A munka

A munka definíciói A munka olyan tevékenység, amely értéket állít elő mások és önmagunk számára” Gazdasági szempontból: olyan tevékenység, amiért a dolgozók pénzt kapnak, hogy érte árut, szolgáltatást tudjanak venni. Pszichológiai szempontból: az ember olyan instrumentális aktivitása, amely gazdasági viselkedése szempontjából központi jelentőségű.

Napjainkban a sikeres emberek a munkát önmegvalósításnak tekintik

A munkaerő A piacképes, produktív emberi erőforrások mértékét jelenti, a népesség gazdaságilag aktív részét képviseli. Az alkalmazásból állókból és a munkanélküliekből tevődik össze. A fejlettebb országokban a nők növekvő arányban váltak a munkaerő részévé a II. világháború után

Milyen elvek működnek a munkaerőpiacon? Standard gazdasági elmélet: a munkaadók és az alkalmazottak racionális, egoista egyének, akiknek célja, hogy maximalizálják profitjukat. A munkaadó legalacsonyabb béréért a munkavállaló a minimális követelményeknek tesz eleget

Milyen elvek működnek a munkaerőpiacon? Ajándék-csere elmélet:ha a munkásokat az optimális munkabérhez képest alulfizetik, akkor kevesebbet fognak dolgozni, azonban ha túlfizetik őket, nem fognak jobban dolgozni. Ezért a cégek adjanak méltányos fizetést.

Milyen elvek működnek a munkaerőpiacon? Szociális csere elmélet: a felek a kölcsönösség normájához igazodnak, ezért a munkaadók a kikötöttnél magasabb bért ajánlanak fel, és ezért elvárják, hogy a dolgozók is jobb munkát végezzenek. (pl.: mai menedzserek)

Miért dolgoznak az emberek?

A munkavállalás okai Morse és Weiss vizsgálata 1955: A megkérdezettek 80%-a tovább dolgozna akkor is, ha nagyobb összeghez jutna Miért? : 32%: hogy megtartsák az elfoglaltságukat 36%: hogy elkerüljék az unalmat és egyedüllétet 14%: elveszettnek érezné magát munka nélkül 9%: élvezi, amit csinál

A munkavállalás okai 1. Instrumentális okok: pénzt keressünk, hogy vásárolhassunk 2. A munka öröme: a munka olyan tevékenység,ami önmagában örömöt okoz (pl.: színész, mozdonyvezető pályaválasztása) 3. A munka mint önbeteljesítés: az emberek olyan munkát keresnek, ami egybe esik érdeklődésükkel 4. A munka társas vonatkozása: ezen keresztül integrálódik az egyén a társadalomba

A munka értéke Hankiss és mtsai (1982) a munkával kapcsolatos értékítéleteket 5 csoportra osztotta: Munkavégzéssel Keresettel Közvetlen és felső vezetéssel Munkaszervezéssel Munkahelyi közösséggel,megbecsüléssel kapcsolatos értékek.

Mi készteti az embereket arra, hogy dolgozzanak? Teljesítményszükséglet elméletek: a magas teljesítményszükséglettel rendelkező emberek számára egy feladat elvégzése önmagában hordozza a jutalmat. Ha az állásokat érdekesebbé, változatosabbá formáljuk, akkor az pozitívan hat a dolgozók teljesítményére.

Mi készteti az embereket arra, hogy dolgozzanak? Herzberg kétfaktoros elmélete:vannak higiéne szükségletek és motivátor szükségletek. A munkával kapcsolatos jó érzések a teljesítményhez,annak elismeréséhez,magához a munka természetéhez,a felelősséghez,az előrejutáshoz kapcsolódtak. A negatív érzések az adminisztráció,az ellenőrzés,a fizetés,a munkafeltételek, a felettesel kapcsolatban merültek fel.

Mi készteti az embereket arra, hogy dolgozzanak? A hasznossági elmélet: ( Porter-Lawler-modell) értelmében a dolgozók a következőképpen mérlegelnek: a munkatevékenység nagy valószínűséggel a feltételezett eredményhez vezet-e, (elvárás),ennek az eredménynek más kimenetele is lehet(hasznosság),ezeknek az eredményeknek számomra van-e tényleges értéke(érték)

Mi készteti az embereket arra, hogy dolgozzanak? A cél általi szabályozás elmélete (Locke): Minél nehezebb a kitűzött cél, annál magasabb a teljesítmény(ha az egyén elfogadja a célokat!) A cél motiválja az egyént,hogy olyan stratégiát fejlesszen ki, amely hozzásegíti a cél eléréséhez Rendelkezni kell a megfelelő képességekkel, hogy elérje a kitűzött teljesítményt Fontos az állandó visszajelzés, a részeredményekről való tudás A konkrét jutalmak (pl.: pénz) erősítik az elköteleződést

Az egyén és a munka

Az emberek között nagy egyéni különbségek léteznek munkájuk iránti elkötelezettségükben, attitűdjeikben, teljesítményükben

Egyéni különbségek Képességek: Személyiség Intelligencia Kreativitás Részképességek (térbeli gondolkodás,észlelési pontosság,izommozgások összerendezettsége) Személyiség Extrovertáltak: magas fokú szociobilitást igénylő munkaköröket választják Introvertáltak: tudományos, mérnöki munka Vállalkozók

A munka és a munkahely

A munka mint stresszforrás Az erős ingerek negatívan hathatnak a dolgozókra (pl.: zaj, extrém magas hőmérséklet) Nagyok azonban az egyéni különbségek Minél több negatív életesemény(válás, betegség,munkanélküliség) éri a dolgozót, annál jobban romlik munkateljesítménye A főnökkel való rossz viszony gátolja az intellektuális képességek és tapasztalatok felhasználását stressz→új munkahely keresés

A munkával való megelégedettség Hawthorne tanulmány: A dolgozóknak van véleményük és vannak érzelmeik, ez hat a munkával kapcsolatos viselkedésükre A dolgozók valóságról való percepciója fontosabb, mint maguk a tények Hangsúlyt kell fektetni az alkalmazottak szociális környezetére Fontosak a személyes viszonyok, Vannak egyéni különbségek

A dolgozók elkötelezettsége Ha az alkalmazott elkötelezett, akkor magas szintű teljesítményt várhatunk el tőle A meghozott magas teljesítmény a dolgozót is megelégedéssel tölti el Fejleszteni kell ezért a dolgozók önértékelését,az emberi kapcsolatokat,az önálló munkavégzést A vezetőknek magas fokú szociabilitással kell rendelkezniük