I. Témakör : A társadalmi szabályok 1. Téma: A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése, szerepe a tradicionális társadalmakban Fogalmak: szociológia, szabály, norma, szokás, hagyomány, tradicionális társadalom Mondj példákat írott és íratlan szabályokra! Hogyan alakulhattak ki és maradtak fenn a társadalom életét szabályozó 
szokások, nomák? A példák alapján gondold végig, mi a szokások, hagyományok szerepe, létjogosultsága! Jellemezd a tradicionális társadalmakat!

Milyen funkciója van az együttélés szabályainak? Mondjon példát írott és íratlan szabályokra! szokás

2. vall 2. nem vall 1. vall 1. nem vall A normák kialakulása A klasszikus fogolydilemma a következő: Egy súlyos bűntény kapcsán két gyanúsítottat 
letartóztat a rendőrség. Mivel nem áll 
rendelkezésre elegendő bizonyíték a 
vádemeléshez, ezért elkülönítik őket 
egymástól és mindkettejüknek ugyanazt az 
ajánlatot teszik. Amennyiben az első fogoly 
vall és társa hallgat, akkor az előbbi büntetés 
nélkül elmehet, míg a a másik, aki nem 
vallott, 10 év börtönt kap. Ha az első 
tagadja meg a vallomást és a második vall, 
akkor az másodikat fogják elengedni és az 
első kap 10 évet. Ha egyikük sem vall, akkor 
egy kisebb bűntényért 6 hónapot kapnak 
mindketten. Ha mindketten vallanak, 
mindegyikük 6 évet kap. Az alábbi táblázattal foglalható össze a 
játék: 2. vall 2. nem vall 1. vall 1. nem vall

David Riesman: A magányos tömeg Tradicionális társadalmak, civilizációk premodern, az ipari társadalmakat megelőző (vadászó és gyűjtögető, agrártársadalmak, pásztorkodó társadalmak), a gazdálkodás alapja a mezőgazdaság ma a harmadik világ (volt gyarmati országok)

tradicionális gyermeknevelés

A társadalmi viselkedés átalakulásának főbb szakaszai (David Riesman megközelítése alapján) tradicionális társadalmak (törzsi társadalmak, feudalizmus) reneszánsz,felvilágosodás, ipari társadalmak (polgári társadalom, kapitalizmus) XX. vil.háb. után fogyasztói társadalom globalizáció tradicionális személyiség a hagyományokon alapuló szokások az élet minden területére kiterjednek pl. öltözködés, házépítés... a szokások kötelező érvényűek, a normaszegést a közösség bünteti Belülről vezérelt személyiség Kívülről irányított személyiség individuum egyéni szabadságjogok protestáns munka etika mobilitás a változásra készítik fel - célokat, elveket tanul meg, lelkiismeret, belső erkölcsiség önmegvalósítás, önkifejezés, tömeges divatorientáció és fogyasztási mámor

Afganisztán, nyolc nap az anyóssal "... A kosi esküvői szertartás két teljes napig tart. Az első nap 
hajnalán megérkeznek a menyasszonyhoz barátnői és néhány idősebb 
asszony. Ők hozzák a menyasszonyi ruhát: fehér inget, bő nadrágot, 
a menyasszony kezét és lábát pedig különleges krémmel kenik be. Két 
óra múlva a menyasszony keze és lába halványpirosra színeződik, s 
egy ideig még az esküvő után is ilyen marad. A törzs legidősebb asszonya ezután a menyasszony fésüléséhez lát. 
Szurok és méz keverékét keni a hajára, ami két órával e művelet után 
fényes, kemény frizurává alakul. A lányok kórusa szomorú dalokat énekel, a menyasszony erre az 
énekszóra hagyja el szülei házát, hogy a vőlegény lakhelyére induljon. 
A fiú már a küszöbön várja őt. A sátorban szőnyeg van a padlóra terítve, amelyen óriási tálakban 
gőzölög a vendégeknek szánt finomság: a főtt kecskehús meg a rizs. 
A vendégek egész este esznek - isznak, táncolnak és nótáznak. Az 
esküvőre azonban még nem került sor, a fiatalok csak másnap lesznek 
törvényesen férj és feleség. Csak másnap - egy különleges verseny 
után, amelyben a törzs minden férfitagja részt vesz. 
Valamennyiüknek egyetlen kardcsapással kell elmetszeniük egy 
fatörzset, amely csak néhány centiméterre áll ki a földből. A szöveg tanúsága szerint ebben a törzsben ki választja ki a párját? Milyen szerepe lehet a próbatételeknek? Miért éppen ezeket a feladatokat kell megoldani? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a házasulandó feleknek?

