FELKÉSZÜLÉS A VÁLTOZÁSOKRA 2012 február

Új jogszabályok -2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről Hatály:2012. IX. 1. - 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről Hatály:2012. I.01. - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról Hatály:2012. I.01. A megjelölt határidők mellett lépcsőzetes hatálybalépés; Átmeneti rendelkezések; Részben megváltozott fogalmak(értelmező rendelkezések) Átalakult szerkezet; Hiányzó végrehajtási rendeletek.

Köznevelési törvény Tankötelezettség:45.§ (2):Abban az évben, melynek aug. 31-ig 6. életévét betölti, de legkésőbb a következő évben kezdődik. Szakértői biz. javaslatára további egy év türelmi idő. (3) A tanuló 16. életéve betöltéséig tart. (nem annak a tanévnek a végéig!) 97.§ (1): Akik tanulmányaikat a 2011/12-es tanévben, vagy azt megelőzően kezdték a 9. évfolyamon, a tankötelezettség annak a tanévnek végéig tart, mely tanévben a tanuló 18. életévét betölti. SNI-seknél hosszabbítás a szakértői b.javaslatára.

Tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítése, megszűnése Nkt.50.§: - beíratás napján jön létre; - Létesítését középfokú iskola, kollégium tanulmányi, pályaalkalmassági, eü. feltételekhez kötheti; - Középiskolában a központi írásbeli felvételi mellett tartható iskolai írásbeli felvételi; - Ált. iskolák a körzetükben élőket kötelesek felvenni. Körzethatárokat a korm.hivatalok jelölik ki, figyelemmel a h.h.h.tanulók egyenletes eloszlására

Jogviszony 2. Nkt.53.§: Alapvetően marad a Kt. 75.§ szabályozása;de megszűnhet = a tankötelezettség megszűnése után,ha a szülő v. tanuló bejelenti a megszűnést [kapcs:45.§ (3) bek.] = kizárás az iskolából fegyelmi határozattal!!(szülő köteles új iskolát keresni tanköteles tanuló esetén!) Középfokú felnőttoktatásban a tanuló attól a tanévtől tanulhat, melyben betölti 16. életévét.

Állami vizsgák és végzettségek Általános iskola: A 8. évf. elvégzéséről kiállított biz. – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.[9.§ (1)] A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított biz. középfokú végzettséget tanúsít.[9.§ (6)] Szakiskolai végzettség:szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség, amely egyúttal az OKJ-ban meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít.[Szt. 2.§ 37.] Érettségi vizsga állami vizsga. Az érettségi biz. érettségi végzettséget tanúsít, felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.

Vizsgák, végzettségek 2. Szakmai érettségi végzettség: Kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szkki. ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ Korm. r. szerint munkakör betöltésére képesít. A szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgának minősül.[Szt. 2.§ 40.] Szakmai (komplex) vizsga állami vizsga. A szakiskola ill. szakközépiskola utolsó szakképzési évfolyama sikeres teljesítése, iskolarendszeren kívüli képzés teljesítése után tehető. Művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga az alapfokú művészetoktatási intézményekben.

A köznevelési rendszer intézményei Óvoda:3 évtől (2014) tanköteles korig. Általános iskola: 8 éves, alsó (egész napos, 16 óráig) és felső tagozat (két pedagógiai szakasz) Gimnázium: 4-6-8 évfolyamos+lehet nyelvi előkészítője. Felkészít felsőfokú tanulmányokra. Szakközépiskola: Érettségire és szakirányú felsőoktatásra készít fel. Szt. szerint 1 v. 2 éves szakképzési évfolyama lehet. Működhet csak szakképzési évfolyammal. Művészeti képzésnél párhuzamos oktatás max. 40 órával. Szakiskola:3 éves, a képzés 1/3 részében közismereti oktatás Hídprogramok: általános iskola és a középfok között - Híd I. Az ált.iskolát végzettek számára a középiskolai felvételhez hiányzó ismereteket pótolja; - Híd II. A legalább 15 éves, s 6 osztályt végzettek részére szakmai orientálás, esetenként rész-szakképesítéssel. Beléphet isk. rendszerű szakképzésbe. - Olyan programok, amelyek szakiskolai szakmai képzésre készítenek fel.

