A kutyatenyésztés aktuális problémái – Az állatorvos és a tenyésztő kapcsolata dr. Pórfy Tünde - Speciális helyzet: egy személyben vagyok állatorvos, kutyatulajdonos, sőt kutyatenyésztő, és kutyakiállítási küllembíró is voltam, - vannak olyan helyzetek, amelyekben egyszerre több oldalról értem és élem meg, tudom látni a problémákat. Ez jól hangzik, de sokszor megnehezíti, nem megkönnyíti a dolgomat. - mindebből a legfontosabb és a hivatásom az állatorvoslás, a többi pedig a komolyan vett hobby. Azzal a céllal vállaltam ezt az előadást, hogy hátha ezzel kollégáimnak segíteni tudok olyan síkos vagy kényes helyzetekben, amelyekbe az állatorvosnak sokszor mint szakembernek kell véleményt mondania. - azt többen és jobban tudjátok nálam, hogyan kell egy kutyát fedeztetni, fialtatni, stb. De úgy tapasztaltam beszélgetések és internetezés során hogy a kutyatenyésztők világáról esetleg tudnék újat mondani. Lehet, hogy ez szakmánk szempontjából nem tűnik fontosnak, de sok érthetetlennek tűnő kérdésre találhatunk választ, ha egy kicsit megismerjük az z összefüggéseket. A következőkről lesz szó:

A kutyatenyésztés aktuális problémái A kutyatenyésztés jellemzői A kutyatenyésztők jellemzői Az állatorvos és a kutyatenyésztők Az állatorvos és a kutyatenyésztő szervezetek kapcsolata Az állatorvos és a kutyatenyésztő kapcsolata

A kutyatenyésztés jellemzői genetikai variabilitás - hobby cél pszichés igények egészségre ártalmas túlzások Mi a jellemző a kutya tenyésztésére, miben különbözik más állatok tenyésztésétől? Lássuk ezeket sorban.

genetikai variabilitás - hobby cél fajták változatossága hasznosítás szerint haszonállat - kevés tulajdonságra hobby - sok tulajdonságra  külső, tetszetős, különleges jegyek kb. 350 regisztrált kutyafajta a tenyésztés célja - újak is! terápiás - depresszió, autista katasztrófa-, kereső kutyák Talán emlékeztek még állattenyésztésből, hogy meg kell határozni a tenyésztés célját. Ez határozza meg, hogy mely tulajdonságokra szelektálunk. Ebben nagy különbség van az ebtenyésztés és a gazdasági haszonállat tenyésztés között. haszonállat: szűk jól meghatározott teljesítményt várunk, - fajtáinak változékonysága behatárolt, mivel egy bizonyos termelő vagy munka tulajdonságra szelektálunk. Ha luxusállattá válik, - a változékonyság határai kitágulnak, - fajták színes, széles skálája jelenik meg. Ugyanez tapasztalható fordított esetben is: ha egy előzőleg kedvenc állatfajt valamilyen haszon céllal kezdenek tartani pl.házityúk A házikutya funkciójának fejlődése: A XIX. század elején korántsem volt még ilyen sokféle kutyafajta, mint napjainkban. A fajták zöme használati célú volt. A tenyészkiválasztás alapja a munkaalkalmasság és nem a küllem volt. Ez a küllemet csak a hasznosítási cél irányába befolyásolta, és ez nem jelentett olyan nagy variabilitást. Nem volt szükség sok fajtára: Kellett a vadásznak egy kis rövidlábú tacskószerűség, amely nem szép, csak ügyes. A többi vad vadászatához szüksége volt egy hosszúlábú, jó orrú vadászkutyára, és egy olyanra, amelyik olyan gyors, hogy utoléri a vadat, tehát egy agárra. Szüksége volt még a parasztgazdának egy házőrzőre, amelynek ébernek és nagynak kellett lennie, és egy fürge nyájterelő kutyára.

