiai működés alapegysége a csecsemő a születéskor rendelkezik veleszületett cselekvéssémákkal, amelyek adnak egy vázat a cselekvésének azután ezek formálódnak fokozatosan a tapasztalat által adaptáció: kezdeti sémák megerősödnek és új sémákká alakulnak át asszimiláció: a tapasztalatok úgy alakulnak, hogy beleilleszkednek a meglévő sémába, megerősítve és hatékonyabbá téve őket akkodmodáció: meg kell változtatni a már meglévő sémát, hogy be tudjuk illeszteni az új tapasztalatot

Piaget fejlődési szakaszai Kognitív fejlődés szempontjából a csecsemőkor a szenzomotoros szakasz első két alszakasza szenzomotoros -> érzékelés és egyszerű mozgásos viselkedések koordinálása I. alszakasz: 0-másfél hónap megtanulja kontrollálni és koordinálni a reflexeit II. alszakasz: 1 ½ -4 hónap I. alszakaszban kifejlődött reflexek kiterjesztése ezt a szakaszt az elsődleges cirkuláris reflexek jellemzik olyan mozgásokat ismételget, amik kellemesek neki pl: hadonászik rúgkapál elsődleges -> saját testére összpontosít cirkuláris -> önmagukhoz vezetnek vissza az első néhány hónapban ezek a cirkuláris reakciók differenciálódnak (megtanulja, hogy különböző tárgyakat hogyan kell megfogni) és integrálódnak (tudja már egyszerre koordinálni, hogyan fogja egyszerre az anya karját és a cumisüveget)

Szociális mosoly megjelenése Születést követően először a csecsemők alvás alatt, a REM alatt mosolyognak (REM mosoly) Az első néhány hét alatt ez csökken és az exogén mosoly váltja fel - külső környezet ingereire adott válasz - 1- 1 ½ hónapos korban mindenkire mosolyognak Valódi szociális mosoly 2-3 hónapos korban jelenik meg - azaz akkor mosolyog, ha valaki rámosolyog (van egy kölcsönös viszony) - ez függ a látásélesség fejlettségétől és a visszamosolygó embertől

Első életév

Biológiai változások 2 és 12 hónapos kor között nagyarányú változás, gyors növekedés indul, ami lelassul gyermekkorban (majd a következő növekedési hullám serdülőkorban indul el) Változások: - háromszorosára nő a testtömeg 25 cm-t nőnek a csontok és az izmok növekednek az agy fejlődik (elsősorban az agykéreg (komplexebb viselkedés), de a hypocampus és a kisagy is A növekedés függ a táplálkozás mennyiségétől. Minőségétől, a genetikai örökségtől. A napfénytől (D vitamin)

Észlelés és a mozgás fejlődése Az észlelés célja az információgyűjtés, a cselekvésé, pedig, hogy még több információra tegyünk szert A mozgások ekkor már agykérgi szabályozás alatt állnak, a szem-kéz koordináció a gyakorlással fokozatosan javul - 3- 12 hónapos kor között megtanulják a kifinomultabb mozgásokat - pontosan fel tudják deríteni és meg tudják fogni a tárgyakat bonyolultabb cselekvéssorokat is képesek végrehajtani pl: kanállal evés 8-9 hónapos korban a mászás már jól megy, 1 éves kor után kezdenek el járni A gyakorlás segíti a fejlődést - olyan gyerekeket hasonlítottak össze, akik minden nap gyakoroltak olyanokkal, akik nem, akik minden nap gyakoroltak, hamarabb kezdtek el járni

Kognitív változás Piaget elméletében 4/5-12 hónapos kor között van a szenzomotoros szakasz III. és IV. alszakasza - III. alszakasz: 4-8 hónap - figyelmük a külvilág, a tárgyak és események felé fordul másodlagos cirkuláris reakciók olyan cselekvéseket ismételgetnek, amik érdekes változásokat eredményeznek másodlagos -> saját magukon kívül végzik pl: megrúgja az ágya feletti csengőt IV. alszakasz: 8-12 hónap másodlagos cirkuláris reakciók összehangolódása a cél elérése érdekében annak a tudásnak a megerősödését jelzi, hogy a tárgyak tőle függetlenül léteznek

