Törzsképzés, I. évf. Budapest

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár
Advertisements

A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata
Egészségügy a beteg szemszögéből Jogszabályi útmutató.
Jánosi Beatrix szeptember 08.
Etikai Kódex.
Kommunikáció a gyógyszertárban Dr. Hankó Zoltán alelnök (MGYK) Gárdony.
Az artista sem ugrik védőháló nélkül avagy miben segíthet a jog ?
Dr. Matejka Zsuzsanna „Gyógyszerterápiás gondozás”
Munkáltató és a részvételi intézmények Kisgyörgy Sándor ÉTOSZ.
PTE PMMK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. ELŐADÁS.
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
Minőségbiztosítási ismeretek
G M P Dr. Hetényi László.
2013. Szeptember 3. Szekeres Balázs Informatikai biztonsági igazgató
ENVIROMENTAL MANAGEMENT KÖRNYEZETKEZELÉS (KÖRNYEZETIMENEDZSMENT)  Felelős vállalati magatartás  Ökoaudit  Önszabályozás =környezeti szempontú önkéntes.
© Veress, MTESZ, 2009.november 25. Minőség és erkölcs - a műszaki értelmiség felelősségvállalása PIACI MINŐSÉG TÁRSADALMI MINŐSÉG ÉLETMINŐSÉG.
VI. Köztudatos vállalati magatartás A vállalatok társadalmi felelősségvállalása Szlávik János az MTA doktora tanszékvezető, egyetemi tanár Budapesti.
Stratégia és minőségügy KERESSÜK MEG A MINŐSÉG 3 LEGJOBB SZINONÍMÁJÁT!
 H ol?  Kiemelt kockázatú objektumokban.  Milyen eszközökkel?  Speciális felderítő eszközök használatával.  Levélvizsgáló berendezés  Röntgensugaras.
Az idős ember méltóságát védő jogok idősek otthonában
Minőség az egészségügyben Szubjektív fogalom (nézőpont kérdése) Különböző emberek (betegek), különböző fogalmak (kifizetem!) Szituáció függő:  Mi az igény?
Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő
Európai Betegjogi Karta. Európai Betegjogi „Karta” Célja: A betegek tizennégy jogának proklamációja, alapvető jogok gyakorlati megvalósíthatóságát szolgálják.
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
Modellkorrekció a gyógyszerellátásban
MINŐSÉGMENEDZSMENT 3. előadás
Különös tekintettel a gyógyszerekre
Minőségirányítás a felsőoktatásban
Állam munkavédelmi feladatai
Etikai alapelvek az ápolásban
Ápolásetika.
Az ápolók etikai kódexének helye és szerepe a gyakorlatban
Munkatársak minőség iránti elkötelezettsége a siker kulcsa Készítette: Taksonyi Bea és Horváth Viktória.
Családi vállalkozás.
Fogyasztóvédelem.
Etika Könyvtárosi etika Könyvtárosi etikai kódex
Az első lépések Dr. Kadocsa Ildikó, osztályvezető
Szakmai feladatok a gyógyszer-expediálás során
Szakmai feladatok a gyógyszer-expediálás során
Vényköteles gyógyszerek expediálásakor végzendő betegoktatás
1 MER ellenőrzés ek egységes értelmezése Budapest, szeptember 5. Munkácsi Márta A Minőségellenőrzési Bizottság tagja.
Különbözőek vagyunk!.
Jogszabályi háttér A katasztrófavédelem a polgári védelem és a tűzoltóság országos és területi szerveinek összevonásával alakult meg január 1- jével,
A MINŐSÉG FOGALMA A minőség az egység (az egyedileg leírható és vizsgálható folyamat, termék, szervezet, illetve ezek kombinációja) azon jellemzőinek összessége,
Szike helyett machate-t? avagy lesz-e kiút a „protokoll- dzsungelből”?
Szakmai elvárások és elvárt eredmények a szociális szolgáltatásokon belül nyújtott étkeztetéssel kapcsolatban… Nyíregyháza, március 29.
Minőség menedzsment 6.előadás
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
A hippokratészi eskü értelmezése
A normák kialakulása és szerepük a társadalom életében
2010. november 19. Ráczné Németh Teodóra: Egészséges életmód szociális dimenziói.
Az igazgatás és az ápolás-szakfelügyelet kapcsolata
Az E-KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA október 16.
AZ ÁPOLÁS ÉS AZ ÁPOLÓ.
Minőségbiztosítási ismeretek
A hálózati együttműködés lehetőségei és keretei. hálózat  „Minden olyan rendszer felfogható hálózatnak, amely egymástól elkülönült elemekből áll, és.
(gazdasági ismeretek gyors, velős átismétlése)
Az adatvédelem szabályozása
PTE PMMIK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. ELŐADÁS.
A gyógyszertárak és az ÁNTSZ feladatai a megváltozott jogszabályi környezetben Dr. Bódis Lászlóné országos tisztif ő gyógyszerész.
Az OSzMK tevékenysége különös tekintettel a fogorvosi ellátásra Dr. Brunner Péter főigazgató Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Budapest,
Horváth-Sziklai Attila hivatalvezető Gyógyszerészek az egészségfejlesztésben Budapest szeptember 29.
1 XIV. Országos Minőségellenőrzési Továbbképzés MER ellenőrzések módszertana Siófok, Munkácsi Márta A Minőségellenőrzési Bizottság tagja.
FÜGGETLENSÉG Készítette: Szabó Gabriella. Nemzetközi szabályozás A Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége (IFAC) által kiadott Könyvvizsgálói Etikai Kódex.
Gazdik Judit Ápolásfejlesztő, intézményi szakoktató
Fogyasztóvédelem.
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
A szövetkezet mint sui generis vállalkozási forma
Mezőgazdasági termékek élelmiszerbiztonsága
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
Előadás másolata:

Törzsképzés, I. évf. Budapest Minőségbiztosítás a gyógyszertárban, avagy a gyógyszertári minőségbiztosításhoz kapcsolódó néhány kérdés Hankó Zoltán 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

Törzsképzés, I. évf. Budapest Vázlat Bevezető gondolatok Mi a minőség? A minőség és megfelelőség A piaci minőségügy A társadalmi minőségügy Piaci vagy társadalmi minőségügy? A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A normakövetés normája Hivatásetika a minőség szolgálatában A gyógyszertár egészségügyi feladata 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

1. Bevezető gondolatok történelmi korok minőségi szemléletéről szerszámkészítő szerszám Arisztotelész: a minőség a tárgyak tapasztalható, érzékelhető tulajdonsága, ami változhat Középkor „minden az Istennel való hasonlatosságra törekszik” minőség és ár egyensúlyban céhek Reneszánsz mindennek ura az ember minden a kereskedelem és termelés körül forog megjelenik a hivalkodó fogyasztás Felvilágosodás az ipari forradalom válik hangsúlyossá a klasszikus rendek helyett széles bázisú, sokat fogyasztó polgárság minőségi ételek, italok, luxus 19.-20. század A globális piac, a fogyasztóvédelem / betegjogok kora A minőségről alkotott fogalmunk a világról és a társadalomról alkotott képünknek megfelelően változik 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

1. Bevezető gondolatok történelmi korok minőségi szemléletéről szerszámkészítő szerszám Arisztotelész: a minőség a tárgyak tapasztalható, érzékelhető tulajdonsága, ami változhat Középkor „minden az Istennel való hasonlatosságra törekszik” minőség és ár egyensúlyban céhek Reneszánsz mindennek ura az ember minden a kereskedelem és termelés körül forog megjelenik a hivalkodó fogyasztás Felvilágosodás az ipari forradalom válik hangsúlyossá a klasszikus rendek helyett széles bázisú, sokat fogyasztó polgárság minőségi ételek, italok, luxus 19.-20. század A globális piac, a fogyasztóvédelem / betegjogok kora A minőségről alkotott fogalmunk a világról és a társadalomról alkotott képünknek megfelelően változik 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

2. Mi a minőség? A minőség a filozófiában a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége köznapi értelemben az igény vagy a cél kielégítésének mértéke napjainkban szokásos „megfelelőség” értelemben is használni Minőség = követelményeknek (elvárásoknak) való megfelelés Az ember általános elvárásai (igényei) az értékrendjéből következnek A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

2. Mi a minőség? A minőség a filozófiában a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összessége köznapi értelemben az igény vagy a cél kielégítésének mértéke napjainkban szokásos „megfelelőség” értelemben is használni Minőség = követelményeknek (elvárásoknak) való megfelelés Az ember általános elvárásai (igényei) az értékrendjéből következnek A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

A piaci igény-kielégítési folyamat 2. Mi a minőség? A piaci igény-kielégítési folyamat 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