a városiasodás áttörésével azonban a kutya elvesztette hagyományos használati területeit, mert az urbanizálódó ember most olyan igénnyel fordult felé, hogy társállata legyen. -Civilizált, mondhatni túlcivilizált társadalmunkban az ember új igénnyel fordult a kutya felé, ez nem csak luxus, mondhatni új hasznosítási területen használja. Sok öngyilkosság történik depresszió, magányosság miatt, ami sokszor, de nem csak az idős emberekre jellemző. A technikai világban eldurvuló problémás gyerekekre való gyógyító hatásáról pszichológusok számolnak be, és legújabb, de nálunk még alig ismert terület a terápiás kutyák esete. Depressziós idősek, autista gyerekek kezelésére már nálunk is rutinszerűen javasolják kezelőik, bár még gyerekcipőben járnak azok a szervezetek, akik ebben szakszerű segítséget tudnak nyújtani. A katasztrófa-mentőkutyák, keresőkutyák már ismertebbek a híradásokból, csak ritkán gondolunk arra, hogy milyen merőben új munkára használjuk ezeket a kutyákat, és ha egy vadászkutya fajta egyedét éppen mint terápiás kutyát vesszük igénybe, akkor is dolgozik az a kutya, csak más a foglalkozása. Az azelőtt szelekciós alapot szolgáló használati tulajdonságok egyre inkább háttérbe szorultak, a tenyésztők szemüket és figyelmüket a külső jegyekre irányították, amelyek vagy tetszetősek, vagy különlegesek. A kutya genetikai variabilitása rendkívül nagy. Ezzel ösztönzi arra az embert, hogy mindig új formákat és színeket keressen. Egy ló bármilyen lófajtához tartozik, mindig úgy néz ki, mint egy ló - de a kutyafajták olyan sokfélék, hogy némely kutyafajtában első pillantásra nem könnyű a közös farkasőst felfedezni. (vége)

A képen a kennelemben született Flirt nevű golden retriever szuka látható, aki miután sikeres munkavizsgát tett, megnyert jó pár kiállítást, kiderült róla, hogy közepes fokú csípőízületi diszpláziája van. Flirtöt ezután ivartalanítottam, és most terápiás kutyaként él. A 3 éves Nepi becenevű kislány súlyos autista, bár egy éves korában beszélt, ez megszűnt, és mostmár senkivel nem kontaktál. Nepi, akit azelőtt senki sem tudott „feltörni”, már a próbekezelések során ránézett a kutyára, kézjelekkel magyarázott neki, és „F” hanggal szólította, egyértelműen felvette a kapcsolatot a kutyával, és azóta is fejlődik. Flirtnek nagyon boldog élete van, mert a család nagyon hálás neki.

pszichés igények állathigieniai és takarmányozási igényesség nem elég a standard része a Wesen – egyrészt öröklődik, másrészt tapasztalatszerzéssel alakul ki korai szocializáció, kötődési fázis nagyon fontos! emiatt: nagyüzemi tartásra alkalmatlan - "kennelbetegség" – senkihez vagy csak társaihoz szocializálódik - használhatatlan és boldogtalan kutyák – a legfontosabb fajtajellege hiányzik emiatt ítélik el a nagyüzemi kutyatartást az áo tudjon erről A kutya tenyésztése abban is különbözik a gazdasági haszonállat tenyésztéstől, hogy a kutyának nem csak állathigiéniai és takarmányozási, hanem pszichés igényei vannak. A kutya olyan különleges állattá vált nagyfokú domesztikációja során, hogy hasznosításában Wesen-e, azaz karaktere, jelleme, viselkedése meghatározó. Mit jelent ez egyszerűre lefordítva: azt, hogy a kutyának ahhoz, hogy teljesértékű kutya legyen, nem elég az hogyha higienikusan van tartva, nem elég az hogyha megfelelően táplálják és állategészségügyileg is ellátják, ahhoz hogy úgy viselkedjen, ahogy az fajára és fajtájára jellemző, olyan legyen amit az ember elvár tőle, pszichés gondozásra, magyarul foglalkozásra is szüksége van wesen-e. Ez egyrészt öröklődik, de más, és nem kis része neveléssel, tapasztalatszerzéssel kerül bele. Ha nagyüzemileg, tömegesen tartják a kutyát, kennelben, emberi kapcsolat nélkül, ha nincs alkalma az emberhez szocializálódni, kutyatársaihoz, vagy ha magyányos, akkor senkihez sem szocializálódik. Kiszakítva falkájából, mint önálló egyed használhatatlan lesz. Ha csak kennelben, ingerszegény környezetbentartják, emberi kontaktus nélkül, ún. "kennelbeteg" lesz. Minden fajta standardje is leírja a fajtára jellemző Wesen kívánatos vonásait is, ha ennek nem felel meg az illető egyed, az ugyanolyan hiba, mintha más fajtajelleg hiányozna. Az eddig elmondottak miatt van, hogy a nyugati, fejlett állatvédelmi kultúrával rendelkező országok ebtenyésztő szervezetei elítélik és harcolnak a nagyüzemi kutyatartás, kutyaszaporítás ellen.