Intézmények működése Továbbra is érvényes az intézmények szakmai önállóságának elve. Alapdokumentumok: Szervezeti és MSz;házirend.(nev. testület, szakalkalmazotti ért. fogadja el).Elfogadásához fenntartói egyetértés kell. Pedagógiai program: Óvodában, iskolában, kollégiumban egységes elnevezés. Nevelőtestület fogadja el,egyéb szereplőknek nincs egyetértési joga. Ped. program része a Nat., kerettanterv, s ez alapján készült helyi tanterv. Új ped. programoknál felmenő rendszerű bevezetés.

Tanítási év, időkeretek, egyéb foglalkozások Nappali rendszerű iskolai oktatás: kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások. Ált. iskola: lehet egész napos iskola is. Tanév rendje. Miniszteri rendelet a jelen szabályok szerint. Tehetség kibontakoztatására, h.h. tanulók számára, felzárkóztatásra, egyéni foglalkozásra, egyéb foglakozásokra + órakeret. Tanév, tanítási hetek, szünetek, rendkívüli szünet, munkanap áthelyezés szabályozása.

Egyházi és magánintézmények, hit- és erkölcstan oktatás Magánintézmény:Nem állami, nem önkormányzati, nem egyházi intézmény. Köznevelési szerződés esetén az intézmény részt vehet a köznevelési közszolgálati feladatok megoldásában,ebben az esetben az oktatás a tanulók számára térítésmentessé válik, s az állami iskolákra vonatkozó szabályok érvényesek. Köznevelési szerződés tartalma: 31.§ (5) bek. Az egyházi jogi személy privilegizált jogosítványokkal rendelkezik, az állammal kötött egyoldalú nyilatkozattal a köznevelési feladatok ellátására megállapodást köthet 32.§ (3) bek. tartalommal Nktv. 35.§ (1):Ált. iskolában az erkölcstan óra v.az egyházi jogi személy által tartott hittan óra kötelező!

Tanuló kötelességei, jogai,tankötelezettség A tankötelezettség 16. életévhez kapcsolt megállapítása, s ennek elválasztása az adott tanév befejezésétől, merőben új helyzet. Kötelezettségek és jogok összhangjának szándéka Lényegében változatlan átvétele a közoktatási tv. szabályozásának. Diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatok szabályozása a 46.§ (13) bek.-ben. Tanulmányi kötelezettségek teljesítése:szöveges és numerikus értékelés;magántanulóra vonatkozó szabályok; Lehetséges a jogviszony szüneteltetése, az évf. megismétlése

Pedagógusok, vezetők, szervezetek Pedagógusok jogai, kötelezettségei, előmeneteli rendszer (2013.09.01-től) Alkalmazási feltételek, képesítési előírások (66.§;3. sz. melléklet) A köznevelési intézmény vezetője A nevelőtestület A szakmai munkaközösség Szülők; kötelezettségek és jogok A szülői szervezet, iskolaszék, intézményi tanács (működésüket külön jogszabály szabályozza)

Oktatásért felelős miniszter ellenőrzési joga Kormányhivatal hatósági ellenőrzése: >vizsgálja az intézmény jogszabályoknak megfelelő működését > egyenlő bánásmód elvének érvényesülése felvétel, átvétel során > alapkészségek mérése 6-8-10. évf. olvasás-szövegértés, matematikai alapkészségek (OH) Országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzék Feltételek a 82.§ (1) bek. a) és b) pontja szerint

Nevelési-oktatási intézmények ellenőrzése Lehet: a) pedagógiai-szakmai, b) törvényességi, c) hatósági ellenőrzés. Az a) ellenőrzést köznevelési v. szakmai szakértő végzi. Előzetes bejelentés kell, a megállapítást megkapja az érintett, a kezdeményező, a fenntartó. Személyiségvédelem betartásával a megállapítások nyilvánosak. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét a OM működteti az OH által, a Korm. hivatalok közreműködésével. Cél:A pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében.