Kik a lakossági gyógyszerellátás érdekeltjei? 2. Mi a minőség? A piaci igény-kielégítési folyamat érdekeltjei (stakeholders) A termelési folyamatban érdekelt résztvevők A termelési folyamatban érdekelt beszállítók A fogyasztási folyamatban érdekelt fogyasztók Az igény-kielégítési folyamatban érdekelt helyi közösség és társadalom Az egészségügy érdekeltjei Kik a lakossági gyógyszerellátás érdekeltjei? 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

Az érintettség foka és a hatalmi pozíció különböző! 2. Mi a minőség? A gyógyszertár érintettjei (stakeholderek) és az érdekeik Tulajdonosok – jogszabályok, haszon, jó hírnév Alkalmazottak (munkavállalók) – jövedelem, munkakörülmények, fejlődés, regeneráció Fogyasztók (betegek) – gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, betegérdek védelme Kormányzat / finanszírozó – közpénzek takarékos és költséghatékony felhasználása Versenytársak – jogszabályok, etikai normák betartása Beszállítók / hitelezők – megbízható szerződéses kapcsolatok Civil társadalom (helyi közösség) Természeti környezet Az érintettség foka és a hatalmi pozíció különböző! 2011.05.20. ELTE

Az értékrend meghatározza az igényeket 2. Mi a minőség? Értékrendi kérdések Szellemi értékek erkölcsi (jó – rossz) logikai (igaz – téves) esztétikai (szép – rút) vallási (szent – istentelen) Emberi igények (tárgyiasult értékek) fizikai-biológiai igények élelem, víz, levegő, nemi élet (biológiai szeretet), szállás, ruházat, biztonság értelmi (mentális) igények tartozás valahová, barátság (értelmi szeretet), elismerés, rang, teljesítmény, alkotóképesség, önazonosság, fejlődés, önmegvalósítás érzelmi (spirituális) igények igazságosság, őszinteség, becsületesség, alázatosság, jószívűség, hűség, emberszeretet (lelki szeretet) , tisztelet, bizalom, irgalmasság Az értékrend meghatározza az igényeket 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

2. Mi a minőség? Az érdekeltek igényei, értékei Az érdekelteknek igényeik vannak. Az igény az értékrendtől, az erkölcstől függ. Az érték az, ami igényt elégít ki. Az igény-kielégítés értékadás. A minőség tehát átadott érték. A termelési-fogyasztási folyamatok értékteremtők Az értékrend, erkölcs meghatározó: a minőség és az erkölcs egymást feltételezi 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

Törzsképzés, I. évf. Budapest 2. Mi a minőség? A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak tehát a gyógyszertári minőség döntő mértékben a gyógyszerész felkészültségén, elkötelezettségén, értékrendjén, erkölcsi tartásán múlik 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

3. A minőség és megfelelőség Minőség (quality): A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arra vonatkozóan, hogy ezek a folyamatok mennyire elégítik ki az érdekeltek igényeit, vagyis az érdekeltek az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak. Megfelelőség (conformity, conformance): Az objektum (anyag, rendszer, folyamat) egy adott követelményrendszer szempontjából megfelelő, ha az objektum mért tulajdonságainak az értékei kielégítik az adott követelményrendszer előírt követelményeit. A megfelelőség-követelményrendszereket szabványokban rögzítik. A minőség nem azonos a megfelelőséggel! A „hagyományos” (piaci) minőségügyben demokratikus társadalmi rend kapitalista gazdasági rend érvényesül Tehát szabadpiac, magántulajdon, „kapitalista” minőségügy. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

Törzsképzés, I. évf. Budapest 4. A piaci minőségügy Kinek tartozik elszámolással a menedzser? 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

4. A piaci minőségügy Kinek tartozik elszámolással a menedzser? A hagyományos piaci minőségügy csak a piac gazdasági szereplőivel azaz a termelőkkel és a fogyasztókkal és azok kapcsolatával foglalkozik, de nem foglalkozik sem a társadalommal és az egyénnel, sem az emberiséggel, sem a családdal! Pedig a társadalom alapproblémája ezen értékrendek és igények összhangja, konszenzusa a közjó(szág), magánjószág viszonya, a társadalometika és az individuáletika viszonya 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

