Egészségkárosodás és halál orvosi tevékenységgel összefüggésben Dr.Keller Éva

Orvosi tevékenységgel kapcsolatos egészségkárosodás vagy halál kialakulhat A betegség okából (a helyes orvosi tevékenység ellenére, orvosilag el nem háríthatóan) Az orvosi tevékenységgel összefüggésben (az orvosi foglalkozás általános veszélyessége, kockázatos volta következtében, végső soron betegség miatt) Az orvos valamely olyan tévedésének, vagy hibájának okából amiért nem felelős Az orvos felelősségét megvalósító valamely tévedésének vagy hibájának okából

Az egészségkárosodás vagy halál létrejöhet: Diagnosztikai beavatkozás Konzervatív kezelés Gyógyszeres kezelés Sugaras (terápiás) kezelés Transzfúzió Egyszerű orvosi beavatkozások folytán Műtétek (indikációtól utókezelésig) Anesztézia reanimálás

Az orvosi tévedés vagy hiba elvileg és gyakorlatilag is kétféle módon vezethet egészségkárosodáshoz: Valamit tévesen vagy hibásan cselekszik Valamely szükséges tevékenység elvégzését elmulasztja

Ha az orvosi tevékenység kapcsán „csupán” egészségkárosodás következett be, a beteg vagy hozzátartozója kártérítési vagy járadék iránt polgári pert kezdeményezhet. A bíróság ilyen esetekben ugyancsak orvos szakértő igénybevételével vizsgálja a felmerülő kérdéseket

Az orvos szakértőnek –a halálok bonctani megállapítása, ill az egészségkárosodás természetének, fajának, súlyosságának meghatározásán kívül- az oki összefüggések kérdésében is állást kell foglalnia. Meg kell határoznia, hogy az egészségkárosodást vagy halált a betegség vagy estlegesen az orvos, illetve valamely más egészségügyi dolgozó hibája, tévedése, mulasztása okozta-e?

Azt kell eldönteni, hogy a káros következmény vagy a halál az orvosi tevékeny veszélyessége, kockázatai következtében jött-e létre. Ha igen, a kauzalitás kérdése megoldódott és ha létrejöttében orvosi hiba vagy tévedés (pl. diagnosztikus tévedés vagy műtét technikai hiba) közrejátszhatott is az orvos felelősségéről nem lehet szó.

A kockázat általánosságban, valamely tevékenységgel, cselekvéssel szükségszerűen együtt járó eredménytelenség, károsodás vagy veszély bekövetkezésének lehetőségét jelenti. Az orvosi tevékenységben szinte minden beavatkozásnak van kisebb nagyobb kockázata, így bármely, a tudomány állásának megfelelő szabályszerűséggel végrehajtott beavatkozás eredmény nélkül maradhat, vagy éppen károsodást, veszélyt, legsúlyosabb esetben halált okozhat. A kockázat „nagysága” a beavatkozás fajától függ.

Az orvosi tevékenység kockázatának körébe tartozik minden olyan egészségkárosodás vagy halál, amely: A tevékenységnek, nem szükségszerű velejárója Amelynek bekövetkezte éppen ezért előre nem látható Így eleve nem hárítható el és Amely az orvosi foglalkozás szabályainak mindenben megfelelő tevékenység mellett következett be

Az orvosi tevékenység kockázatának összetevői A betegség, sérülés súlyossága Anatómiai viszonyok rendellenessége Egyedi reakciók Objektív-szubjektív tényezők Beavatkozás természete A beavatkozás rutin vagy újszerű volta A diagnosztikus tévedések és hiányosságok Eszközhibák, gépi berendezések meghibásodása

A szabályszegés, ill. az elkövetett szubjektív hiba önmagában nem ad okot a jogi felelősségre vonásra A bűnösség (vétkesség) büntetőjogi, míg a felróhatóság, polgárjogi kategória

A bűntető felelősség megállapításának együttes feltételei A szabályszegés ill az elkövetett szubjektív hiba és A közvetlen, adott helyzetre és személyre nézve létrejött veszélyeztetés vagy súlyosabb esetekben az egészségkárosodás vagy halál között az Ok-okozati összefüggés, továbbá, hogy Az orvos bűnössége, vagy vétkessége a tőle elvárhatóság tanúsításának hiánya is megállapítást nyerjen.

