A munkahelyi egészségfejlesztés, mint a népegészségügyi program stratégiai eleme „Ne görbítsd el, akkor nem kell kiegyenesítened” Kapás Zsolt Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület elnöke

Fundamentum „…fontos, hogy az Országgyűlés felkérje a munkavédelem világában érintett valamennyi szereplőt, személyt, szervezetet, hogy működjön közre a Program megvalósításában.” Munkavédelem Országos Programja „Az ágazatközi együttműködés ki kell terjedjen az egyes tárcákra, önkormányzatokra, közintézményekre, a magánszektorra, a civil szférára és a médiára … A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely határozzák meg.” Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja „Olyan egészségügyi rendszer megteremtésén fáradozunk, amelyben az egyének és közösségeik hatékonyan cselekszenek egészségük megőrzéséért és helyreállításáért „ „Egészségügyi kormányprogram”

A munkahelyi egészségfejlesztés A főszereplő a munkát adó szervezet, mert meghatározza, hogy milyenek a szervezeti kultúra jellemzői, milyen tartalma van a munkafeladatnak, milyenek a fizikai munkakörülmények, milyen lehetőségeket ad munkatársainak az egészségük megőrzéséhez, regenerálódáshoz, fejlesztéséhez. Összességében a munkaszervezetek jellemzői határozzák meg milyen terhelések érik a dolgozót, vagyis melyek azok a hatások és azok milyen mértékűek, amelyek a dolgozó egészségét károsíthatják, a terhelések ellensúlyozására milyen lehetőségeket biztosít.

A munkahelyi egészségfejlesztés fogalma „A munkahelyi egészségfejlesztés a munkaadók, a munkavállalók és a társadalom valamennyi olyan közös tevékenységét jelenti, amely a munkahelyi egészség és jól-lét javítására irányul. A cél eléréséhez három eszközrendszer együttes alkalmazása szükséges: a munkaszervezet javítása, az aktív dolgozói részvétel biztosítása és támogatása, valamint az egyéni kompetencia erősítése.”

Az Európai Közösség és a környezeti problémák „A gazdasági fejlődés nem önmagáért való cél, …az élet minőségének, valamint az életszínvonalnak a javulását kell eredményeznie.”

Alapkérdések, melyek válaszra várnak Hová akarok eljutni én? Merre tart a környezet? Hol vagyok? Kinek? Mikor? Mit? Miért vagyok?

Munkahelyi egészség és biztonság Társadalmi szempontból kell egy összekötő láncszem a társadalom szükségletei és az erre adott válasz gazdasági módszerei között. Ha valaki nem képes arra, hogy az igényeknek megfelelő termékkel, szolgáltatással jelenjék meg a piacon, akkor nem is való oda. Aki nem tud a piaci kihívásokra választ adni, az a dinoszauruszok sorsára juthat, megkísérti őket a kihalás veszélye.

Munkahelyek jellemzése „A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet, amelynek károsító kockázata 1-3 nagyságrenddel magasabb más környezetekénél. A kockázatok különféle formákban jelennek meg, a veszélyes gépektõl kezdve a veszélyes anyagokon át egészen a munkakörnyezet lelki és szociális tényezõiig, ide értve a rossz munkaszervezést, a szociális és higiénés ellátás hiányosságait, a munkahely emberi tényezõit is. „ Munkavédelem Országos Programja

Munkahelyi egészség és biztonság „Ahhoz, hogy valamit jól csináljunk meg, nem szükséges több idő, mint ahhoz, hogy azt rosszul csináljuk meg.” / Johann Jakob Sulzer 8-/

Egészségügyi ellátórendszer Munkahelyi egészségfejlesztés Adópolitika, pozitív ösztönző rendszer Munkaadók Országos egészségpolitika Munkavállalók Prevenció (szűrések, tanácsadás, egészségfejlesztési társadalmi programok Munkabiztonsági szakemberek Munkaegészségügyi szakemberek Hatóságok Térségi egészségpolitika Minőségirányítási, környezetirányítási, Munkahelyi egészségvédelmi és biztonságtechnikai rendszerek Egészségpénztárak Egészségügyi ellátórendszer

A változás dinamikája Tiltakozás Változás + 5 „é” Kétségbeesés Ösztönzés Tiltakozás Változás + Menedzsment Ellenállás Negatív agitáció Aktivitás Magabiztosság Más, mint előtte Munkavállalók Aktivitás mértéke 5 „é” Kétségbeesés Felismerés Projektvezetők Bizonytalanság Félelem Pánik jelenségek Külső segítség várása Passzivitás Magabiztosság Kezdeményezőkészség Aktivitás Kreativitás - idő

Feladatok célszerű megoldási helyszínei Nemzeti munkahelyi egészségfejlesztési stratégia készítésének tapasztalatai Országos szervezetek működési sajátosságai Regionális, megyei, kistérségi, települési szervezetek működési sajátosságai Alapvető kérdés: Mitől válik valami nemzeti programmá?