5. A társadalmi minőségügy A társadalmi minőség (social quality): annak a mértéke, hogy mennyire képesek részt venni a polgárok a közösségeik társadalmi és gazdasági életében, olyan feltételek mellett, amelyek jólétüket és egyéni lehetőségeiket tökéletesítik A társadalmi élet minőségének fő összetevői társadalmi-gazdasági biztonság társadalmi kohézió (összetartó erő) társadalmi összetartozás (inclusion) társadalmi képessé tevés, felhatalmazás (empowernment) Az egyén életminősége (quality of life) függ a világnézetétől, az ebből eredő értékrendjétől, erkölcsétől , az ezekből következő igényeitől (biológiai, szellemi, lelki) és az elégedettségétől 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

6. Piaci vagy társadalmi minőségügy? A piac szabályozása: magánvállalkozás vagy köz/állami vállalkozás bármelyik vállalkozás lehet jó vagy rossz, a közpiacon lehet állami vállalkozás, a közpiac magánosítása nem oldja meg a problémákat! a közpiacon az állami/magán vállalkozás átláthatósága, elszámoltathatósága a közszolgáltatás területén a magánosítás jelentős biztonsági kockázattal és nyereséghajhászással jár A közszolgáltatások magánosítása során felvetődő kérdések Hogyan biztosítja az állam a polgárainak a közjót, ha nem az állam a szolgáltató és a magánszolgáltató csődbe megy? Hogyan biztosítja az állam a közjó megfelelő minőségét, ha nem ő a szolgáltató és a szolgáltató rosszul dolgozik? Ki fizeti ki a magánszolgáltató nyereségét? 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága a gyógyszerész-képzés szabályozása 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága a gyógyszerész-képzés szabályozása a gyógyszergyárak szabályozása 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága a gyógyszerész-képzés szabályozása a gyógyszergyárak szabályozása a gyógyszerellátási láncok szabályozása 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága a gyógyszerész-képzés szabályozása a gyógyszergyárak szabályozása a gyógyszerellátási láncok szabályozása a gyógyszertárak (minőség) szabályozása (!) 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerellátás állami szintű szabályozásának kérdései közszolgálat vagy magánszolgálat hivatás vagy nem köztulajdon vagy magántulajdon nyereségérdekeltségű vagy nem a gyógyszer reklámozhatósága a gyógyszerész-képzés szabályozása a gyógyszergyárak szabályozása a gyógyszerellátási láncok szabályozása a gyógyszertárak (minőség) szabályozása (!) stb. A gyógyszertár közérdekű egészségügyi szolgáltatás 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszerész erkölcsi dilemmái: közszolgálat vagy magánszolgálat ? nyereségérdekeltségű vagy nem ? a gyógyszergyárak nyomása a gyógyszerellátási láncok nyomása gyógyszerhamisítások (szervezett bűnözés?) az orvos, a beteg véleményének az elfogadása felelősség a tájékoztatásért stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

7. A gyógyszertári minőség szabályozási kérdései A gyógyszertári gyógyszerellátás minősége szempontjából fontos néhány kérdés A patika szabad piac vagy egészségügy? Mi a patika egészségügyi feladata? Mik az egészségügyi feladat ellátásával szemben támasztott társadalmi igények? Hogyan illeszthetők össze a működtető céljai és eltökéltsége a társadalmi igényekkel? Milyen személyi és tárgyi feltételek követelhetők meg? Ki felelős a patika egészségügyi feladatainak ellátásáért? Milyen kompetenciák követelhetők meg a feladat végzőitől? Milyen igényeknek kell megfelelni az expediálás során? Milyen követelményrendszerek támaszthatók? A követelményeknek milyen források feleltethetők meg? Hogyan oldható meg a szolgáltatások fejlesztése? Milyen kontrollmechanizmusok működtethetők? stb. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

8. A normakövetés normája A gyógyszerészet jogi, szakmai és etikai normák által szabályozott hivatás A normák ugyan változnak, de az alap változatlan (A legfőbb érdek a beteg üdve) Mindent szabad, ami nem tilos? Mindent szabad, csak rajta nem kapjanak? A normasértés következményei Húsz év, négy modell 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

