Motiváljunk kreatívan Árendás Péter Illyés Gyula Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Budaörs Tempus Közalapítvány Budapest, 2009. november 6. ELTE PPK 2013. október 10. VIZSGAANYAG
„Ha hajót akarsz építeni, ne toborozz embereket, hogy szervezzék meg a munkát, hogy hozzanak szerszámokat, vágjanak ki fákat, hanem keltsd fel bennük a vágyat a végtelen tenger iránt!” (Antoine de Saint-Exupéry)
Ha ez ilyen egyszerű volna… (a rész és az egész dilemmája) Mert: Csapatot könnyebb toborozni, vagy vágyakat kelteni? Szerszámokat könnyebb összegyűjteni, vagy perspektívát adni? Ugyanakkor: Egy kezdeti, hatalmas lendület, vagy sok kis nekifutás röpít messzebbre? És ezt mindig a vezetőnek (oktatásszervezőnek) kell eldöntenie!
Projekteket valósítunk meg!? „Probléma” – célazonosítás (minél kontúrosabb megfogalmazás, mikor megoldott a probléma, megvalósított a projekt?) Tervezés (feladatok, erőforrások, ütemezés) Szervezés (szerepek kiosztása, teamek kialakítása) Végrehajtás Értékelés Korrekció, továbbfejlesztés Bemutatás, multiplikálás Rendszerbe állítás
„akiért, akivel?” Állítás1 Ma az OECD-országokban átlagosan 1 évvel hosszabb ideig járnak iskolába a diákok, mint 1985-ben. Állítás2 Ma a gazdasági-társadalmi és foglalkoztatási realitások elegendő motivációt kellene, hogy jelentsenek a tanulóknak új kompetenciák megszerzésére, ill. az egész életen át tartó tanulás szükségességének belátására. Állítás3 Mégis (túl) sok tanuló nem teszi meg a szükséges erőfeszítéseket annak érdekében, hogy új ismereteket, kompetenciákat szerezzen. - nem képes - nem hajlandó (nem motivált) Mit tegyünk?
Ne skatulyázz! (túl korán és főleg véglegesen) OKOS BUTA SZORGALMAS Okos és szorgalmas Buta, de szorgalmas LUSTA Okos, de lusta Buta, ráadásul lusta
Egy újabb dilemma A jelenleg „legsikeresebb” oktatási rendszerek jellemzői: Részletes, standardizált tantervek Életkor szerint szervezett osztályok, csoportok Szoros órarend, vizsgarend Tekintély elvű tanítási stílus Ismétlő jellegű tanulási szokások vagy: A tantárgyak közötti közös készségek fejlesztése Az önbecsülés erősítése Motiváció(k) kialakítása és fejlesztése Megengedő vagy kizáró „vagy”? Működik együtt a kettő?
Ami biztos A tanulás minőségét elsősorban a tanítás minősége határozza meg (nincs olyan iskola, amelyik jobb lenne saját tanárainál). Folyamatos fejlődésre motiválni csak egy folyamatos fejlődésre motivált tanár képes. Mitől lesz egy tanár folyamatos fejlődésre motivált? A kollégák támogatásától, a „csapattól” A vezető elismerésétől (anyagilag is) A megbecsüléstől a helyi közösségek részéről A „jól eltalált kompetenciamixtől”
A „jól eltalált kompetenciamix” kognitív személyes szociális speciális kompetenciákkal rendelkezünk. Ezek minősége, mennyisége, „állapota” különböző. Motiválni = kompetencia-növelési igényt kelteni, „kompetenciaéhséget” előidézni ill. tudatosítani. Mely területen? Milyen mértékben? (proximális zóna)
Kognitív kompetenciák Minden, ami információfeldolgozást (vétel, kódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás, előhívás, stb.) valósít meg. Fontosabb kognitív motívumok: Megismerési-, felfedezési vágy, játékszeretet, alkotásvágy, tanulási sikervágy, kudarckerülés, kötelességtudat, ambíció. Fontosabb kognitív képességek: Tudásszerzés, kommunikáció, gondolkodás, tanulás.