A szükséges változások helyszínei Kistérségi Társadalmi Párbeszéd intézményrendszerének létrehozása Munkáltatói szervezetek működési rendszere Munkáltatói szerveztek kapcsolati rendszere Munkavállalói szerveztek működési rendszere Munkavállalói szervezetek együttműködési rendszere Önkormányzatok kistérségi együttműködési rendszere Önkormányzatok döntés-előkészítési, döntési folyamatai

A legkisebb közös többszörös Artikuláltak az értékek, érdekek a szervezeteken belül Artikuláltak a szervezet tagjainak közös érdekei, értékei Artikulált a szervezet által képviselt érdekek, értékek rendszere

A legkisebb közös többszörös A partnerek meg akarják ismerni egymás által képviselt érték-, és érdekrendszereket A partnerek artikulálják a közösen képviselt értékeket és érdekeket

A tényleges párbeszéd alapfeltételei Érintettség Kompetenciák „Egyedül nem megy” Időtényező

Időtávok összehangoltsága A Kistérségi társadalmi párbeszéd időtávja A partnerek stratégiai időtávjai A partnerek akciótervének időtávjai

Jövőképek összhangja Szinergia? Nemzeti jövőkép Regionális jövőkép Létezik ilyen? Nemzeti jövőkép Regionális jövőkép Kistérségi Társulás jövőképe Települési önkormányzatok jövőképe Munkáltatók jövőképe Munkáltatói szervezetek jövőképei Munkavállalók jövőképe Munkavállalói szerveztek jövőképei Szinergia? Mi van benne? Hol van?

Indító kommunikációs bölcseletek „Első benyomást másodszor nem tehetsz.” „Hosszú az út a krokodiltól az elefántig.”

Jellemző magatartásformák (?) A meggyőzésre és nem a megértésre törekszünk. A másik beszéde közben a mi mondandónkat fogalmazgatjuk magunkban Csak arra figyelünk, mikor vesz a másik lélegzetvételnyi szünetet és akkor lecsapunk Nem nagyon izgat a másik véleménye, látásmódja Győzni akarunk Dialógus helyett monológok hangzanak el

Győz-győz megközelítés jellemzői Koncentrálás a partner valódi igényeire A partner megértése, a törekedve a kiváltó okok megértésére is Olyan megoldások keresése, amely mindkét fél számára előnnyel járnak (nem engedmények rendszere!) Közös elvi alapok megkeresése és felhasználása a továbblépéshez Törekvés hosszú távú kapcsolat kiépítésére

Miért a munkahelyek? Legnagyobb és legösszetettebb terhelések, veszélyek színtere Folyamatos kapcsolat az érintettekkel Szervezési feladatok elláthatósága Ésszerű csoport praxis lehetősége Anyagi érdekeltség és érintettség Mérhető hatékonyság kényszere Jogszabályok korszerűsége Jogszabályszerű működés kikényszerítése helyett ösztönzés és bevonás lehetősége

A munkahelyi egészségfejlesztés prioritásai Főprioritás: A munkahelyi egészségfejlesztés magyarországi eredményességének folyamatos fejlesztése a munkavégző képesség tartós megőrzése érdekében

A munkahelyi egészségfejlesztés prioritásai A MEF terén az értékközvetítő szervezetek, szakemberek tevékenységének és együttműködésének fejlesztése A munkahelyi szereplők MEF-re vonatkozó magatartásának illetve ismereteinek és tevékenységének minél szélesebb körű fejlesztése A MEF-t érintő állami nagyrendszerek működésének összehangolása A MEF szabályozási, ösztönzési (jogi, gazdasági) környezetének fejlesztése

Népegészségügyi prioritások MUNKAHELYEK BIZONYOS KOMPETENCIÁI MŰKÖDTETHETŐK, MŰKÖDTETENDŐK Szívinfarktus Agyér betegségek Daganatos megbetegedések Mentális megbetegedések Mozgásszervi megbetegedések Egészséges környezet Járványügyi biztonság Külső okok miatti halálozások Lakossági szűrővizsgálatok Egészséges táplálkozás Dohányzás visszaszorítása Mozgás gazdag életmód Szeszesital és drogfogyasztás

„A hibák oka a jobb nem ismerése” Demokritosz Köszönöm szépen a figyelmet!