9. Hivatásetika a minőség szolgálatában A gyógyszerészi eskü Mi, magyar gyógyszerészek, a megszerzett gyógyszerésztudományi ismeretek birtokában hivatásunkat a legnagyobb lelkiismeretességgel gyakoroljuk és a hivatásunkhoz mindenkor méltó magatartást tanúsítunk. Az egészség védelmét és a betegek gyógyulását mindenek elé helyezzük. A hozzánk fordulók bizalmával, kiszolgáltatott helyzetével nem élünk vissza, titkaikat fel nem fedjük. Elméleti és gyakorlati ismereteinket állandó képzéssel magas szinten tartjuk. Tudásunkat a gyógyszerészi etikába ütköző cselekményre nem használjuk fel. Mint a gyógyító munka részesei ismereteinket csakis embertársaink egészségének védelmére és helyreállítására fordítjuk. Arra törekszünk, hogy a gyógyszerésztudomány jó hírnevét öregbítsük és megbecsülését előmozdítsuk. Etikai kódex - alapvetések „A Kamara célja, hogy a gyógyszerészek tulajdonosi és munkatársi közreműködésével működő gazdasági társaságok a szakmai szabályok betartásával, a betegek érdekeinek érvényesülésével, a gyógyszerészi és gyógyszertári szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségének szem előtt tartásával végezzék tevékenységüket” 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

9. Hivatásetika a minőség szolgálatában Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN A gyógyszerész betegellátó tevékenysége során köteles a beteg illetve a vásárló (továbbiakban együttesen: beteg) jogos érdekét elsődlegesnek tekinteni. A gyógyszerész segítse elő a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápiát. A gyógyszerész a betegellátó tevékenysége során köteles a gyógyszer és egyéb termékek expediálásának szakmai és pénzügyi szabályait betartani, beleértve a szakmai protokollokat, az árképzést, a gyógyszertári marketinget és a támogatás-elszámolás szabályait is. A gyógyszerész a gyógyszer kiadását, elkészítését csak a jogszabályokban és hivatalosan elfogadott protokollokban meghatározott esetekben tagadhatja meg. A gyógyszerész köteles – tevékenységi és munkakörétől függetlenül – teljes tudásával és lehetőségeinek fölhasználásával a veszélyhelyzetbe került betegnek segítséget nyújtani. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

9. Hivatásetika a minőség szolgálatában Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN (folyt.) A gyógyszerész magatartásával, tanácsaival nem idézhet elő olyan helyzetet, amely a társadalmilag elfogadott etikai normákkal ellentétes. A beteg ellátásában résztvevő gyógyszerésznek jól látható és beazonosítható módon (lehetőség szerint a ruházatán) a nevét és a képzettségét fel kell tüntetnie. A gyógyszerésznek fokozott körültekintéssel kell válaszolnia minden olyan kérdésre, amely a kiváltott gyógyszer, egyéb gyógyszertárban forgalmazható termék és a betegség/tünet szempontjából a beteg vagy hozzátartozója, illetve megbízottja részéről felvetődik. A beteg tájékoztatásával kapcsolatos lehetőségre a jogszabályi előírások szem előtt tartásával a figyelmet fel kell hívni. A vény nélkül kiadható gyógyszerek és az egyéb gyógyszertárban forgalmazható termékek kiadása során tisztázni kell, hogy ki fogja a gyógyszert, terméket alkalmazni, milyen tüneteket kívánnak vele kezelni, a tünetek mióta állnak fenn és mit tettek eddig ellenük, a beteg szed-e más gyógyszert, egyéb terméket egyidejűleg, továbbá van-e tudomása gyógyszerérzékenységről. A gyógyszerész kizárólag a beteg érdekét figyelembe véve tehet ajánlást a gyógyszerek, egyéb gyógyszertárban forgalmazható termékek vény nélkül történő kiadásánál. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

9. Hivatásetika a minőség szolgálatában Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ A BETEG SZOLGÁLATÁBAN (folyt.) A gyógyszerész – a gyógyszerészi gondozás szakmai szabályaira és a betegjogi előírásokra is figyelemmel – kellő körültekintéssel járjon el a beteg betegségére és annak várható alakulására vonatkozó konzultáció során. A gyógyszerész köteles a beteget orvoshoz irányítani, ha a tudomására jutott információk ezt indokolják. A gyógyszerész a gyógyszerészi gondozási tevékenységet az előírásoknak, protokolloknak megfelelően végezze. A gyógyszerész minőségileg kontrollált körülmények között segítse elő a beteg egészségtudatos életvitelének kialakítását, a beteg együttműködő készségének növelését, életminőségének javítását, a megfelelő gyógyszerhasználat szakmai segítésével. A gyógyszerésznek tartózkodnia kell minden olyan – az orvos iránti bizalom megingatására alkalmas – véleménynyilvánítástól, amely a betegségre vonatkozó orvosi diagnózist vagy az alkalmazott terápiát értékelné a beteg, annak hozzátartozója vagy illetéktelen személy jelenlétében. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