Hatályba léptető, átmeneti és vegyes rendelkezések 1. 95.§ Hatály: 2012. szept. 1.;2013. jan. 1.; 2013. szept. 1.;2014. szept. 1.[ Jogtár Közlöny+9 lépés, vége 2016] A Kt. rendelkezései a fentiek szerint hatályukat vesztik. 96.§ (4) Köznevelési intézmény tekintetében felügyeleti szerven a fenntartót, felügyeleten a fenntartói jogok és kötelességek gyakorlását, szakmai és gazdasági felügyeleten a szakmai és gazdasági ellenőrzést, nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és működési körön a működési (felvételi) körzetet kell érteni. 2012. dec. 31. Nem állami fenntartó felülvizsgálja alapító okiratát, s megküldi a törzskönyvi nyilvántartónak, v. a Korm.hivatalnak.

Vegyes,átmeneti rendelkezések 2. 2012.09.01. Az 1, 5, 9. évf.-on kötelező a mindennapos testnevelés, a többi évf. mindennapos testmozgás. Erkölcstan, ill. hit- és erkölcstan óra 2013. 09.01-től az 1. és 5. évf.-tól, többinél fakt. Hit és erkölcstan óra. 97.§ (9) Az állam mint fenntartó, a fenntartói jogot gyakorló kormányhivatal, valamint az állami feladatellátásban közreműködő természetes vagy jogi személy megjelölését a KIR-ben 2013. március 2-áig át kell vezetni. (10) Az e törvény hatálybalépésekor működő pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények 2013. szeptember 1-jétől feladatukat az oktatásért felelős miniszter szakmai irányításával láthatják el. (11) E törvény hatálybalépése és 2012. december 31-e között a települési önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény vezetőjének megbízására, valamint a megbízás visszavonására vonatkozó jogot a fenntartó gyakorolja.

Vegyes, átmeneti rendelkezések 3. (12) A már működő hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumnak a külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek a 2016/2017. tanév végéig kell megfelelniük. (13) A működő nyelvi előkészítő évfolyamon, továbbá - a nemzetiségi nevelés-oktatás kivételével - a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban a 2014/2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. A külön nem teljesítő intézményekben a nyelvi előkészítő évfolyam vagy a két tanítási nyelven folyó oktatás felmenő rendszerben megszűnik. (14) Az iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen.

Mellékletek 1. sz. mell: Vezetők kötelező létszáma, 2. sz. mell: Segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma, 3. sz. mell: Pedagógusok végzettségi és szakképzettségi követelményei [+97.§ (17)-(21) bek.,98.§] 4. sz. mell: Osztály és csoportlétszámok, 5. sz. mell:Vezetők heti óraszámai 6. sz. mell: Gyermekek, tanulók heti finanszírozott foglalkozási időkerete 7. sz. mell: Pedagógus fokozatok illetménye az illetményalap %-ában. 8. sz. mell: Pótlékok és mértékei az illetményalap %-ában.

Szakképzési törvény Hatálya:- iskolai rendszerű szakmai képzés, - Felnőttk.tv. alapján folyó(iskolarendszeren kívüli) OKJ-s képzés, - komplex szakmai vizsgára, - szakképzésben érintett szervekre, szervezetekre Nem terjed ki hatálya: felsőfokú szakképzésre (felsőoktatás), könyvvizsgálói képzésre, iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzésekre

A szakképzés intézményei a) a szakközépiskola, b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is [ az a) és b) pont alattiak együtt: szakképző iskola], c) az állami felnőttképzési intézmény, valamint d) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény. (2) A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében - az e törvényben meghatározottak szerint - térségi integrált szakképző központ (TISZK) keretében működik.

Iskolai rendszerű szakképzés intézményei 2. Szakközépiskola 9 – 12. évfolyam:Párhuzamos oktatás közismereti és ágazati szakképzési kerettanterv szerint. Felkészít közismereti érettségire és szakmai érettségi vizsgára + 1 éves szakképzési évfolyam, mely a szakmai érettségi ágazatához tartozó komplex szakmai vizsgára készít fel, v. 2 éves szakképzési évfolyam,mely csak közismereti érettségivel rendelkezők részére ad érettségihez kötött szakképesítést. További max. 2 szakképzési évfolyamon lehet szerezni szakképesítés-ráépülést.(Már második v. további szakképesítés, ha nem a meglévő magasabb színvonalon történő ellátását biztosítja) Szkki. Működhet csak szakképzési évfolyammal is!

