Az újszülött élettani sajátosságai (folytatás) 7. Látás - fénykerülő - a szemétől 20 - 35 cm közötti távolságban lévő dolgokat látja jól - az újszülött látása fokozatosan alakul ki a normális látás kialakulásáig, ami a születés után 8-9 hónappal következik be

Kezdetben a csecsemők látása homályos, fehér- fekete, vonzza őket a kontraszt, majd kezdik megkülönböztetni a színeket, később pedig már azt is észlelik, milyen messzire van tőlük egy bizonyos tárgy. Az első hónapban az újszülött alig észleli a fényt, látása nem képes megkülönböztetni a színeket, többnyire csak árnyékokat lát. Kedveli az erős kontrasztokat, különösen a fehér-feketét.

A második és a negyedik hónap között, a csecsemő meg kezdi különböztetni a színeket. Ebben az időszakban a világosabb, halványabb színeket kedveli, az erősebbek fárasztják a szemét. Tudván ezt, a gyártók halvány színű anyagokból készítik a babajátékokat, babaruhákat és egyéb termékeket. Fontos, hogy elősegíteni látásuk fejlődését, minél bonyolultabb és színesebb játékokat választani. Vonzza őket a sokféle forma- és színkombináció.

A negyedik hónaptól, a babák érzékelik a mélységet és a tárgyak távolságát. Jobban irányítják kezeiket és a tárgyak érintése is pontosabb. Az öt hónapos baba lassan követni tudja a mozgásban levő tárgyakat, s ez az adottság fokozatosan tovább fejlődik, egészen 8 hónapos koráig. A nyolc hónapos csecsemő ugyanolyan élesen lát, mint egy felnőtt, most már csak az van hátra, hogy értelmezze is a látottakat.

8. Hallás - a hallójáratot kitöltő váladék miatt kezdetben nem éles A hang könnyen átjut a méhfalon, és a babák hallása már hónapokkal a születése előtt fejlett és éles. Az újszülött jobban szereti a magas hangokat, ezért is van, hogy a szülők ösztönösen magasabb hangon beszélnek gyermekikhez.

9. Tapintás - fejlett A rendszeres tapintás számos élettani és érzelmi reakciót vált ki a babából, például ellazul, megnyugszik, és gyorsabban növekszik. Az érintés bizonyítottan serkenti a növekedési hormon termelődését.

10. Ízlelés - az újszülött ízlelése rendkívül fejlett Kedvelik az édes ízeket, és nemtetszésüket nyilvánítják, ha az enyhén sós, savanyú vagy keserű folyadékot kapnak.

11. Szaglás - fejlett Az egy-két napos babák már felismerik a saját édesanyjuk illatát, és képesek megkülönböztetni más nőkétől. A cumival táplált újszülöttek kevésbé tudtak különbséget tenni saját édesanyjuk és más, szintén szoptató anyák szaga közt.

A mozgás nem igazodik az inger minőségéhez (nem specifikus). spontán, összerendezetlen A mozgás nem igazodik az inger minőségéhez (nem specifikus). Erős fény hatására nem takarják el, nem csukják be a szemüket, hanem egész testük összerándul, lábukat felhúzzák.

13. Reflexek - születés után primitív, atavisztikus reflexek válthatóak ki, 6 hét és 6 hónap között múlnak el Az újszülöttkori reflexek nem tudatos reakciók a külvilágból érkező hatásokra, melyek különböző célokat szolgálnak. Némelyek a túlélést szolgálják, jó példa erre a kereső reflex, ami segít a picinek megtalálni a mama mellét.

- Moro - féle átkaroló reflex: váratlan inger esetén az újszülött kitárja karjait, majd összezárja karjait. - Kereső reflex: ha a baba arcát vagy száját megérintjük, ösztönösen abba az irányba fordul az érintés tárgyát keresve. Ez a reflex az első időkben segíti a szoptatást, megtalálni a mellbimbót.

- Fogóreflex: ha tenyerét ingereljük, öklét összeszorítja.

- Lépegető reflex: Ha az újszülöttet megtartják úgy, hogy a talpa szilárd talajhoz érjen, úgy tesz, mintha járna, egyik lábát a másik elé teszi. Ez a reflex 6 hetes kora körül eltűnik és nem is jelenik meg újra, csak mikor már járni kezd.

- Tónusos nyaki reflex: Ha az újszülött fejét oldalra fordítják, az ezen az oldalon lévő karját kiegyenesíti, míg a másikat behajlítja. Ez a reflex valószínűleg a szem-kéz koordináció fejlődésének az előfutára.

Az újszülöttkori reflexek vizsgálata a gyermekgyógyász számára igen fontos. Újszülöttkorban hiányuk az idegrendszer korai kiterjedt károsodására utal. Tartós fennállásuk viszont az idegrendszer érésének késlekedését jelzi. Aszimmetrikus, tehát nem egyforma megjelenésük a test két oldalán, például daganat vagy vérzés, és egyéb betegségek kialakulására utalhatnak.

A reflexek vizsgálatával tehát lehetővé válik az idegrendszeri károsodás korai felismerése és ezáltal a korai oki kezelés, illetve az eredményesebb rehabilitáció, amely nem más, mint a hiányzó képességek helyreállítása. A különböző rehabilitációs módszerek is jórészt azon alapulnak, hogy a születés körüli időszakban sérült csecsemőkön meghatározott egyéni program szerint a reflexeknek megfelelő mozgásokat váltanak ki.

Pető András 1938-ban megalkotta a máig sikeresen alkalmazott Pető-módszert. Tudományának lényege, hogy az emberi idegrendszer sérülése után is rendelkezik olyan ”tartalékokkal”, melyet kiaknázva fejleszthetők a képességek. Módszerét konduktív, vagyis rávezető pedagógiának nevezte el. A pedagógusnak (konduktor) az a feladata, hogy tanulni tanítsa meg az embereket, mivel a rejtett tartalékok csak a tanítás-tanulás folyamatában aktiválódnak, és irányíthatóak.

Köszönöm a figyelmet!