Az ilyen körülmények között tenyésztett kutyáktól nem várható a megfelelő szocializáció, kötődés még akkor sem, ha vele születetten benne vannak ezek a tulajdonságok.

egészségre ártalmas túlzások a standard-ben leírt tulajdonságok extremizálása, a természettől elrugaszkodottan a genotípus még az úgynevezett jól áttenyésztett fajtáknál is elég változékony aránylag könnyű újabb és újabb fajtákat, típusokat alkotni egyes kutyafajtákat akár fejlődési rendellenességnek is lehet tekinteni rosszul értelmezett tenyésztői cél bár ezen tulajdonságok sokszor valóban szerepelnek a standardban, eredetileg nem így képzelték el Az angolokról tréfásan mondják is: ha rajzolsz egy kutyát, egy emberöltő alatt kitenyésztik azt.

egészségre ártalmas túlzások a standard-ben leírt tulajdonságok extremizálása, a természettől elrugaszkodottan túl agresszív kutyák gigantizmus és nanizmus túlzott bőrredők ectropium, entropium nagyon rövid arcorri rész hosszú gerinc - porckorongsérv

túl agresszív kutyák az ember szisztematikus szelektálással kivonta a más kutyákkal szembeni természetes támadásgátlás ösztönét riportokban „kinológusok”: csak nevelés kérdése – különböző fajták wesene? Bizonyos mértékig genetikailag determinálva van! Mindegy lenne, hogy rottweiler vagy retriever? Csak küllemben különböznek? Tenyésztési hiba: ha rottweiler retriever módjára vagy retriever rottweiler módjára viselkedik Fajtaválasztási hiba: áo-nak fajtaismerettel kell rendelkeznie Tartási hiba Az állatorvosnak minderre fel kell hívni a figyelmet! Fekete István: Bogáncs!

túl agresszív kutyák - Nincs golden rottweiler! rottweiler ≠ retriever

gigantizmus és nanizmus az extrém tenyésztési miatti problémákra a gigantizmus és a nanizmus, azaz a túl nagy és a túl kicsi kutyák tenyésztése, előnyben részesítése. A nagy fajtákból mozogni alig képes óriások, a kicsikből nyomorék törpék lettek. Ha a standard nem határozza meg a határokat, akkor a nagyoknál a legnagyobb, a kicsiknél a legkisebb a legszebb, és ez az állatok egészségének rovására megy. a küllembírálók felelőssége: mindezt elő is segítik azzal, hogy az egyéb tulajdonságokat háttérbe szorítva a legnagyobbat, illetve a legkisebbet nyeretik. Az izomzat mennyisége, a csontozat mérete és a szalagok feszessége nem harmonizál az óriásoknál, rengeteg a felnevelési mozgásszervi betegség. Gondoljunk csak a német dogra, amelynek átlagos életkora manapság már az 5 évet sem éri el, egy-egy 8 éveset pedig kuriózumként mutogatnak. Idő előtti elhullásukat a legkülönfélébb betegségek okozzák: cardiomyopathia, gyomorcsavarodás, daganatos betegségek, stb. Standardjának legutóbbi módosításakor ki is hagyták azt a félmondatot, amely a minimum magasság (80/72cm) megadása után szerepelt, miszerint "efölött minél nagyobb, annál jobb."

gigantizmus és nanizmus - Vagy pld. a toy uszkárt vagy a csivavát, amelyeknél a törpeség következtében a koponyatető papírvékony vagy éppen nyitott. Nagyon gyakoriak a nehéz szülések is. Ha a standard szerint a csivava marmagassága 20-23 cm kell legyen, akkor a bírálónak nem kellene előnyben részesítenie a 18 cm-eset, mert a 22 cm-es csivava is törpe és nem veszít semmit sem a fajta jellegéből.