Tárgyállandóság Tárgyállandóság: a tárgyak akkor is léteznek, ha nem látjuk őket csecsemőknél amit nem látnak, az nem létezik, nem képesek a tárgyra gondolni, ha az nincs jelen Piaget azt feltételezi, hogy a tárgyállandóság 6 szakaszban fejlődik ki, ami megfelel a szenzomotoros szakasz alszakaszainak: I. és II. szakasz: 0-4 hónap - a hangok forrásának irányába fordulnak ha látnak egy tárgyat, amit utána elveszünk onnan, továbbra is abba az irányba merednek és nem keresik aktívan a tárgyat III. alszakasz: 4-8 hónap a körülöttük zajló eseményekre csak rövid ideig figyelnek az eltűnő tárgyak hamar elfelejtődnek és nem lepődnek meg, ha egy tárgy egyszerre több helyen is megjelenik (illúziók által)

Tárgyállandóság IV. alszakasz: 8-12 hónap először adják jelét annak, hogy a tárgy akkor is létezik, ha nem látják gyakori az A nem B hiba a tárgyat azon a helyen keresi, ahol legutoljára látta, még akkor is, ha a szeme előtt tették át egy másik helyre egyes kutatók szerint azért, mert gyorsan felejtenek, mások szerint, mert a tárgyért nyúlás egy összetett feladat, sok erőfeszítést igényel, ami eltereli a csecsemő figyelmét, később, amikor már nem igényel akkora erőfeszítést, nem terelődik el a figyelme

Tárgyak osztályozása 3 hónaposan már képesek kategóriákat képezni, azaz közös tulajdonságok alapján csoportba sorolni a tárgyakat 6 és 9 hónapos korban már kifinomultabb különbségeket is észrevesznek, felismerik az összetettebb tárgyak közötti hasonlóságokat és különbségeket

Az emlékezet fejlődése Az emlékezet az első év folyamán fokozatosan javul, fel tudnak már idézni jelen nem lévő tárgyakat a felidézés azért fontos teljesítmény, mert azt jelzi, hogy már képesek a távol lévő inger mentális leképezésére (mentális reprezentáció) Ebben az időszakban alakul ki, hogy nyugtalanok lesznek és félnek, ha valami szokatlan történik - pl: egy műanyag fagyi után egy 3 hónapos azonnal utánanyúl, a 6 hónapos már habozik egy kicsit, egy 9 hónapos még többet hezitál, néha elfordul és sírni kezd - ok: észreveszi, hogy a műanyag fagyi ismeretlen, elkezdenek kutatni az emlékezetükben, hogy a tárgy egy előzőleg ismert kategóriáját megtalálják, de nem találják és ez megzavarja őket

Társas kapcsolatok A csecsemők ismeretlenektől való félelme vagy az anya eltűnésekor érzett izgatottság szorosan összefügg az önálló mozgás, a kategorizáció és az emlékezet képességeinek fejlődésével 7 hónaposan úgy gondolkodnak, hogy vannak, akikben meg lehet bízni és vannak az idegenek az idegeneknek nincs gyakorlatuk a velük való interakcióban, nem biztos, hogy megértik a jelzéseiket (úgy mint az anya) és megteszik, amire szükségük van Lev Vigotszkij: legközelebbi fejlődési zóna elmélete felnőtt gyerek interakció fontossága a fejlődést úgy lehet segíteni, hogy a gyerek aktuális fejlődési szintjénél/képességénél egy kicsit magasabb szintre, a következő szintre juttatjuk Pl: ha a gyerek nyúl a tárgyért, az anya nem úgy segít, hogy odaadja neki, hanem egy kicsit közelebb tolja vagy megdönti a játékot, hogy a gyerek elérje

Társas kapcsolatok Maccoby szerint a kötődés 4 jele: igyekeznek az anyjuk közelében maradni nyugtalanok lesznek, ha az anya elmegy boldogok, ha az anya visszatér még játék közben is figyeli az anyja hangját és az anyát