... A kosik ősei valaha nyakig a földbe ásták az ellenséges törzsek 
foglyul ejtett kánjait, Lovon ülve, vad vágtában csapták le az ellenség 
fejét. Igaz, nem olyan gyakran estek fogságba éppen a kánok, s nem 
minden kosi harcosnak sikerült foglyul ejtenie egy kánt, de 
mindannyiuknak készen kellett állnia erre. S ezt gyakorolták kicsik és 
nagyok. A szomszédos népek között pedig az járta róluk, hogy 
vérengzők és vadak. Ez a rossza hírnév pedig meg is maradt. A mérkőzés után az ifjú házasok törvényesen is bevonulhattak a maguk 
jurtájába. Csakhogy ez nem olyan könnyű: a fiatalok útjába a vőlegény 
barátainak sorfala áll. Megragadják a vőlegény ruháját, s közben 
igyekeznek elragadni menyasszonyát; csúfolják az újdonsült férjet, 
gúnyolják, kétségbe vonják minden nemes tulajdonságát. A férjétől elragadott menyecske tüstént a barátnői kezébe kerül, akik 
kiáltoznak, zokognak, és minden módon győzködik őt, hogy "mondjon le a 
szándékáról". Ez a játék egészen addig tart, amíg meg nem jelenik az 
ifjú férj édesanyja. Ő aztán kézen fogja a menyét, gyöngéden átöleli, a 
másik kezével meg a fiát ragadja galléron. És így vezeti be őket a 
jurtába. Most már senki sem állja útját a fiataloknak. Persze a legény anyját sem tartóztatja föl senki, ő pedig bemegy az ifjú 
házasokkal a jurtába, nyolc napon át ott marad, hogy meggyőződjék 
róla, helyesen választott-e a fia." (Dridzo - Mincz: Emberek és szokásaik Móra Könyvkiadó - Kárpáti Kiadó 
Budapest - Uzsgorod, 1982 117-118.o.)

Az áldozat A "magányos vitorlázók" Föld körüli versenyének egyik női 
versenyzőjét a nagy vihar egy ismeretlen szigetre sodorta. A 
félmeztelen szigetlakók barátságosnak tűntek és azonnal a főnökük 
elé vezették az idegent. A törzsfőnök lakomával üdvözölte vendégét 
és megengedte, hogy addig maradjon náluk, amíg csak akar. Néhány 
nappal később azonban a vendég elborzadva látta, hogy a 
szigetlakók emberáldozat bemutatására készülődnek. A főnök 
elmondta, hogy a vendéglátás óriási megtiszteltetés számukra és 
ilyen alkalmakkor szokás szerint egy fiatal fiút ajándékoznak a 
vendégnek és azt feláldozzák a sziget isteneinek. A nő tapintatosan 
megpróbálta elmagyarázni, hogy helytelen a fiút feláldozni és nem 
akarja, hogy ez történjen, de valamiért a szigetlakók nem értik 
meg őt. A kiválasztott fiú szülei örülnek az áldozatnak, sőt, úgy 
tűnik, maga a fiú is nagyon várja. Amikor a nő aztán titokban közli 
a fiúval, hogy nem akarja a halálát, a fiú sértődöttnek látszik, 
majd azt válaszolja, hogy az nem lenne helyes. 1. Milyen értékrendek, illetve szokások fogalmazhatóak meg ebben 
a történetben? 2. Szerintetek miért akar ebben a helyzetben a fiú meghalni ? - kedvére akar tenni szüleinek és a szigetlakóknak - fél, hogy ha nem vállalja, akkor őt is és a hozzátartozóit is 
megbüntetik - kötelességének tartja - de honnan származik ez a 
kötelességtudat egyéb 3. Vajon a szigetlakók miért nem értik a nő véleményét? 4. Miért lehetnek annyira eltérő szokásaik a Földön élő 
embereknek?