túlzott bőrredők Nehéz állatvédelmi kérdés a sharpei esete is. A régi standard által megkövetelt túlzott bőrredők miatt úgy néznek ki, mint egy tangóharmónika, kölyökkorban sokszor egész műtétsorozatra volt ill van! szükség ahhoz, hogy szemüket egyáltalán ki tudják nyitni, és ezek a bőrredők szinte kivétel nélkül krónikus dermatológiai problémákhoz vezettek. Szóba került a fajta betiltása, nem elismerése nem változtatna a szerencsétlen kutyák létezésének tényén. Ezért a standardot kellett módosítani, hogy tenyésztésük más irányt vegyen. Ma a cél: a felnőtt kutya hátán egyáltalán ne legyen gyűrődés, és a fejen is csak olyan mértékben, ami a szemrések egészséges voltát biztosítja. A képeken egy negyven évvel ezelőtti sharpei látható, és egy mai, de nem modern kölyök. Láthatjuk, hogy egy típusos de mégis egészséges fajtából milyen extrém módon hangsúlyozódtak a fajtejegyek. Egy rendesen működő tenyésztési szabályzat a műtött sharpeit kizárná a tenyésztésből.

ectropium, porckorongsérv - a basset hound standardjában az ectpium a követelmény, az a meghatározás is, hogy "a kötőhártya látható", bár enyhítve van a következő mondatban azzal, hogy "de nem túlzottan". Hasonló okok miatt változtatásra vár a bloodhound standardja is. A túl hosszú gerincű, rövidlábú kutyák hajlamosak a porckorongsérvre. Jó példa a tenyésztés egészségügyi következményei: egy magyar neves tacskótenyésztő importált egy amerikai champion kan kutyát. A kutya itt természetesen sztár fedezőkan lett. Az amerikai show-kutyákról tudni kell, hogy ott imádják a látványos, hosszú hattyúnyakakat. Míg a tacskó kennelben 20 éven át ismeretlen volt a császármetszés fogalma, ettől a kantól születő utódok esetében és még több generáción át rendszeressé vált, alig történt természetes fialás. Az ok mindig egy-egy születendő kölyök nyak-visszahajlása volt, amit ez a rendkívül hosszú és vékony, egyébként elegáns nyak okozott, amit a papától (nagypapától) örököltek. Amint a kan kiöregedett, illetve néhány genráción túljutott a tenyészet, újra természetes ellések jöttek divatba.

ectropium túl mély mellkas - A basset hound annyira mély és nehéz felépítésű fajta lett, hogy bírálatánál külön meg kell figyelni, hogy járás közben nem csoszog-e a carpusával a talajt érintve. Külön gondot jelent, hogy a vemhes és a szoptató szuka hasa és emlői a földet súrolják, elképzelhető, hogy mennyi sérülés forrása ez. Az állatorvos sokszor kerül abba a helyzetbe, hogy morális döntést kell hoznia: miképpen, hogyan kezelje az öröklődő betegségekben szenvedő kutyákat. A kérdés főleg akkor morális, ha a kezeléssel a tünetek eltűnnek, és a tenyésztésbevételhez csalásra ad lehetőséget. Ma ez nálunk nem kérdés, mert a kutyák tenyésztéséhez csak az állatvédelmi tv. Szerint kell áeü-i szűrés, a teny. Szabályzat szerint nem. Nem lehet az ebtenyésztés káoszának megoldását az állatorvosra bízni, őt felelőssé tenni ezekben. Véleményem szerint ezeket a kérdéseket - ugyanúgy, mint a szűrés eredményeit - bízzuk a tenyésztő szervezetekre, az áo. tekintse az állat jóllétének biztosítását feladatának. Tehát egy entropiumos kutyát, amelynek corneáját irritálja és perforációva fenyegeti a szemhéj és a szempillák, akkor is kezelnie kell, ha esetleg, ha túl jól sikerül, ezzel a tünetek aztán nem láthatóak. De nem tartom etikusnak az olyan (pl. hereinplantátum) beavatkozást, amely az állat egészségét nem, csak a csalást szolgálja.

entropium A chow-chow standardja "scowl", azaz haragos, összevont szemöldökű arckifejezést ír elő. Ehhez még mélyen ülő szemeket is követel. Ha a fenti képhez a fejbőr redőzöttsége tartozik, akkor mindennek egyenes következménye az e fajtánál oly gyakori entrópium. Az új standard már ki is emeli: "A "scowl" arckifejezést semmiképpen sem szabad laza, gyűrött fejbőrrel elérni." Az angol bulldog standardjában követelménnyé kellene tenni, hogy az állat szabadon tudjon lélegezni. Napjaink típusának gyakorlatilag nincs orrcsontja, oldalnézetben az orrtükör az előreívelt homlok mögött van, nyaka a lehető legrövidebb. Az agykoponya öblös, a medence olyan szűk, hogy ennél a fajtánál szinte természetes, hogy a kölykezés nem természetes.