Szakiskola Nkt.13. § (1) A szakiskolának 3, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti,szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Szt.23.§ (3) Aki a közismeret követelményeit teljesítette, az OKJ-ban megjelölt évf.-ok száma eggyel kevesebb. Szt.23.§ (4).Aki szakmai érettségivel rendelkezik, annak az előzőhöz képest a tanulmányi ideje tovább csökkenthető. Szt. 24.§:Továbbhaladás szakiskolából: - Szkki: 10. évf.>érettségi+ elismert középszintű szakmai érettségi - Kétéves középisk.,4 kötelező érettségi tantárgy>érettségi nélkül a középiskola utolsó évfolyama elvégzését tanúsítja - Ha a kétéves képzést a Szkki 11-12. évf.-án, szervezik, s a tanuló a 9-12. évf. közismereti követelményeket sajátítja el, érettségizhet. Szakiskolai szakképesítéssel, mestervizsgával, + 5 éves szakmai gyakorlattal bizonyos körben érettségire épülő szakma szerezhető

Iskolarendszerű felnőttoktatás a szakképzésben OKJ határozza meg az esti, levelező, egyéb munkarenddel dolgozó szakképesítéseket-oktatás szakképzési kerettanterv alapján Esti okt:gyak. képzés jelenléti óraszáma (Szt. 2.§ 20.pont) a nappali képzés óraszáma 60%a, Levelező okt. -”- -”- 20%-a, Elmélet képzés jelenléti óraszáma az estin a nappali képzés óraszáma legalább 10%-a azzal, hogy az összes esti óraszám a nappali legalább 50%-a. Együttműködési megállapodás köthető gyakorlati képzésre gazdálkodó szervezettel, a Szt. 84.§ (4) bek. szabályai alapján

Térségi integrált szakképző központ Szt.5. § (1) A szakképző iskola állami, önkormányzati fenntartója szakképzési feladatait egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel. (2) Ha fenntartónként a létszám az adott fenntartónál több mint 10000, akkor több, 5000 fő feletti intézmény lehet (3) létszámot 3 év statisztikája alapján,a felnőtteket 2-vel osztva kell számolni (4) Ha egy megyében nincs meg a 10000 tanuló, legfeljebb 2, legalább 2000 fős intézmény lehet (5) Művészeti, spec. szakiskolai, készségfejl. spec.szakiskolai intézmény önálló lehet

A szakmai képzés ingyenessége [szakképzést a 2013/14-es tanévben megkezdőktől számítva] A költségvetési támogatásban részesített iskolarendszerű szakképzés ingyenes - szki-ben OKJ képzési idő + 2év, érettségizetteknek OKJ képzési idő + 1év, - szkki-ben szakmai érettségire felkészítés 6 év, - szki tanuló 24.§ (3) – (4) bek. szerinti 2 éves érettségire felkészülése 3 év, - Szakmai érettségi + első javítóv.;érettségizett szakmai kieg. érettségije; iskolarendszerű képzés első komplex szakmai vizsgája Ingyenesség esetén a képző szerv nem szedhet pénzt. Figyelemmel kell lenni a szakképzés finanszírozásáról szóló 84.§ rendelkezéseire!

