Állat-egészségügyi helyzet a kóbor állatokat fogadó intézményekben

Az előadások a következő témára: "Állat-egészségügyi helyzet a kóbor állatokat fogadó intézményekben"— Előadás másolata:

1 Állat-egészségügyi helyzet a kóbor állatokat fogadó intézményekben
Mészáros Gabriella MÁOSZ – elnök SUST – magyarországi képviselő Kutya-segélyszolgálat Alapítvány - alapító

2

3 Alapadatok Ma Magyarországon: kb. 100 ebrendészeti telep van (állami)
kb. 62 állatmenhely van (civil), ebből 28 ellát ebrendészeti tevékenységet is kb. 260 bejegyzett állatvédelmi civil szervezet van kb. 2,1 M kutya és kb. 2,3 M macska van

4

5 A jelenlegi szabályozás elavult, rossz
A jelenlegi szabályozás elavult, rossz. Reformtörekvéseink a véghajrához közelednek. Készülőfélben van az új ún. kóbor állat rendelet, amelynek a társadalmi egyeztetésein MÁOSZ elnökként részt veszek.

6 Számadatok - Évente kb – kutya kerül be az állat-egészségügyi ellátórendszerbe, azaz ebrendészeti telepekre - Évente kb kutya kerül a civil menhelyekre és menhellyel nem rendelkező civil szervezetek gondozásába (itt sok az átfedés)

7 Ők nagy létszámban szaporodnak
- Évente több tízezer (min – max ) kutya marad az utcán - kb gazdis kutya van ma az országban, ebből ● kb. 1,5M oltott, chipezett és ● kb. 0,5 M felelőtlen kutyatartónál van (nem oltott, nem chipezett) ● kb gazdis kutya él Budapesten – nagyjából egyezik a lakosság eloszlásával - túlterhelt a rendszer, mert irreálisan sok a kutya Ők nagy létszámban szaporodnak .

8

9 A magyar háztartások csaknem fele, azaz csaknem 50%-a kutyatartó
A magyar háztartások csaknem fele, azaz csaknem 50%-a kutyatartó. Ez az arány Európában 20-30%.

10

11

12

13 A nem kívánt szaporulat folyamatos utánpótlást biztosít a kóbor és gazdátlan állatok létszámának. Ördögi kör. Mi, magyarok alapvetően egy kutyaszerető nemzet vagyunk sőt, a macskákat még jobban szeretjük , de nagyon felelőtlenek is vagyunk. .

14 → nagy létszámban ivartalanítani kell → terjeszteni kell a felelős állattartás szemléletét és ezzel egyidejűleg törekednünk kell arra az állattartók körében, hogy aki nem akar és/vagy alkalmatlan rá, az ne tartson állatot

15 A nemkívánt szaporulat „termelődési” helyei

16 A nemkívánt szaporulat „felvevő” helyei
A.) a felelős kutyatartóktól származó kölykök: (kb. 3%-a az összes nemkívánt szaporulatnak) → közvetlenül visszaáramlanak a saját populációjukba → egyéb, alternatív módon találnak megoldást

17 B.) a felelőtlen kutyatartóktól származó, leadott vagy kidobott kutyák: (kb. 44%) → a felelőtlen kutyatartónál maradnak és szaporodnak tovább → az ellátórendszerbe (állami és/vagy civil) kerülnek, majd később közvetve kutyatartókhoz → egyéb, alternatív módon találnak megoldást → elpusztulnak

18 C. ) az utcán, közterületen született kutyák: (kb. 48%)
C.) az utcán, közterületen született kutyák: (kb. 48%) → az utcán maradnak és szaporodnak tovább → az ellátórendszerbe (állami és/vagy civil) kerülhetnek, majd később közvetve kutyatartókhoz → egyéb, alternatív módon találnak megoldást → elpusztulnak

19 utca és/vagy ellátórendszer és/vagy elpusztul
felelős kutyatartó, civil állatvédelmi szervezet, ebrendészeti telep felelőtlen kutyatartó utca / közterület Tehát nincs felvevő hely!

20 NE ÖLJ, CSAK IVARTALANÍTS!

21 Hogyan kezdjem el az ivartalanítási projektet?
Fontossági sorrend felállítása. 1 Prioritása a „B”-nek és a „C”-nek van, azaz a felelőtlen kutyatartóknál élő és az utcán élő kutyák ivartalanításának van. 2 A kettő közti különbség: „B”-nél kell tulajdonosi hozzájárulás, „C”-nél nem. T.N.R. módszer. Gyors, hatékony, humánus. 3

22 A SUST magyarországi tevékenysége szignifikáns

23

24 Köszönöm a figyelmet!