Megoldás Standard-ek korrigálása állatvédelmi szempontból (tenyészcél=standard) Bírálat szempontjainak meghatározása állatvédelmi aspektusból: a tenyésztő olyat tenyészt, amelyik nyer – felelősség a bírálónál! egyedül nem megy – szempontok egységesítése Megkezdődött a standardek állatvédelmi szempontból történő korrigálása, Az állatorvosnak is azt a nézetet kell vallania, hogy a standard egy bizonyos kutyafajta ideális képét írja le, de az ideális kutya csak az, amelyik egyúttal szép és egészséges is. Amikor az eddig említett problémákkal a kezelőasztalon találkozunk, felmerül a kérdés, hogy van-e értelme egyáltalán fajtatiszta kutyát tenyészteni, vásárolni? Meggyőződésem, hogy van. Éppen a kutya rendkívüli genetikai variabilitása okozza, hogy egy keverék kutyánál nagyon nagy mértékben zsákbamacskát (zsákbakutyát) veszünk, nem tudjuk mire számíthatunk, nem csak küllemi jegyekre gondolva ez alatt, hogy pl. mekkora lesz az állat, hanem a belső tulajdonságokra is, pl. mennyire lesz szangvinikus vagy nyugodt, kemény vagy lágy természetű. Ha jó a tenyésztés, egy fajtatiszta kutyánál tudjuk, hogy a fajtára jellemző tulajdonságokat várhatjuk.

„Felelősek vagyunk” című felhívás Hat ország (Németország, Ausztria, Hollandia, Svájc, Luxemburg, Lengyelország) kennel klubjai közösen megfogalmazott és aláírt egy felhívást, amelyben leírják a problémát, és felhívják a bírók figyelmét, hogy eszerint bíráljanak. Bár tudom, hogy ez a felhívás Magyarországra is megérkezett, Magyarország nem is írta alá, és nálunk a bírói karban még nem foglalkoztak ezzel.

Állatorvosi szempontból: a standard egy kutyafajta ideális képét írja le, de az ideális kutya nem csak szép, hanem főleg egészséges - és boldog kutya! Tehát, nekünk minden helyzetben azt a nézetet kell vallanunk, hogy:

Tehát: nem az ilyen, nem mozgássérült,

Hanem az ilyen kutya.

Az állatorvos, a kutyatenyésztő és a kutyatartó kapcsolata Állatorvos - kutyatulajdonos Állatorvos - tenyésztő Állatorvos - tenyésztő szervezet A kutyatenyésztsé jellegzetes vonásai után lássuk, hogyan érint mindez minket, állatorvosokat? Sok függ attól, melyik szereplővel lépünk kapcsolatba? Tehát tenyésztő vagy kutyavásárló tulajdonos?

Vitás esetekben mind a tenyésztő, mind a kutyatulajdonos (vevő) a mi szakvéleményünkre hivatkozik, nem szabad abba a hibába esnünk, (mint azt sokszor az ügyvédek teszik), hogy véleményünk attól függ, a mi kliensünk mit szeretne hallani.

Állatorvos – kutyatulajdonos első látogatás - átvizsgálás a garanciális kérdéseket illetően herék vizsgálata harapás vizsgálata egyedi megjelölés: tetoválás, microchip vizsgálata szőrzet- vagy színhiba farkaskarom, köldöksérv felhívni a figyelmet szabálytalanságokra pld. egyedi azonosítás (- Amikor valaki kutyatulajdonossá válik, a legtöbb esetben az állatorvos az első szakember, akinek bemutatja a kutyát. Fajtatiszta kutya esetén jó, ha az oltás előtt végzett kötelező egészségvizsgálatot automatikusan kiegészítjük egy kis átvizsgálással a garanciális kérdéseket illetően. Nem elegáns, ha arról a páciensünkről, amelyet 8 hetes kora óta rendszeresen hordanak hozzánk, egy éves kora után az első tenyészszemlén derül csak ki, hogy rejtettheréjű, pedig addig már legalább 5-ször-hatszor átesett vizsgálatunkon. Mire is terjedjen hát ki egy új kölyök gyors átnézése?)

