GEOTERMIKA A BÁNYAFELÜGYELET SZEMSZÖGÉBŐL Kovács Gábor Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Bányászat és Geotermia, 2010. – Eger 2010. november 17-19.

Előadás vázlata Hazai hatósági hierarchia Jogi szabályozás változásának kronológiája Geotermikus engedélyezés az SzBK-on Hatályos jogi környezet Duális szabályozás a geotermikus engedélyezésben

Környezetügyért felelős államtitkár EU Jelmagyarázat P a r l a m e n t Kormány Nemzeti Fejl. M MINISZTÉRIUMOK MBFH Ker. Eng. H. Környezetügyért felelős államtitkár Bányakapi-tányságok Regionális szervek KTVF önkormányzatok jogalkotás hatóságok érintettek Vidékfejl. M. felhasználók MEH

Bányakapitányságok illetékességi területei A jogalkalmazás területi szinterei a bk-ok, ahol a jogalkotóiszándékok és a kérelemzői törekvések összeütköznek

„Isten engem úgy segéljen!” ESKÜ „Én .............................................. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. A minősített adatot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem érdekeinek szolgálatával teljesítem. „Isten engem úgy segéljen!” A jogszabályok alkalmazók a közu-v kormánytisztviselők. Az ő személyes karakterük és a jogszabályok milyensége jelentősen kihat az eljárások rendjére.

Geológiai etüd - Európa hőáram térképe Svédo 40, Finno 30 %-os arányt mutat a teljes energiafelhasználásból a megújuló energia

Van aranytojásunk A felső-pannon-kvarter rezervoár, melynek legnagyobb mélysége ~2500 m. A hőmérséklet 100-120 °C. Az ország kiterjedt részein akkumulál jelentős geotermikus energiát. A földtani adottságok megfelelők a geotermikus rendszerek képítéséhez. Szükséges a jogi szabályozás. Bizot jogszabályi háttér megalkotása

Jogszabályok 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bt.) 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet a Bt. végrehajtásáról 267/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól 54/2008. (III. 20.) Kormányrendelet az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény.

A geotermikus energia szabályozásának kronológiája a Bányatörvényben A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) geotermikus energia (kutatásával, kinyerésével) hasznosításával kapcsolatosan a magyar jogrendbe legelőször illeszt szabályokat, alkot meg jogi fogalmakat, jogintézményeket. A Bt. preambuluma szabályozási célként határozza meg: „E törvény célja … a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, … az ezekhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása, az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint (a) … geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban.” Jelentős szabályozási tévedése volt az akkor hatályos Bt-nek, hogy a geotermikus energia hasznosításának engedélyezését – mindennemű (technológiai, terület- és mértékbeli, stb.) megkülönböztetés nélkül – a koncesszió jogintézményéhez kötötte.

Kronológia A Bt. 2004. évi módosítása (2003. évi XLII. Törvény) Jelentős változást hozott: a geotermikus energia hasznosítást hatósági engedélyezés alá rendelte. „A bányafelügyelet engedélyezi: … a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, beleértve az ehhez szükséges föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, amennyiben az nem érinti felszín alatti vizek felszínre hozatalát.”. Megszüntette a koncessziókötelezettséget (differenciálás nélkül). ámogatta a kis mélységű, kollektoros, zárt-hurkú, hőszivattyús, alacsony hőmérsékletű rendszerek elterjedését. Kizárólagosságot nem biztosított.

Kronológia Bt. 2008. évi módosítása (2007. évi CXXXIII. törvény) A hazai geotermikus beruházások kényszerítették ki a módosítást, védelmi-garanciális jogintézmény bevezetését, amit a Bt. (sem más jogszabály) nem tartalmazott. „A bányafelügyelet engedélyezi: … „a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, beleértve az ehhez szükséges föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, amennyiben az nem érinti felszín alatti vizek felszínre hozatalát, …” Azonban a gyakorlatban nem valósult meg a beruházások védelmére szánt kizárólagosság az engedélyeknél, amit a LFB jogsértőnek ítélt.