Személyes kompetenciák Önvédelmi Szabadságvágy, önállósulási-, öntevékenységi vágy, egészségvédő, identitásvédő motívumok Önellátási Biológiai-, komfortszükségletek, mozgás- és élményszükséglet, stb. Önszabályozási Önbizalom, önbecsülés, ambíció, életcélok, stb. Önfejlesztési Önértékelés, önmegismerés, önfejlődés, stb. vágya És a hozzájuk tartozó szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, normák, értékek
Szociális kompetenciák Közérdek – proszociális kompetenciák, Közös érdek – kooperatív kompetenciák, Eltérő érdek – vezetési kompetenciák, Érdekütközés – versengési kompetenciák
Zsákhoz a foltját – de ne mindenáron Tisztázzuk, hogy az adott projekt milyen kompetenciákat fejleszt! Mérjük fel, hogy kik a potenciális „vevők” ezen a kompetencia piacon (célcsoport)! Ítéljük meg, hogy felkeltette-e a projekt a potenciális vevők kompetencia-éhségét! Ha szükséges, „kompetenciásítsuk” a projektet: ilyen és ilyen képességeid fejlődnek, ha részt veszel. Ha vannak potenciális nyertesek, de ők sem hajlandók részt venni >> vezetői, vagy szervezeti döntés: részvétel a projektben izomból (pl. forrásszerzési kényszer bármi áron, a fenntartó elvárja, stb.) visszalépés (már befektetett energia/még befektetendő energia) alku (csere), ha van piacképes árunk
alku (csere) - piacképes „áru” Részesedés a hatalomból, pl.: bizonyos pozíció birtoklása megfelelő anyagi eszközök birtoklása szűkös erőforrások ellenőrzése (információk, kapcsolatok, pénz, stb.) döntési eljárások ellenőrzése információk, kommunikációs csatornák ellenőrzése „határok” ellenőrzése
A rész és az egész Tölgyerdők a Hortobágy területén Rendszerjellemzők – szükséges feltételek Egyén (rész) vagy szervezet (egész) Fejlesztés – melyik szinten „támadjunk”? Egyén Csoport (osztály) Szervezet
szintek szerinti tervezés, diagnózis globális (iskolai, rendszer szintű) tényezők Pl. hagyományok, szervezeti kultúra lokális (kiscsoport, egyéni szintű) tényezők Pl. egyenletes terhelés, egészséges versengés hálózati kommunikációs, összekapcsoló tényezők Pl. megfelelő kommunikáció, információs csatornák, esetleges zavarok , jók-e a címzettek, a közvetítők
ELTE, tanárképzés, tanári kompetenciák Személyiségfejlesztés Közösségek fejlődésének segítése Szaktudományi, szaktárgyi, tantervi tudás integrálása Pedagógiai folyamatok tervezése Tanulási folyamatok szervezése, irányítása Pedagógiai folyamatok értékelése Szakmai együttműködés és kommunikáció Elkötelezettség a szakmai fejlődésért Élethosszig tartó tanulás, önfejlesztés
A fontosság megélésének lehetősége Mindenki azt szeretné érezni, hogy fontos, hogy számít, hogy szükség van rá. Az egyének (tanárok, diákok) szervezeti viselkedését alapvetően fontosságuk érzése határozza meg. „Sodronykötél társadalmakban” élünk, ugyanakkor „láncszerű közösségekre” vágyunk. Készítsünk rétegfelvételeket az adott programról!
Rétegfelvétel szempontok Részvétel a csapatban Önkéntes, megtisztelő Kényszer, elvárás Elfogadottság, fontosság Fontos vagyok, mindenki fontos Van „értéktelen” csapattag, talán én magam is Céltudat, célképzés A cél közös, mindenki számára fontos Különböző csapattagok – eltérő célok Feladatvezéreltség Mindenki dolgozik a feladaton Egyesek csak fizikailag vannak jelen
Rétegfelvétel szempontok Cenzúra Nincs, mindenki nyíltan beszél Tétovázás, öncenzúra Jellemző szervezeti kultúra Erős feladatkultúra Jellemzően szerepkultúra Csapatlégkör, projektlégkör Együttműködő, támogató, „csapat vagyunk” tudat Ítélkező, nyertes-vesztes játszmák, egyéni „karrierek” Eredményesség, sikeresség megélése Megérte, ez „jó mulatság” volt Fölösleges energiapocsékolás volt
Forrás: Csapó Benő (2010.)
Ki ért ehhez? ELTE PPK - Pedagógia Szak Bsc képzés – 2009-től: nevelési asszisztens oktatási asszisztens kutatási asszisztens szakirányban végzettek.