Nem kell minden kutyának tenyészthetőnek lennie Tenyészthető – megfelel a tenyésztési szabályzat követelményeinek (csak kevés ember akar tenyészteni – és nem kell annyit tenyészteni!) Nem tenyészthető, de jó munkára – egészséget nem befolyásoló hiba: pld. színhiba, fül- vagy faroktartás, stb. Jó petnek – az életminőséget komolyan nem befolyásoló egészségügyi hiba pld. közepes HD, műtött entropium Nem alkalmas petnek sem – vak, süket – egyéni döntés, hogy milyen az élete (Ha bármit észreveszünk, ne szidjuk rögtön a tenyésztőt, hogy becsapta a vevőt, mert az is lehet, hogy a vevő pont emiatt vette csökkentett áron a kiskutyát. 20 ezer Ft-os kutyaárnál nem várható tenyészthetőségi garancia. Ha kizáró hiba van, pedig a vevő tenyésztési céllal és olyan áron is vette, akkor a vevő választhat, vagy árcsökkentést kérhet, vagy másik kiskutyát legközelebb. Ebben az esetben természetesen a származási lapot visszakérheti a tenyésztő, mert ezzel látja biztosítottnak, hogy nem fog tenyészteni vele. (pl. Angliában nem kötelezp HD szűrés, ha mégis HD-s lesz, felelősség: ha szűrte a szülőket O.K. mindent megtett, ha nem, hibás). Nálunk: betartotta a teny. a tenyésztési szabályzatot, mert nem kell szűrni. Tv szerint kellene, de 20 ezer Ft-os kutya miatt nem mennek bíróságra – működik. Következő nagyon fontos hozzáállásbeli kérdés: nem kell minden kutyának tenyészthetőnek lennie! Ma sokan azt hiszik, ha vesznek egy pedigrés kutyát, az egy olyan befektetés, amely 18 hónap múlva elkezd megtérülni. Ha körülnézünk az akár hozzánk járó kutyatulajdonosok között, láthatjuk, hogy csak elenyésző %-uk akarja tenyészteni a kutyáját. A legtöbb ember családtagot, barátot, társat, sporttársat, játszótársat, munkatársat stb. keres/talál benne. Nem is kell - nem is lehet - tehát minden kutyának tenyészthetőnek lennie. És az a kutya, amelyik nem tenyészthető, még nem biztos, hogy csökkent értékű, hiszen abból a rengeteg célból, amiért az emberek kutyát vesznek, csak egyetlen egyet nem lehet vele csinálni, nem lehet tenyészteni! De azonkívül még nagyon sok mindenre alkalmas lehet az a kutya. 1. tenyészthető a kutya, ha meg tud felelni az ebtenyésztő szervezet tenyésztési szabályzatában foglalt követelményeknek .Nem tenyészthető, de használható minden másra, ha olyan ponton nem felel meg a tenyésztési szabályzatban foglaltaknak, amelyek egészségét nem befolyásolják vagy nem olyan mértékben, hogy állandóan szenvednie kelljen, vagy élete veszélyben forogjon. Az 1., 2. és 3. pont között többnyire egyértelmű a döntés, és szerencsére nem is nekünk kell meghozni azt. Nem annyira egyszerű a 3. és a 4. között. Természetesen, - főleg nekünk, állatorvosoknak - nagyon nehéz meghatározni azt, hogy hol van az a határ. Hiszen nagyon jó eredményeket érnek el kollégáink pl. a csípőízületi diszplázia operációs megoldásában, és azt lehet mondani, hogy ha az állat ezután fájdalommentes életet tud élni, jó petnek. Nehéz eldönteni, és nekünk itt most nem is feladatunk, hogy teljes életet tud-e élni egy részben vagy teljesen vak, vagy egy süket kutya. Egy csomó etikailag, állatvédelmileg, humán szempontból bonyolult kérdés merül itt fel. Mindig az egyedi esetet kell vizsgálni, és szaktanáccsal segíteni a tulajdonos döntését.

