FELSŐ LÉGÚTI FERTŐZÉSEK A felső légutak gyulladásos betegségei általában fertőzéses eredetűek, melyeket leggyakrabban vírusok, esetenként baktériumok okoznak. Felnőttek és gyermekek között egyaránt ezek a leggyakrabban előforduló kórképek.

Anatómiailag a légutakat alsó és felső légutakra osztjuk Anatómiailag a légutakat alsó és felső légutakra osztjuk. A felső légutak közé tartoznak, az orrüreg, a garat és a gége.

Az orrüreg (cavum nasi) csillós nyálkahártyájának feladata a levegő megtisztítása, felmelegítése és nedvesítése. A garat (pharynx) - a garatba nyílnak az orrüregek és fülkürtök, itt találhatóak az orrgaratmandulák. A gége (larynx) a légcső bejáratánál helyezkedik el. A garat felé a gégefedővel (epiglottis) zárható.

Az orrnyálkahártya gyulladása - Rhinitis Klinikailag akkor állapítható meg, ha a tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, gátolt orrlégzés közül legalább két tünet napi rendszerességgel, fél-egy órán át megfigyelhető. Leggyakrabban fertőzéses vagy allergiás eredetű.

Az akut rhinitis általában vírusos betegség, mely spontán, illetve tüneti kezelés hatására gyorsan, legtöbbször 7 napon belül gyógyul. Vizes orrfolyás, tüsszögés, gátolt orrlégzés a legjellegzetesebb tünetek. A lehetséges kórokozók: rhino-, adeno-, influenza vírus. Másodlagos bakteriális fertőzés esetén a tünetek elhúzódnak, az orrfolyás gennyessé (purulens) válik. Jellemző a tartósan gátolt orrlégzés és szaglászavar. Az érintettek szájon át lélegeznek, így a garat nyálkahártyája kiszárad, fáj „kapar”, állandóan ingerel. Bizonyos esetekben szövődményként orrmelléküreg-gyulladás (rhinosinusitis) társulhat hozzá, amely fejfájással és arctáji feszítő érzéssel járhat. Középfülgyulladás szintén társulhat rhinitishez.

Mi a cseppfertőzés? A fertőző betegségek terjedésének az a módja, amikor a kórokozók tüsszentés, köhögés után a levegőben szétporlasztott nyálcseppekhez tapadva a légáramlattal jutnak tovább. A felső légúti megbetegedések közvetlen érintkezéssel is terjednek.

Torokgyulladás - Pharyngitis A garat gyulladásos megbetegedése Torokgyulladás - Pharyngitis A garat gyulladásos megbetegedése. Fertőzés következtében jön létre, ritkán önálló kórkép, gyakran társul egyéb légúti betegségekhez, pl. orr és torokgyulladás (nasopharyngitis), torok és mandulagyulladás (tonsillopharyngitis). Mi okozza? Kiváltó oka vírus (70-80%), vagy bakteriális fertőzés.

Milyen tünetekkel jár? Torokfájás - jellemző a nyelésre erősödő, de nyugalomban is jelentkező fájdalom. Étvágytalanság - az étkezéskor fokozódó fájdalom miatt. Piros torok a garatot bélelő - nyálkahártya gyulladása miatt. Hőemelkedés, esetleg láz - a szervezet válaszreakciója a fertőzésre. Nyaki nyirokcsomók duzzanata - a szervezet immunrendszerének védekező mechanizmusa a kórokozók elpusztítására. Köhögés - a garatot bélelő nyálkahártya gyulladása miatt felszaporodott váladék okozza.

A vírusos torokgyulladás tüneti kezelést igényel: torokfertőtlenítő tabletták alkalmazásával, langyos, sós vizes toroköblögetéssel. Hangsúlyozni kell, hogy mivel a felső légúti betegségek körülbelül 70 százalékáért vírusok felelősek, ezért felesleges, sőt káros antibiotikum-kezelést alkalmazni. Antibiotikummal a baktériumok pusztíthatók el, így használatuk a bakteriális felülfertőződés kezelésében jön csak számításba. Diagnózis: klinikai kép, toroktörlet. Amennyiben a beteg állapota nem javul, gennyes mandulagyulladásra, középfül-, vagy arcüreggyulladásra utaló tünetek jelentkeznek ajánlott orvoshoz fordulni.

