Fogyatékosok helyzete Magyarországon A megoldás : INTEGRÁCIÓ Kisari Károly elnök Down Egyesület

Mi a fogyatékosság? Fogyatékosság fogalom meghatározásában két megközelítés: orvosi: (elterjedtebb az egyénből indul ki), valamely testi vagy mentális képesség károsodása, amellyel mások egy elfogadott norma szerinti mértékben rendelkeznek szociális: társadalmi közösségből indul ki képesség károsodása önmagában nem számít károsodásnak, akkor válik azzá ha a társadalomban ez hátrányt jelent.

Fogyatékosok száma, megoszlása Magyarországon Év Népesség Fogyatékosok Részaránya % 1990 10 374 820 368 270 3,55 2001 10 198 315 577 006 5,66

A népesség fogyatékosság típusa és nemek szerint 2001-ben

A népesség fogyatékosság altípusai, nemek és 15-59 éves korcsoport szerint 2001-ben

Fogyatékosok iskolázottsága A 15 éves és idősebb fogyatékos személyek legmagasabb befejezett iskolai végzettsége

A népesség fogyatékosság és gazdasági aktivitás szerint, 1990, 2001 A gazdasági aktivitás tekintetében a fogyatékos és nem fogyatékos emberek között már 1990-ben is jelentős különbséget tapasztalhattunk. Míg az előbbi csoportban a foglalkoztatottak aránya csupán közel 17 százalék volt, addig az utóbbiban meghaladta a 44 százalékot. Az 1990-es évtized alapvető munkaerő-piaci változásai a fogyatékos személyek körében még ezt az alacsonynak mondható foglalkoztatotti arányt is a 2001. évre 9 százalékra csökkentették. (Ez 7,6 százalékpontos csökkenést jelent, a nem fogyatékosok között a visszaesés mértéke ennél százalékponttal kevesebb volt.) Munkanélküliek aránya azonban a fogyatékos személyek körében kevésbé nőtt, mint a nem fogyatékos emberek Ennek talán részben az lehet a magyarázata, hogy a munkaerő-piaci szervezetrendszer kevéssé fogadta be a fogyatékos munkát keresőket, s az aktív korú fogyatékos emberek kevésbé tartják lehetségesnek, hogy munkát találjanak, és már az aktív munkakeresésről is lemondanak.

A fogyatékos személyek gazdasági aktivitása és a fogyatékosság összevont típusa szerint

A foglalkoztatottak összevont A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág, foglalkozási főcsoport és fogyatékosság szerint

A foglalkoztatottak szokásos heti munkaideje fogyatékosság szerint

Fontosabb jogszabályok Uniós jogszabályi környezet AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK IRÁNYELVE (2000/78/EK) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról. 1949. évi XX. törvény. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA Esélyegyenlőségi törvény (1998. évi XXVI. törvény) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 10/2006. (II. 16.) Országgyűlés határozata az új Országos Fogyatékosügyi Programról ENSZ Egyezmény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól

ENSZ egyezmény A jelen Egyezmény alapelvei a következők: a) a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, beleértve a saját döntés meghozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét; b) a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség; c) teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás; d) a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete és elfogadásuk az emberi sokszínűség, valamint az emberiség részeként; e) esélyegyenlőség; f) hozzáférhetőség; g) a nők és férfiak közötti egyenlőség; h) a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása.

Kik a fogyatékosok? Gyerekek Szülők Házastársak Testvérek Munkatársak Szomszédok Iskolások

Gyerekek Sokszor az orvosok felajánlják a szülőknek, adják intézetbe gyereküket. A fogyatékos gyerekek szülei gyakran érzik magukat megbélyegezettnek Nincs megfelelő bölcsődei ellátás Nehéz óvodát találni Speciális iskolák Gyakran kollégiumi ellátás 6-7 éves kortól

Szülők Alacsony iskolai végzettség Függőség másoktól, mivel a környezet nem akadálymentes Létbizonytalanság Bezárkózottság

Testvérek Az ép testvér félelmei A szülők az ép testvérben bíznak, mint későbbi eltartó Külön iskolába járnak Nincsenek közös programok Gátlásokat okozhat az ép testvérnek

Miért lehet ez a viselkedés? Az ép és fogyatékos emberek nem ismerik egymást Külön intézményrendszerben nőttek fel A jelenlegi speciális oktatási rendszer 18 éves kor után akar integrálni Az érzelmi intelligencia hiánya a mai társadalomban

Integráció minden szinten, mint megoldás Integrált bölcsőde Integrált óvoda Integrált iskola Integrált munkahelyek

Az integráció akadályai az oktatásban A mai tanárok nem szívesen foglalkoznak fogyatékos gyerekekkel Magas osztálylétszámok A gyógypedagógus szakma és intézményrendszer védi a saját pozícióját A normál intézmények félnek a szülők reakciójától Nem 100%-os az akadálymentesítés A szülők féltik a fogyatékos gyereküket Finanszírozás

Integráció akadálya a munkahelyeken Kevés az akadálymentes vállalkozás Alacsony iskolai végzettség Diszkrimináció Korlátozott önrendelkezés Közlekedés Félelem a fogyatékosoktól

Akadályok típusai Fizikai Rámpa hiánya Hangjelzés hiánya Nem egyértelmű jelölések Mentális akadályok Kommunikáció hiánya

Fizikai akadályok A 2004. évi adatszolgáltatások alapján az önkormányzatok fenntartásában lévő középületek mintegy 13,3%-a volt akadálymentes. A minisztériumok fenntartásában lévő középületek tekintetében ez az arány igen eltérő annak függvényében, hogy az adott tárca fenntartásában hány középület van, átlagosan ez az arány 60-70%-os.

Mentális akadályok Főleg értelmi sérültek részére Kommunikáció Kiszámíthatatlan ügyintézés Nehezen értelmezhető okiratok

Megoldás Integráció Civilek aktivitása Oktatás átalakítása Foglalkoztatás átalakítása A kormány hatékony erőforrás elosztása a területen A fogyatékosok jogainak az alkalmazása a döntésekben

Oktatási projekt

Kulturális programok

Köszönöm a figyelmüket!