9. Hivatásetika a minőség szolgálatában Etikai kódex – A GYÓGYSZERÉSZ FELELŐSSÉGE ÉS FÜGGETLENSÉGE Minden gyógyszerész teljes körű szakmai és etikai felelősséggel tartozik a feladatkörébe tartozó szakmai munkáért. A személyi jog alapján gyógyszertárat vezető gyógyszerész felelősséggel tartozik a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság által hozott, jogszabályi kötelezés alapján a személyi jogos gyógyszerész igenlő szavazatához kötött döntésekért. A személyi jogos gyógyszerész nem adhatja igenlő szavazatát jogszabálysértő, a szakmai szabályokat sértő és a Kódex előírásait sértő döntésekhez. A gyógyszertár vezetéséért felelős gyógyszerész, felelős az általa vezetett gyógyszertárban folyó szakmai munka felügyeletéért, ideértve a közforgalmú és az intézeti gyógyszertárat valamint a közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertárat is. A gyógyszertár szakmai vezetéséért felelős gyógyszerész köteles gondoskodni arról, hogy a gyógyszertár kizárólag gyógyszerész személyes jelenlétében folytathasson egészségügyi szolgáltató tevékenységet. A gyógyszerész felelős a nem általa végzett, de általa irányított, illetve felügyelt munkafolyamatok ellenőrzéséért is (asszisztens, gyógyszerészgyakornok, egyetemi hallgatók esetében). 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

10. A gyógyszertár egészségügyi feladata Gyftv. 2. § (4): A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek helyes alkalmazásra vonatkozó teljes körű tájékoztatással történő kiszolgáltatása, az e termékekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló, a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás, a helyes és eredményes gyógyszeres terápia elősegítése, követése, valamint a prevencióban, népegészségügyi programokban való részvétel. (2011. január 1-től) 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

10. A gyógyszertár egészségügyi feladata Mire terjedjen ki a tájékoztatási kötelezettség? A termék neve, előállítója / forgalmazója, származási országa, Notifikációs lajstromszáma, OÉTI minősítése (zöld pipa), A termék OÉTI notifikációs eljáráshoz megadott összetétele az összetevők taxatív felsorolásával és mennyiségük megadásával, növényi összetevők esetén a növény elfogadott magyar és latin nevével, a növényi rész megjelölésével, kivonatok, koncentrátumok esetén a kivonószer és a kivonási arány megadásával, A termék egy csomagolási egységének mennyisége, A forgalmazó által megadott adagolási ajánlás, Az alkalmazásra vonatkozó információk, beleértve az ajánlásokat, figyelmeztetéseket és kockázatokat (pl. kölcsönhatások) is. 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

10. A gyógyszertár egészségügyi feladata 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről Gyógyszerészi gondozás: 36/A. § (1) A gyógyszerészi gondozási tevékenység körébe tartozik (…) a vényköteles gyógyszerek és a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek és egyéb termékek kiszolgáltatásához kapcsolódva, illetve a betegeknek nyújtott egyéb gyógyszertári szolgáltatások részeként a) a gyógyszertárat orvosi diagnózis nélkül felkereső beteg esetében aa) szakszerű segítség nyújtása a tünetek értékelésében és szükség esetén a beteg orvoshoz irányítása, ab) a tünetek megszüntetésére irányuló terápia ajánlása, beleértve az orvosi beavatkozás nélkül alkalmazható módszereket és a vény nélkül beszerezhető gyógyszereket, ac) a vény nélküli gyógyszerek és egyéb termékek alkalmazásához szükséges információk nyújtása, beleértve a gyógyszerelési problémák felismerését lehetővé tevő ismereteket, az ezek jelentkezése esetén szükséges teendőket, valamint a terápia felfüggesztésének vagy abbahagyásának eseteit is; 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

Szinapszis Kft. és MGYK közös felmérés, 2009. 10. Az étrendkiegészítő-hamisítások patikai aspektusai Miért tartjuk fontosnak a termék- és információbiztonságot? Szinapszis Kft. és MGYK közös felmérés, 2009. A vény nélkül kapható gyógyszerek hatásosságába vetett bizalom megegyezik az alternatív termékek hatásosságába vetett bizalommal! 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest

Törzsképzés, I. évf. Budapest Köszönöm a figyelmet! 2011.11.19. Törzsképzés, I. évf. Budapest