A polgári jogi felelősségre vonás együttes feltétele: Jogellenesség, (szabályszegés ill. az elkövetett szubjektív hiba A kár, az egészségkárosodás, vagy halál között az ok okozati összefüggés Az orvos ill. egészségügyi intézmény felróhatósága alól nem tudja kimenteni magát Amennyiben a fenti feltételek közül bármelyik hiányzik, jogi felelősségre vonásra nem kerülhet sor.

Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége Dr.Keller Éva Dr.Dósa Ágnes

Három tényező érdemel kiemelt figyelmet hány eljárás indul, mennyi végződik a felperes pernyertességével a felróható károkozások esetében milyen arányban próbálja meg érvényesíteni a beteg az igényét amerikai és az európai adatok közötti miért van olyan nagy különbség

Számadatok Hivatalos statisztika nincs, sem nálunk, sem Európában máshol – de empirikus tanulmányok azért vannak egy biztos: a rendszerváltást követően idehaza nőtt az eü. kártérítési eljárások száma felperes pernyertességének aránya is változott

Harvard Medical Practice Study ún. kórlaprevíziós tanulmány kórházi kezelések 3,7 %-ában adverse event; ezek egynegyede gondatlan, tehát száz kórházi kezelésre esik egy compensable adverse event érvényesített igények és a felróható károkozások aránya 1:8, de nem ugyanazt érvényesítették

Amerikai és európai adatok közötti különbség okai anyagi jogi szabályok nagyon hasonlóak eljárási szabályok nagyon különbözőek az amerikai malpractice crisis okai elsősorban az eljárási szabályokban keresendők esküdtek szerepe, „american rule”, mindenki viseli a saját költségeit, contingency fee, tb. rendszer különbségei

Tendenciák a magyar bírói gyakorlatban I. nem vagyoni kártérítési gyakorlat átalakulása esély fogalmának átértékelése tájékoztatás hiányára alapított ügyek előtérbe kerülése

Tendenciák a magyar bírói gyakorlatban II. korábban „immunitást” élvező szakmák előtérbe kerülése (onkológia, patológia, pszichiátria) szervezési hiba miatti felelősség gondozási, ápolási kötelezettség elmulasztása eljárási szempontból: ETT szerepének átalakulása

Nem vagyoni kártérítés I. büntetőjogi szankciót helyettesíti? összegszerűség – emelkedő tendencia általam ismert legmagasabb – 15 millió (nem egészségügyi) egészségügyi – 7 millió (1997-es károkozás) fiatal betegnek több, újszülött elvesztésekor kevesebb

Nem vagyoni kártérítés II. hozzátartozó elvesztésért – nem kell hozzá elhúzódó gyászreakció jogosulti kör: gyermek, szülő, testvér, házastárs (élettárs nem!) olyan betegnél is megítélik, aki nem képes a nem vagyoni kártérítés nyújtotta előnyök megélésére – ez mit kompenzál?

Nem vagyoni kártérítés III. ha a kereset benyújtása után hal meg a jogosult, a jogutódok perbe léphetnek – ez mit kompenzál? új Ptk.-ban megszűnik a nem vagyoni kártérítés, helyette sérelemdíj lesz, aminek már kimondottan az elégtétel a funkciója

Tájékoztatás hiányára alapított keresetek Kockázat körébe tartozó esemény következik be, ezért kártérítés nem jár De: a tájékoztatás elmulasztása miatt a beteg nem volt abban a helyzetben, hogy megalapozottan döntsön – megalapozhatja a kártérítés iránti igényt

Tájékoztatás hiányára alapított keresetek Németországban keresetek felét erre alapítják, nálunk is egyre inkább ez a tendencia, mert könnyebb bizonyítani, mint a kezelési hibát szakértőt meg lehet kerülni, bírónak nagyobb az önállósága kórházak egyelőre teljesen védtelenek

gyakran hallani, hogy az új Eütv gyakran hallani, hogy az új Eütv. miatt növekedett meg az ilyen igények száma nem igaz a tájékoztatásra vonatkozó alapvető szabályokat a régi Eütv. is tartalmazta, ez alapján is sok ítélet született

Tájékoztatás terjedelme diagnózis, prognózis javasolt kezelések, vizsgálatok, azok elvégzésének, elmaradásának kockázatai döntési joga javasolt életmód

Eütv. „A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.”