Mandulagyulladás - Tonsillitis Mandulagyulladásnak a torokmandula gyulladásos állapotát nevezzük, amely gyakran jelentkezik a torokgyulladás kísérőjeként. A tüszős mandulagyulladás (tonsillitis follicularis) legtöbbször Streptococcus okozta heveny gyulladás. A mandulák elgennyedésével jár. Jellemzően hidegrázással, magas lázzal, hirtelen kezdődik.

A tüszős mandulagyulladás tünetei: hidegrázás, magas láz, nyelésre erősödő torokfájás, a mandulák vörösek és duzzadtak, gennyes váladék és lepedék a mandulákon, lepedékes nyelv, étvágytalanság, rossz közérzet, fejfájás, hányás. A tüszős mandulagyulladás mindenképpen orvosi kezelést igényel. A megfelelő antibiotikumot viszonylag hosszú ideig (10 napig) kell szedni, figyelembevéve a beteg penicillin allergiáját.

Skarlát (scarlatina) A skarlát, köznapi nevén vörheny baktérium – Streptococcus pyogenes – által okozott akut fertőző betegség. Cseppfertőzéssel terjed. Lappangási ideje két-nyolc, többnyire három nap. Tipikusan lázzal, hidegrázással, hányással és garatgyulladással kezdődik, de fej- és hasfájás is kísérheti. A láz akár 40 fokra is felszöket. A garat mélyvörös, a mandulák duzzadtak, majd fehér lepedékesek. A nyelés fájdalmassá válik, és az állkapocs alatti nyirokcsomók megdagadnak. A nyelv fehér lepedékes, majd a lepedék feloszlása után fénylő vörös kiálló ízlelőbimbókkal „málnanyelv”.

Egy-négy nap múlva megjelenik a jellegzetes élénkvörös kiütés (exanthema), gombostűfej nagyságúak, és sűrűek. A leginkább érintett helyek a hónalj és az ágyék, de az egész testre is kiterjedhet, kivéve a száj-áll háromszöget. A bőr érdes tapintású.

A betegség kezdetét követő két hét múlva testszerte hámlani kezd a bőr A betegség kezdetét követő két hét múlva testszerte hámlani kezd a bőr. Néha ez alapján állapítják meg a skarlátot, mivel a kiütés még nem elég bizonyíték, hiszen vannak más betegségek is, amik szintén kiütéssel járnak, és sok ilyen betegség vírusos. Emellett a kiütések esetleg allergiával is magyarázhatók. A betegség lehet súlyos magas lázzal, erős fájdalmakkal és kifejezett kiütésekkel, de lehet enyhe is nyakfájással és kevés jellemző tünettel, sőt láz, kiütések és a nyelv elszíneződése nélkül is jelentkezhet, emiatt nem is ismerik fel mindig a skarlátot.

A skarlát jól reagál penicillinre, az antibiotikum-terápiát legalább 10 napig alkalmazni kell. Emellett tüneti kezelést is végeznek, úgymint láz- és fájdalomcsillapítást, és a nyelés könnyítését gargalizálással. A kezelés idejére a beteget el kell különíteni. A skarlát ellen nincs védőoltás. A kilátások jók, a legtöbb skarlátos beteg maradéktalanul és szövődmények nélkül meggyógyul.

Nem felismert, antibiotikummal nem kezelt esetekben késői szövődmények jelentkezhetnek. Ilyenkor a kórokozó már nem található meg a szervezetben, a tünetek kialakulásában immunológiai okok játszanak szerepet. Ilyen utóbetegség lehet a szívizomgyulladás, aminek következtében súlyos, életre szóló szívbetegség is kialakulhat. Kifejlődhet vesegyulladás is, mely szintén hosszú távú következményekkel járhat. A skarlát veszélyes következménye lehet a reumás-ízületi betegség is. Az antibiotikus kezelés bevezetése óta a késői szövődmények kialakulása nagyon ritka.

Köszönöm a figyelmet!