TENYÉSZTŐ SZAPORÍTÓ mindkettőnek sok kutyája van mindkettő fedeztet és születnek nála kutyák mindkettő eladja a szaporulatot mindkettő kapcsolatba kerül az állatorvossal valahogyan

Állatorvos - tenyésztő TENYÉSZTŐ = AZ ÁLLATORVOS LEGJOBB KLIENSE - a gazdaságosság nem döntő szempont sok kutyáját oltatja be és kezelteti, vizsgáltatja rendszeresen nála állatainak minden szükséges állategészségügyi ellátást és vizsgálatot megad (a gazdaságosság nem döntő szempont, érzelem alapján dönt) idős állatait is becsületben tartja, vizsgáltatja, elláttatja tenyészállatait szűreti az öröklődő betegségekre a született és eladott kölykök sorsát új családjukban figyelemmel kíséri, és !!! ráneveli az új tulajdonosokat, hogy ugyanolyan állatorvoshoz járó páciensekké váljanak, mint ő !!! És most érkeztünk el a legfontosabb ponthoz. A jó értelemben vett tenyésztő az állatorvos legjobb partnere, nem csak azért, mert:

Állatorvos - tenyésztő MÍG A SZAPORÍTÓ - a gazdaságosság a döntő szempont NEM sok kutyáját oltatja be rendszeresen állatorvossal, nem vizsgáltat, nem kezeltet (vakcina beszerzést megoldja) NEM ad meg állatainak minden szükséges állategészségügyi ellátást és vizsgálatot (maga kezel vagy nem kezel) idős állatait NEM tartja becsületben, NEM vizsgáltatja, NEM láttatja el - NINCS IDŐS ÁLLATA! tenyészállatait NEM szűreti az öröklődő betegségekre a született és eladott kölykök sorsát új családjukban NEM kíséri figyelemmel, nem nevel az új tulajdonosokból számunkra klienseket, azt sem tudja, hova adta el a kölyköket, vagy tudja: kereskedőnek, kamionra, tehát azok nem lesznek a mi pácienseink Míg a szaporítók: A szaporítók nem lehetnek jó kisállatos klienseink, mert náluk a gazdaságosság mértéke van előtérben, amely gazdasági kereteibe nem fér bele a színvonalas állategészségügyi ellátás finanszírozása. Nekünk, állatorvosoknak ezt a nézetet vallanunk tehát nem csak erkölcsi kötelességünk, hanem gazdasági érdekünk is. Téves szerintem tehát az a nézet, hogy annál jobb a páciens, minél több kutyája van. Mi olyan jövő felé szeretnénk haladni, ahol nyugati kollégáink vannak, hogy kevesebb klienstől, rövidebb időben, de színvonalas munkával több pénzt kereshessünk. Ezért kell az igényes tenyésztőket, és nem pedig a szaporítókat pártolnunk. Pont emiatt ér engem sokszor az a vád, hogy azért harcolok és küzdök az ebtenyésztésben mindezért, amit fentebb vázoltam, mert én is állatorvos vagyok és semmi más célom nincs azzal, hogy az áeü-i szűréseket tartalmazó tenyésztési szabályzatokat akarom bevezettetni, minthogy az állatorvosok meggazdagodjanak.

Állatorvos – tenyésztő tehát: nem attól jó a kliens, hogy sok kutyája van (csak vakcina- és antibiotikum és papírszállítónak tekint az áo-ra, (mégpedig lefelé), nem tiszteli nem ebből tudnak az állatorvosok jól keresni, csak az a néhány, aki gyógyszert szállít és papírt gyárt nekik ha a kutya értéke a tömegtenyésztés miatt devalválódott (mint Mo-on), akkor nem is költenek rá szívesen, hiszen könnyebben vesznek másikat ellehetetlenednek a lelkiismeretes tenyésztők mi nem sokat olcsón hanem keveset de jó pénzért szeretnénk dolgozni, mint nyugati kollégáink mint áo-ok kötelező állatvédőknek lennünk

Állatorvos - tenyésztő Tehát a lelkiismeretes tenyésztők pártolása a szaporítókkal szemben nem csak a kutyák, hanem az állatorvos jólétének is hosszú távú záloga. Az állatorvos határolja el magát megnyilatkozásaiban a szaporítóktól – ezzel maga és a kar megbecsülését biztosítsa – nem engedheti meg magának, hogy ne így tegyen!