Hatályba lépés – átmeneti rendelkezések - Lépcsőzetes hatálybalépés a 91.§ alapján; - A 2012.I.01. előtt megkezdett szakképesítéseket a beiskolázáskor hatályos rendelkezések alapján kell befejezni [de a tanuló az új képzésre átjelentkezhet! 92.§ (1)]; - A régi Kt. és Szt. szabályai szerinti szakiskolai és szakki.-i képzés utoljára 2012/13-ban indulhat. 2017. jún. 30-ig működhetnek a jelenlegi TISZK-ek, amennyiben a 92.§ (3) – (13) bek. rendelkezéseinek eleget tesz Elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókra az Nkt. életpálya és illetményrendszer vonatkozik azok életbelépésétől

Hatály-átmenet 2. Döntések, dokumentumok,határidők 2012. ápr. 30:új tartalmú OKJ kiad.(Korm.) 2012. máj. 31:szakm. és vizsgaköv.(min.) 2012. JÚL. 31:szakképzési kerettantervek 2013. dec. 31: szakképesítésért felelős miniszter kidolgoztatja s kiadja a sz.képesítések központi programjait; 2013. dec. 31. gazd. kamara kidolgoztatja s kiadja az általa gondozott sz.képesítések központi programjait; Iskolarendsz. szakképzésben Szt. szerint képzést indítani a 2012/13-as tanévben lehet. E képzésekben vizsgázni 2017. júl. 31-ig, jav. és pótló vizsgát 2017. dec. 31-ig lehet tenni.

Hatály-átmenet 3. Döntések, dokumentumok,határidők Iskolarendszeren kívüli szakk.-ben Szt. szerint szakmai vizsgát a szakmai kerettanterv megjelenését követő 6.hónapig, javító, pótló vizsgát további 1 évig lehet szervezni.2012. jan. 1-et követően a szakmai vizsgákat az Szt, valamint az új szakmai vizsgaszab. Szerint kell lebonyolítani. A Korm. a megyei fejlesztési és képzési biz. javaslatára 2012. szept. 30-ig meghatározza a 2013/14-es tanév szakképzési beiskolázási keretszámait megyékre, fővárosra lebontva 2013. máj. 31:Európai Képesítési Keretrendszer, és a Magyar Képesítési Keretrendszer kiadása (Korm.)

Nemzeti felsőoktatási törvény 3. § (1) A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: a) az alapképzés, b) a mesterképzés, c) a doktori képzés. (3) A felsőoktatás keretében - az (1) bekezdésben foglaltak mellett - felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsőoktatási szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhető 9.§ (6) Az egyetem valamennyi képzési ciklusban folytathat képzést. A főiskola alapképzést, - a kormányrendeletben meghatározottak szerint mesterképzést, osztatlan képzést - valamint felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzést (felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés) folytathat.

Felsőfokú szakképzettség (2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb százhúsz lehet. A képzési idő legfeljebb öt félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg.

Hallgatói jogviszony létesítése 1 40. § (1) A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele - a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel - az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A felsőoktatási intézmény a felvételt ésszerű és hátrányos megkülönböztetést nem eredményező, egészségügyi, szakmai vagy pályaalkalmassági követelményekhez - egészségügyi, szakmai alkalmassági, pályaalkalmassági vizsgálat, illetve vizsga teljesítéséhez -, a középiskolai tanulmányok során, illetve az érettségi vizsgán elért meghatározott eredményekhez, szakképesítés meglétéhez kötheti.

Hallgatói jogviszony létesítése 2 40.§ (2) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel a) feltétele az érettségi vizsga sikeres teljesítése, b) feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás, c) feltétele lehet egészségügyi -, szakmai -, pályaalkalmassági vizsgálat. (3) A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a) a Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket, b) az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határoznak meg.

Módosító rendelkezés (Kt. 121.§ (4) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdése a következő 48. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában] „48. önkormányzati feladatellátás: önkormányzati feladatot lát el a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás, a többcélú kistérségi társulás fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású - ide nem értve az országos kisebbségi önkormányzati fenntartású, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 47. § (4) bekezdése szerint az országos kisebbségi önkormányzat által átvett nevelési oktatási intézményt az átvétel időtartama alatt - nevelési-oktatási intézmény, amely a 81. § (1) bekezdése e) pontja szerinti közoktatási megállapodás keretében közreműködik a helyi önkormányzat kötelező feladatának ellátásában, illetve a 81. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a fenntartó egyoldalú nyilatkozatát a települési önkormányzathoz eljuttatta, vagy az oktatásért felelős miniszterrel közoktatási megállapodást kötött.”