Jogesetek a magyar bírói gyakorlatból Kockázatokról való tájékoztatás elmulasztása gerinckorrekciós műtét, nyaki gerincvelő sérülés lágyéksérvműtét, heregyulladás, hereeltáv.

Kezelési alternatívákról való tájékoztatás elmulasztása hallux valgus, Mayo műtét vesekő operáció

bizonyítási teher az alperest terheli nem a százalékos valószínűség számít, hanem a kockázatnak a beteg döntésére gyakorolt súlya ezt a magyar LB is kimondta német bírói gyakorlatban egészen extrém ítéletek (pl. Schutzimpfung-urteil, autotranszfuzió)

általános beleegyező nyilatkozat nem elég LB: „a felvétel napján még a vizsgálatok megkezdése előtt a kivizsgálásba, kezelésbe és a műtétbe beleegyező nyilatkozat önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felperes a megfelelő tájékoztatást megkapta”

LB: „A tájékoztatás elmulasztása folytán a felperes nem volt abban a helyzetben, hogy maga döntse el: a lehetséges kockázat és szövődmény ismeretében is vállalja-e a műtétet, vagy ahhoz a hozzájárulását megtagadja.”

LB: „az általánosságban megfogalmazott tájékoztatás nem megfelelő, annak olyannak kell lennie, hogy a beteg, illetőleg a döntési helyzetben lévő - az adott esetben a szülő – minden olyan lényeges tény és körülmény birtokába kerüljön, amelyek ismeretében megalapozottan tud dönteni a műtéthez való hozzájárulás megadásának kérdésében”

Esély megítélése gyógyulási esély elvesztése, mint kár – a bírói gyakorlat az utóbbi években nagyon kitágította a határait

leggyakoribb esetek: daganatos betegség myocardialis inf. trombo-embóliás szövődmények késlekedés a császármetszéssel

LB legutóbbi ítéleteiben kibontakozott tendencia nem az okozati összefüggés keretében értékeli (okozat fennáll, ha a halál összefügg a tevékenységgel), hanem a felróhatóság körében (azt kell bizonyítani hogy a legnagyobb gondosság esetén is bekövetkezett volna a halál) ez óriási különbség, mert így a bizonyítás (és a bizonyítatlanság terhe) az alperesen van!

nem kell teljes bizonyosság, a valószínűség is elég „nem a természettudományos bizonyosság a lényeges, hanem az elegendő bizonyítás a felperesek részéről, ha annak a valószínűsége kimondható, hogy az életben maradására több lett volna az esély a II. r. alperes által nyújtott terápia mellett”.

Korábban immunitást élvező szakmák előtérbe kerültek onkológia, patológia, radiológia – esély fogalmának átértékelése miatt pszichiátria beutalás személyes vizsgálat nélkül beteg őrzésének elmulasztása

Szervezési hiba tapasztalat elégtelensége kórházi fertőzés elégtelen műszerezettség

Őrzési kötelezettség nagyon szigorú gyakorlat leesik az ágyról, elesik, felborul az infúziós állvány, részeg műtősfiú elesik a beteggel, zavart beteg kézfejében kimozdul a tű és necrosis alakul ki

HCV perek állam szembeni kártalanítási per miért kell az államnak kártalanítania? Régi Eütv. „Ha az állampolgár a gyógyszer alkalmazása folytán egészségében vagy testi épségében károsodott, megrokkant, vagy meghalt, őt, illetőleg az általa eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja.”

LB eldöntötte, hogy a vér ugyan nem gyógyszer, de gyógyszerként alkalmazzák új Eütv. már kifejezetten a vérkészítményt kapó személyt rendeli kártalanítani

okozati összefüggés elévülés aki kapott vért 1992 előtt, és nincs egyéb rizikófaktor (pl. tetkó), akkor az okozati összefüggést elfogadja elévülés mikor kezdődik? károkozás ideje - amikor vért kapott károsodás bekövetkezte – amikor a tüntetek jelentkeztek