Kutatási jogadomány kérelmek a SZBK-on 2008-2009. évben

Jogviták – bírósági ügyek 2008-2009. évben összesen az SZBK-ra 69 db kérelem érkezett. 1 esetben kérelem kizárólagosságot nem tartalmazó engedély kiadása – fellebbezés - II. fokon a kérelem elutasításra került. 1 esetben elutasítás - fellebbezés – II. fok elutasítása - megyei bíróság - Legfelsőbb Bírósági döntés született. 2010-ben minden kérelem el lett utasítva. Meg kell nézni a tábázatot.

29 db <2500 m, 40 db >2500 m

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény 2010. évi IV. törvény a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról A módosítást – alapvetően – a hazai geotermikus energia energetikai célú hasznosításához szükséges nagy volumenű befektetések védelme kényszeríttette ki, mivel védelmi-garanciális jogintézményt a Bt. nem tartalmazott. A Bt. 1., 3., 5., 8., 9., 14., 15., 20., 22., 22/B., 44., 45., 49. § szabályozza alapvetően a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását. 1. § (1) h) E törvény hatálya alá tartozik: a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása; 3. § (1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön állami tulajdonban vannak.

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) A bányafelügyelet engedélyezi: g) a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását, valamint az ehhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott – föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, ha a tevékenység nem vízjogi engedély köteles. 8. § A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti: a) zárt területen ab) a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, 9. § (1) A miniszter a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján azokat a koncesszióra kijelölhető zárt területeket veszi számításba…(2011. 01. 01-től) 14. § (1) A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet (+2x2 év). (2) A bányavállalkozó a kutatás befejezésétől számított 1 éves időtartamon belül kezdeményezheti a geotermikus védőidom kijelölését.

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény 15. § Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a geotermikus védőidom kijelölésétől számított 3 éven belül a kitermelést, az energetikai célú hasznosítást nem kezdi meg, a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik. 22. § (1) Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz. (2) A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az ásványi nyersanyag-, illetve geotermikus energia-kutatási műszaki üzemi terv benyújtására. 49. § E törvény alkalmazásában: 24. „Zárt terület”: a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész.

Hatályos Bányatörvény 22/B. § (1) Zárt területen a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a szénhidrogén- bányászat engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy geotermikus energiára bányatelket megállapítani nem lehet. (2) Zárt területen geotermikus energiát kinyerni csak a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad. (3) A geotermikus védőidomot a bányafelügyelet jelöli ki. (4) A geotermikus védőidomon belül a jogosult írásbeli hozzájáruló nyilatkozata nélkül geotermikus energia kinyerését szolgáló létesítmény más részére nem engedélyezhető. (5) A geotermikusenergia-hasznosító létesítményekről, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségéről, valamint a megállapított geotermikus védőidomokról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet

Hatályos Bányatörvény 22/B. § (6) Geotermikus energia szempontjából nyílt területen, a felszín alatti vízkészletből termálvíz használatára adott vízjogi engedély egyidejűleg geotermikus energia kinyerési- és hasznosítási engedélynek is minősül. A geotermikus energia vízjogi engedély alapján történő hasznosítására e törvény 3. §-ának, 20. §-ának, 22/B. § (5) bekezdésének, 25. § (2) bekezdése b) pontjának és 41. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, egyebekben a vízügyi és környezetvédelmi jogszabályok az irányadók. (8) A természetes felszíntől mért 20 méteres mélységet el nem érő földkéreg részből történő geotermikus energia kinyerés és hasznosítás nem engedélyköteles. E rendelkezés nem mentesíti a tevékenységet végzőt a más jogszabályban előírt engedély megszerzése alól.

Hatályos 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra (A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében - az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott - műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket gyakorol. ): d) a geotermikus energia kutatása, energetikai célra történő kinyerése és hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése, használatbavétele és üzemeltetése. 45. § (1) A bányafelügyelet látja el a mélységi vizek felszínre hozatalára irányuló, bányászati technológiával végzett munkálatok hatósági biztonságtechnikai felügyeletét. A hatósági felügyelet keretében a bányafelügyelet a munkálatok és az üzemben tartás biztonságára és szakszerűségére vonatkozó kérdésekben közvetlenül intézkedik, a vízvagyon védelmére szolgáló intézkedések megtételét pedig a környezetvédelmi és a vízügyi hatóságnál kezdeményezi.