lakodalom Egyéb elnevezései: menyegző, nász, lagzi. Rendezői a menyasszony és vőlegény szülei (→ örömanya és örömapa), akik a házasságkötés lebonyolításában segédkező → lakodalmi tisztségviselők gyakorlati támogatásával nagyarányú házi ünnepség keretében... szervezik meg a házasságkötéssel kapcsolatos cselekményeket. A lakodalom folyamán történnek meg a házasságkötésnek az egyház és – 1894 óta – az állam által előírt formaságai, az → esküvő és a polgári házasságkötés, továbbá a menyasszony átadása a vőlegénynek (→menyasszonyvitel), befogadása a vőlegény családjába (→ menyasszony befogadása), az elhálás (→ menyasszonyfektetés) és ennek megtörténte után a menyasszony asszonnyá válásának formai kifejezése ( → kontyolás). Ezekhez járul a házasságkötéssel kapcsolatos anyagi természetű ügyek rendezése: a → hozomány átadása és átvétele (→ hozományvitel) s a menyasszony → násznépének az új menyecske állapotát szemrevételező látogatása. E cselekmények széles társadalmi ellenőrzését a két násznép mellett a megfigyelőként szinte folyamatosan jelen levő → hívatlanok biztosították. A megelőző századokban a násznépek szerepe a védő-támogató kíséret biztosítása is volt, arra az esetre, ha a cselekmények folyamatában nézeteltérés vagy külső veszély miatt fennakadás lenne, mint ahogy a közelmúltbeli, sőt jelenkori lakodalomban is utal erre több bizalmatlanságot kifejező intézkedés (pl. kapuelzárás), erőszakos akadályozás (útelzárás) és a másik fél által kifejtett ellenállás leküzdése erőszakkal vagy diplomáciával (menyasszonyvitel). E fontos feladatokban igénybe vett násznép számára a mulatság és lakoma egyszersmind ellenszolgáltatás szolgálatukért. A múlt paraszti életformájában a lakodalom volt az egyik legjelentősebb mulatási alkalom. A lakodalom az azt rendező családok számára egyedülálló reprezentálási lehetőség. Ez alkalomból anyagi javaikat és társadalmi súlyukat a helyi társadalom érdeklődésének középpontjába állíthatták. Ez a kevésbé tehetőseket is arra csábította, hogy anyagi lehetőségeiket felülmúlva reprezentáljanak, gyakran létbiztonságuk rovására is. A lakodalom megrendezésében a násznép tagjai, a családokhoz fűző kapcsolat mértékében fizikai munkával (→ csigacsinálás, → gazdasszony), ételekhez szükséges nyersanyag, kész ételek (főleg sütemények), → nászajándék és pénz (→ menyasszonytánc) ajándékozásával segítették a lakodalom rendezőit. A lakodalom folyamán történt meg a menyasszony és a vőlegény belépése a házasok körébe, amit formálisan is kifejeztek és elismertek a jelenlevők (→ menyasszony búcsúztatása, kontyolás). – A lakodalom folyamán a néphit szerint veszélyeztetett, átmeneti állapotban levő fiatal pár védelmére és jövendő szerencséjének biztosítására számtalan → mágikus eljárást hajtottak végre (pl. menyasszony befogadása). (Néprajzi lexikon)