Motiváljunk kreatívan

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A kisgyermekkori kompetenciák fejlesztése
Advertisements

A gyakornokok beilleszkedése
Oktatásszervezés gyakorlat tavasz VIZSGAANYAG Tudásszintek, beválás.
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM Fiatalok Lendületben Program •Időtartam: •Célja: –Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási.
A társadalmi felzárkóztatás és az életen át tartó tanulás (LLL)
A tanári munka értékelése
Komplex Instrukciós Program
Tisztelt Látogatóink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni az általános iskolában megvalósuló új tanulásszervezési eljárásokról és azok tartalmáról a TÁMOP.
Iskolai teljesítmény pszichológiai determinánsai
Memorandum, 2000 ● Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
„Ezt egy életen át kell játszani”
TÁMOP Nagyrendezvény. Az ifjúságsegít ő esetmenedzser létrejötte – case Manager.
Értékek az értékelésben Mik a fontos kérdések?
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
A fiatalkorúak képzési, fejlesztési lehetőségeinek módszertani kihívásai Hegedűs Judit – Lénárd Sándor, ELTE PPK.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány bemutatása az egyenlő esélyű hozzáférés tükrében Budapest, június 17. Szentkatolnay Miklós.
Leukó Ferenc Vezetői coaching.
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
A megismerésről másként – konstruktivista pedagógia
TANULÁS-TUDÁS-MINŐSÉG Farkas Katalin címzetes főiskolai tanár, SZTE Tanárképző Főiskolai tanár Budapest, november 29.
Pécsi tudományegyetem neveléstudományi Intézet
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
A fejlesztés hatása a szervezetre
A vezetőtanáron „innen és túl” Szivák Judit ELTE PPK
Készítette Kovács Nándor KONRACB.PTE
A személyes kompetencia fejlődése és fejlesztése
Készítette: Bónisné Fürjesi Magdolna
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
A gyakorlatvezető mentor
Közösségi munka. 1. A közösségi munka előnyei az egyéni és családi esetkezeléssel szemben A szociális munkások rendelkezésére álló eszközök rendszerint.
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
Tudásmenedzsment eredmények és tapasztalatok a MOL Csoportban Tóth Róbert Tudásmenedzsment vezető, MOL Csoport Budapest, 2006.február 23.
Szervezeti kultúra Definíció: a szervezet tagjai által elfogadott közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere Hofstede:
SZTE BTK Spanyoltanár MA
A tanárképzésben megszerezhető kompetenciák a 8/2013 (I. 30
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1 A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGUSKÉPZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK (HEFOP PROJEKT) EREDMÉNYEI.
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
Falus Iván 7. Nevelésügyi Kongresszus Budapest Augusztus 26.
EEM. 12. Változásmenedzselés kultúraváltás
ELTE PPK VIZSGAANYAG Felhasználva: Holland-magyar KÖVI Tóth Béla által szerkesztett anyagait.
ELTE PPK Árendás Péter Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola VIZSGAANYAG Felhasználva: Holland-magyar.
Motiváljunk kreatívan
A team-munka elméleti alapjai
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
2010. november 19. Ráczné Németh Teodóra: Egészséges életmód szociális dimenziói.
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
TÁMOP / „Karöltve” Integrációs közoktatási referencia intézmény kialakítása hálózati együttműködés keretében a Csertán Sándor Általános.
A gyakorlati képzés megújítása a pedagógia szakos képzésben
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Pedagógus értékelési rendszer
Ki az a mentortanár? „az a pedagógiai gyakorlattal rendelkező tanár, aki tapasztalatai és a továbbképzésben szerzett speciális képzettsége eredményeként.
A tanárképzés filozófiája és gyakorlata. Hogyan készíti fel a tanárképzés a jelölteket a NAT nevelési feladataira?
Csík Orsolya, Horváth László TÁMOP X. Pedagógiai Értékelési Konferencia Szeged április Kompetencia- és tanulási eredmények alapú képzési.
Portfólió Ember és társadalom műveltségterületi tanár- kémiatanár
Motiváció és ellenőrzés az informatika órákon
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Osztatlan tanárképzés kompetenciái
Kompetencia alapú szakoktatás
Előadás másolata:

Motiváljunk kreatívan Árendás Péter Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Budaörs Tempus Közalapítvány Budapest, 2009. november 6. ELTE PPK 2013. október 10. VIZSGAANYAG

„Ha hajót akarsz építeni, ne toborozz embereket, hogy szervezzék meg a munkát, hogy hozzanak szerszámokat, vágjanak ki fákat, hanem keltsd fel bennük a vágyat a végtelen tenger iránt!” (Antoine de Saint-Exupéry)

Ha ez ilyen egyszerű volna… (a rész és az egész dilemmája) Mert: Csapatot könnyebb toborozni, vagy vágyakat kelteni? Szerszámokat könnyebb összegyűjteni, vagy perspektívát adni? Ugyanakkor: Egy kezdeti, hatalmas lendület, vagy sok kis nekifutás röpít messzebbre? És ezt mindig a vezetőnek (oktatásszervezőnek) kell eldöntenie!

Projekteket valósítunk meg!? „Probléma” – célazonosítás (minél kontúrosabb megfogalmazás, mikor megoldott a probléma, megvalósított a projekt?) Tervezés (feladatok, erőforrások, ütemezés) Szervezés (szerepek kiosztása, teamek kialakítása) Végrehajtás Értékelés Korrekció, továbbfejlesztés Bemutatás, multiplikálás Rendszerbe állítás

„akiért, akivel?” Állítás1 Ma az OECD-országokban átlagosan 1 évvel hosszabb ideig járnak iskolába a diákok, mint 1985-ben. Állítás2 Ma a gazdasági-társadalmi és foglalkoztatási realitások elegendő motivációt kellene, hogy jelentsenek a tanulóknak új kompetenciák megszerzésére, ill. az egész életen át tartó tanulás szükségességének belátására. Állítás3 Mégis (túl) sok tanuló nem teszi meg a szükséges erőfeszítéseket annak érdekében, hogy új ismereteket, kompetenciákat szerezzen. - nem képes - nem hajlandó (nem motivált) Mit tegyünk?

Ne skatulyázz! (túl korán és főleg véglegesen) OKOS BUTA SZORGALMAS Okos és szorgalmas Buta, de szorgalmas LUSTA Okos, de lusta Buta, ráadásul lusta

Egy újabb dilemma A jelenleg „legsikeresebb” oktatási rendszerek jellemzői: Részletes, standardizált tantervek Életkor szerint szervezett osztályok, csoportok Szoros órarend, vizsgarend Tekintély elvű tanítási stílus Ismétlő jellegű tanulási szokások vagy: A tantárgyak közötti közös készségek fejlesztése Az önbecsülés erősítése Motiváció(k) kialakítása és fejlesztése Megengedő vagy kizáró „vagy”? Működik együtt a kettő?

Ami biztos A tanulás minőségét elsősorban a tanítás minősége határozza meg (nincs olyan iskola, amelyik jobb lenne saját tanárainál). Folyamatos fejlődésre motiválni csak egy folyamatos fejlődésre motivált tanár képes. Mitől lesz egy tanár folyamatos fejlődésre motivált? A kollégák támogatásától, a „csapattól” A vezető elismerésétől (anyagilag is) A megbecsüléstől a helyi közösségek részéről A „jól eltalált kompetenciamixtől”

A „jól eltalált kompetenciamix” kognitív személyes szociális speciális kompetenciákkal rendelkezünk. Ezek minősége, mennyisége, „állapota” különböző. Motiválni = kompetencia-növelési igényt kelteni, „kompetenciaéhséget” előidézni ill. tudatosítani. Mely területen? Milyen mértékben? (proximális zóna)

Kognitív kompetenciák Minden, ami információfeldolgozást (vétel, kódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás, előhívás, stb.) valósít meg. Fontosabb kognitív motívumok: Megismerési-, felfedezési vágy, játékszeretet, alkotásvágy, tanulási sikervágy, kudarckerülés, kötelességtudat, ambíció. Fontosabb kognitív képességek: Tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás.