Tenyésztő szervezetek: JOGI PATTHELYZET FCI nemzetközi szervezet elismertsége FVM 64/98 sz. FVM rendelet egy fajta - egy gazda áeü-i szűrés feltétel MEOE nem köt szerződést MEOE közel 60e tk/év centrális felépítés semmiféle áeü-i szűrés Ellenszegül a 64/98 sz. rendeletnek ETT elismert tenyésztő szervezetek Szövetség FVM által elismert Ez az a kérdés, amelyben ma Magyarországon olyan káosz uralkodik, hogy állatorvos legyen a talpán, aki abban a helyzetben, hogy elvétve találkozik valamelyik szervezet képviselőjével vagy szabályaival, el tud igazodni rajtuk és közöttük. NINCS ÁLLAMI ELISMERTSÉGÜK - törvénytelen NINCS FCI-jük - nemzetközileg nem elismert

Állatorvos – ebtenyésztő szervezet Állatorvos: szolgáltat, azt, amire felkérik (pld. szűrővizsgálat, chipezés) Az áo nem veheti vállára a tenyséztés szabályozását! az állat azonosításának felelősségének vállalása (chipleolvasó készülék kell) feltétele a megfelelő felszerelés birtoklása (pl. megfelelő színvonalú rtg-gép, vagy réslámpa, stb.) kapcsolódik a szűrés értékelési rendszeréhez, de nem szól bele, hogy a tenyésztési szabályzatban az eredményeket hogy használják Na, ez ma még nálunk nincs! Hogy működik külföldön, hogy fog remélhetőleg nálunk is egyszer működni? Az eddigiekből nyilvánvaló, hogy az állatorvosoknak az az érdeke - és itt egybeesik az állatorvosok és a kutyák érdeke -, hogy az állategészségügyi szűréseket, a kommersz ebtenyésztést elvető, az új tulajdonosokkal kapcsolatot tartó tenyésztési programmal rendelkező tenyésztő szervezetek tudjanak dolgozni. Ez egyébként az FCI szabályzatában is így van, csak idő kérdése, hogy megkövetelje tagjaitól. A fajtagondozó tenyésztő szervezetek határozzák tehát meg tenyésztési programjukban a tenyésztési feltételeket. Ezek különböző tenyészértékbecslő vizsgálatok, ezekhez tartoznak a képességvizsgák, munkavizsgák, wesentesztek, küllembírálatok, állategészségügyi szűrővizsgálatok, akár utódvizsgálat, stb.

Westi-gyár (puppy mill)

Magyar puppy mill- egy határon lefoglalt szállítmány.

Pet-shop, itt értékesítik a puppy mill termékeit. azt javasoljuk, hogy tenyésztőnél vásároljanak, (Öreg kutyák) propagáljuk a megfelelő hozzáállást, hogy lássa is a vevő a tartás körülményeit.

Egy kereskedő által exportált kutya származási lapja és a hozzá tartozó oltási igazolás. A tk. szám igazolja az oltási lapon, hogy ahhoz a kutyához tartozik. A kutya a tk. szerint 1996. november 10-én született, állatorvosi pecséttel ellátott oltási könyve szerint 1996. december 11-én kapott „Parvodoc” vakcinát. Azaz 4 és fél hetesen!

Ez a másik kamionra eladott kutya 1996. 12 Ez a másik kamionra eladott kutya 1996.12.10-én született, és oltási könyve szerint 1997.01.13-án (4 és fél hetesen) részesült parvo elleni immunizálásban. Az oltást ezúttal nem állatorvos, hanem a származási lapon tenyésztőként megjelölt személy igazolta. Hogy hivatalos legyen, pecséttel. Ma vajon ez elképzelhetetlen?

- Tudom, hogy ezek idealizmusnak tűnnek, de én felvállalom, hogy idealista vagyok ebben a kérdésben. Megértem, hogy rossza gazdasági körülmények, munkanélküliség, szegények, betegek, éhező gyerekek láttán talán jogtalannak tűnnek a fentiek. Akkor sem értek azzal egyet, hogy a minőségi ebtenyésztés ne határolja el magát a tömegszaporítástól, és ugyanazokkal a papírokkal lássa el a kontroll nélküli szaporulatot, mint amilyeneket a minőségi tenyésztők kutyái kapnak. Mi áo-ok vagyunk, és akkor viszont így kell ezekhez a kérdésekhez állnunk. Vagy ne adjunk be egy drága gyógyszert sem, ne csináljunk egy drága műtétet sem, amíg szegények élnek körülöttünk.

Köszönöm a figyelmeteket.