Kommunikáció A csecsemőkort kezdetben az elsődleges interszubjektivitás jellemzi, azaz a közvetlen szemtől szembeni interakció 7 hónapos korban jelenik meg a másodlagos interszubjektivitás a csecsemő és az anya már saját magukon kívüli tárgyakra és emberekre vonatkozó érzelmekben is osztoznak pl: 5 hónaposan ha az anya hirtelen oldalra tekint a csecsemő még nem követi a tekintetét, egy 7-8 hónapos csecsemő már arra néz amerre az anya (közös figyelemben osztoznak) Szociális referencia: - akkor alkalmazza a gyerek, ha valami ismeretlennel találkozik, visszanéz a gondozóra, hogy valamilyen visszajelzést kapjanak arról, hogy miként kell érezniük és cselekedniük

Kommunikáció fejlődése 10-12 hetesen gügyögnek saját maguktól és mások gügyögésére is (párbeszéd) 4 hónaposan kezdenek gagyogni beszélt nyelvhez hasonló mássalhangzókat és magánhangzókat tartalmaz kezdetben még játékból csinálják a világon mindenhol ugyanolyan a gagyogás, 9 hónapos kor körül kezd el hasonlítani az adott nyelvhez 1 életév végére már szótagsorozatokat is kimondanak, ami hasonlít az anyanyelvük mondataira -> halandzsa

Csecsemőkor vége

Biológiai változások A 2. életévben felgyorsul az agykéreg és az agytörzs egyes területei közötti kapcsolat fejlődése ez teszi lehetővé olyan magasabb szintű funkciók fejlődését, mint az éntudat, problémamegoldás, viselkedés akaratlagos vezérlése, nyelv a szobatisztaság is ebben az időszakban kezd kialakulni, ekkor már elég fejlett az ürítést vezérlő izmok feletti akaratlagos kontroll A mászás után megjelenik a totyogás („szétterpesztett lábbal való dülöngélés”) Sokat fejlődik a kézügyesség 12 és 30 hónapos kor között, főként a finom mozgások összehangolása pl: gyöngyfűzés

Gondolkodás Piaget szerint ez az időszak a szenzomotoros szakasz V. és VI. alszakasza - V. alszakasz: 12-18 hónap harmadlagos cirkuláris reakciók elsődleges és másodlagos cirkuláris reakciók kombinálása, az érdekes események fenntartására, illetve szándékosan váltogatja a cselekvéssorokat a világ összetettebb felderítése érdekében azért kísérletezik, hogy minél többet megtudjon a tárgyakról VI. alszakasz: 18-24 hónap szimbolikus reprezentációk kialakulásának a kezdete képesek leképezni az adott dolgot/tárgyat a fejükben

Tárgyállandóság 1 éves kor után már nem követik el az A nem B hibát 18-20 hónaposan ha eltűnik egy tárgy akkor szisztematikusan keresik, ameddig meg nem találják A mentális képességek fejlődése az új játékok megjelenésében nyilvánul meg - ekkor jelenik meg a szimbolikus játék elkezdik úgy használni a játékokat, mintha azok mások lennének pl: játékgereblyével fésüli a baba haját A játék korai formái a később fontossá váló tevékenységek gyakorlásaként szolgálnak - Peter Smith 4 ilyen játékot különböztet meg: helyzetváltoztató játék pl: ugrálás, futás tárgyjátékok pl:tárgyak manipulálása társas játékok pl: lehet testi érintkezés-> fogócska vagy testi érintkezést nem igénylő -> építés fantáziajátékok pl: elképzelt helyzetek -> boltos, rendőr

Nyelv 14-18 hónaposan képesek tárgyak megnevezésére, ha megmutatják nekik Gyakran látott dolgokat önmaguktól is meg tudnak nevezni 21 hónaposan már bonyolult utasításokat is végre tudnak hajtani pl: „Tedd a kockát a baba széke alá”

Kötődés Kötődés elméletei: Freud -> a gyerekeket is biológiai késztetések hajtják, azokhoz kötődnek, akik a táplálékigényüket kielégítik Erikson -> a csecsemők azokhoz kötődnek, akikben megbízhatnak, hogy segíteni fogják őket John Bolwby -> a csecsemők azokhoz kötődnek, akik a világ felderítéséhez biztonságos hátteret biztosítanak