Személyes kompetenciák Önvédelmi Szabadságvágy, önállósulási-, öntevékenységi vágy, egészségvédő, identitásvédő motívumok Önellátási Biológiai-, komfortszükségletek, mozgás- és élményszükséglet, stb. Önszabályozási Önbizalom, önbecsülés, ambíció, életcélok, stb. Önfejlesztési Önértékelés, önmegismerés, önfejlődés, stb. vágya És a hozzájuk tartozó szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, normák, értékek

Szociális kompetenciák Közérdek – proszociális kompetenciák, Közös érdek – kooperatív kompetenciák, Eltérő érdek – vezetési kompetenciák, Érdekütközés – versengési kompetenciák

Zsákhoz a foltját – de ne mindenáron Tisztázzuk, hogy az adott projekt milyen kompetenciákat fejleszt! Mérjük fel, hogy kik a potenciális „vevők” ezen a kompetencia piacon (célcsoport)! Ítéljük meg, hogy felkeltette-e a projekt a potenciális vevők kompetencia-éhségét! Ha szükséges, „kompetenciásítsuk” a projektet: ilyen és ilyen képességeid fejlődnek, ha részt veszel. Ha vannak potenciális nyertesek, de ők sem hajlandók részt venni >> vezetői, vagy szervezeti döntés: részvétel a projektben izomból (pl. forrásszerzési kényszer bármi áron, a fenntartó elvárja, stb.) visszalépés (már befektetett energia/még befektetendő energia) alku (csere), ha van piacképes árunk

alku (csere) - piacképes „áru” Részesedés a hatalomból, pl.: bizonyos pozíció birtoklása megfelelő anyagi eszközök birtoklása szűkös erőforrások ellenőrzése (információk, kapcsolatok, pénz, stb.) döntési eljárások ellenőrzése információk, kommunikációs csatornák ellenőrzése „határok” ellenőrzése

A rész és az egész Tölgyerdők a Hortobágy területén Rendszerjellemzők – szükséges feltételek Egyén (rész) vagy szervezet (egész) Fejlesztés – melyik szinten „támadjunk”? Egyén Csoport (osztály) Szervezet

szintek szerinti tervezés, diagnózis globális (iskolai, rendszer szintű) tényezők Pl. hagyományok, szervezeti kultúra lokális (kiscsoport, egyéni szintű) tényezők Pl. egyenletes terhelés, egészséges versengés hálózati kommunikációs, összekapcsoló tényezők Pl. megfelelő kommunikáció, információs csatornák, esetleges zavarok , jók-e a címzettek, a közvetítők

ELTE, tanárképzés, tanári kompetenciák Személyiségfejlesztés Közösségek fejlődésének segítése Szaktudományi, szaktárgyi, tantervi tudás integrálása Pedagógiai folyamatok tervezése Tanulási folyamatok szervezése, irányítása Pedagógiai folyamatok értékelése Szakmai együttműködés és kommunikáció Elkötelezettség a szakmai fejlődésért Élethosszig tartó tanulás, önfejlesztés

A fontosság megélésének lehetősége Mindenki azt szeretné érezni, hogy fontos, hogy számít, hogy szükség van rá. Az egyének (tanárok, diákok) szervezeti viselkedését alapvetően fontosságuk érzése határozza meg. „Sodronykötél társadalmakban” élünk, ugyanakkor „láncszerű közösségekre” vágyunk. Készítsünk rétegfelvételeket az adott programról!

Rétegfelvétel szempontok Részvétel a csapatban Önkéntes, megtisztelő Kényszer, elvárás Elfogadottság, fontosság Fontos vagyok, mindenki fontos Van „értéktelen” csapattag, talán én magam is Céltudat, célképzés A cél közös, mindenki számára fontos Különböző csapattagok – eltérő célok Feladatvezéreltség Mindenki dolgozik a feladaton Egyesek csak fizikailag vannak jelen

Rétegfelvétel szempontok Cenzúra Nincs, mindenki nyíltan beszél Tétovázás, öncenzúra Jellemző szervezeti kultúra Erős feladatkultúra Jellemzően szerepkultúra Csapatlégkör, projektlégkör Együttműködő, támogató, „csapat vagyunk” tudat Ítélkező, nyertes-vesztes játszmák, egyéni „karrierek” Eredményesség, sikeresség megélése Megérte, ez „jó mulatság” volt Fölösleges energiapocsékolás volt

Forrás: Csapó Benő (2010.)

Ki ért ehhez? ELTE PPK - Pedagógia Szak Bsc képzés – 2009-től: nevelési asszisztens oktatási asszisztens kutatási asszisztens szakirányban végzettek.