Építésügyi hatósági eljárások Bt. 22/B. § (7) Nyílt területen geotermikus energia nem vízjogi engedély alapján végzett kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. 96/2005. (XI. 4.) GKM rendelet A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött létesítmények 1. számú melléklet 4. Egyéb létesítmények: 4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának létesítményei az épületgépészeti berendezések kivételével.

2009. évben kiadott szondás határozatok (nem hivatalos adatok): létesítési engedély használatbavétel BBK 126 42 PBK 28 4 SZBK 31 11 VBK 50 ? MBK 40 15 Összesen: 275 72

A geotermikus engedélyezés a Bt. szerint

Országos kútkataszter

Vízjogi engedélyekkel rohamosan fejlődik a geotermikus energia kinyerése a Dél-Alföldön

Bányajáradék Bt. 3. § és a 20. § (6) Nem kell bányajáradékot fizetni c) a 30 Co-ot el nem érő energiahordozóból kinyert geotermikus energia után, valamint d) a kitermelt geotermikus energia 50%-ot meghaladóan hasznosított mennyisége után. (7) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. (8) A bányajáradék mértékét koncessziós szerződés (12. §) alapján gyakorolt bányászati tevékenység esetén a miniszter b) a kitermelés, illetve a geotermikus energia hasznosítás eredményességét befolyásoló természeti adottságok és c) egyéb közérdek különbözőségének figyelembevételével kitermelési helyenként állapítja meg.

Bányajáradék 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 3. § (1) Energetikai célra hasznosított geotermikus energia esetében a) a kitermelt geotermikus energia után keletkező érték a kitermelt legalább +30 °C-os hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiségnek (GJ) és az 1/b. melléklet B. pontjában meghatározott fajlagos értéknek (Ft/GJ) ezer forintra kerekített szorzata (E Ft), b) A fizetendő bányajáradék hatósági engedély alapján végzett kitermelés esetén az a) pont szerint számított értéknek a Bt. 20. §-ának (7) bekezdése szerinti százaléka. Bt. 20. § (7) A bányajáradék mértéke geotermikus energia esetében a kitermelt geotermikus energia értékének 2%-a. Nem kell bányajáradékot fizetni a kitermelt geotermikus energia 50%-át meghaladóan hasznosított mennyisége után.  (2) Az energetikai célra kinyert geotermikus energia mennyiségét a vállalkozó köteles meghatározni. Ennek érdekében mérnie és bizonylatolnia kell az energiahordozó kútfejen mért hőmérsékletét és mennyiségét (m3), valamint az energiahordozó hőmérsékletét a kinyerésre szolgáló berendezés kimeneti pontján. (3) A bányajáradék önbevallásokat a 3/a. és a 3/b. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani.  8. § (1) A bányajáradék önbevallást Bt. Vhr. 4. §-ának (5) bekezdésében előírt határidőre az e rendelet mellékletei szerinti nyomtatványokon kell teljesíteni, és egyidejűleg befizetni.

ÜZENET JÖN MAJD ÚJ NEMZEDÉK, MELY ERŐS LESZ ÉS NEM SZÉGYNLI TÖBBÉ, HOGY MAGYAR, A VÉNEK NEMZEDÉKE ÖNMAGÁN ERŐT VESZ, S NEM CSAK ÖNMAGÁNAK TÚR ÉS KAPAR, ERKÖLCSÉBEN MEGÚJUL MAJD AZ ORSZÁG ÉS VÉGRE BÜSZKE LESZ MINDEN FIA, MERT ÁMULATBA EJTI EGÉSZ EURÓPÁT SOK 100 ÉVENEK ELTELTÉVEL PANNÓNIA

Köszönöm a LEHETŐSÉGET ÉS KITARTÓ figyelmüket!