Kötődés Állatmodellek -> Henry Harlow -> kötődés drive – redukciós elmélet 8 majomkölyköt a születés után 12 órával elválasztott az anyjától, külön ketrecbe rakta őket, 4 drótanyát, 4 szőranyát kapott 165 napig a szőranyát előnyben részesítették, még akkor is, ha csak a drótanyától kapták az ételt (csak arra az időre mentek át a drótanyára, amíg ehettek) ha beraktak egy mozgó mackót ijedtükben a szőranyához rohantak Ezzel azt bizonyították, hogy a megnyugtató tapintásérzet olyan biztonságérzetet teremt, ami fontosabb, mint az élelem Ezek a majmok felnőve közömbösek vagy erőszakosak voltak a társaikkal és nem voltak képesek a szexualitásra (korai kötődés, anya-gyerek kapcsolat fontossága a későbbi társas viselkedésben

Kötődés mintázatai Mary Ainsworth: idegen helyzet kísérlet azt figyelték, hogy a csecsemők hogyan reagálnak az idegenekre, ha ott van az anyjuk és ha nincs ott, illetve hogyan viselkednek, ha az anya visszatér ezek a válaszminták különböző fajta kapcsolatokat tükröznek kísérleti helyzet: az anya és a gyerek egyedül van a szobában, bejön egy idegen és leül, majd az anya kimegy, a gyerek egyedül marad az idegennel, majd az anya visszajön az anya visszatérésére adott reakció a legfontosabb, ennek alapján: Bizonytalanul kötődő: Szorongó/elkerülő: játszik a szobában, amíg az anya bent van, közömbös az iránt, hogy hol ül az anya ha az anya kimegy vagy sír vagy nem, viszont ha nyugtalan, az idegen ugyanolyan jól megtudja nyugtatni, mint az anya amikor az anya visszatér elfordul, nem megy oda vigasztalásért amerikai középosztály 23%-a

Kötődés mintázatai Szorongó/ellenálló: már akkor szoronganak, ha az anya bent van a szobában, állandóan a közelükben van nagyon feldúltak, ha az anya kimegy és a visszatérte sem nyugtatja meg őket keresik a vigasztalást/érintkezést az anyjukkal, de ellenállnak, ha az anya vigasztalni akarja őket (kéri, hogy vegye fel, de elkezd sírni ha felveszi, hogy tegye le) már nem tér vissza a játékhoz, hanem aggodalommal figyeli az anyját az amerikai gyerekek 12%-a Biztonságosan kötődő: amikor az anya bent van, nyugodtan játszik, pozitívan reagál az iddegenre amikor az anya kimegy, nyugtalan lesz, az idegen nem tudja megvigasztalni amikor az anya visszatér gyorsan megnyugszik és visszatér a játékhoz az amerikai gyerekek 65%-a

Kötődés mintázatai A kötődési minták kialakulását meghatározza: - az anya válaszkészsége goromba, elhanyagoló anyának bizonytalanul kötődő gyereke lesz csecsemő fogékonysága azok a csecsemők, akik inkább a tárgyakkal játszanak, minthogy az anyjukkal lépjenek interakcióba bizonytalanul kötődőek lesznek csecsemő temperamentuma a nyugodt csecsemők biztonságosan kötődnek A kötődési minta stabilitása a gyerek életkörülményeinek stabilitásától függ - pl: ha a családi stressz magas, akkor a biztonságosan kötődő csecsemők biztonsága csökken

Normák megértése 2 éves kor körül már érzékenyek azokra az eseményekre, amik nem úgy vannak, ahogy lenniük kell pl: el van törve egy játék, lóg a maci szeme Megértik, hogy vannak normák, amiknek eleget kell tenniük Új módon kezdenek el kommunikálni a szülőkkel, aktívan keresik a szülők segítségét

Önfelismerés 3 hónapos gyerek még nem mutat érdeklődést a tükör iránt 4 hónaposan már megérinti a tükröt 18 hónaposan ha megkérdezik, hogy ki van a tükörben, azt feleli, hogy én