és leggyakoribb betegségei gyermekkorban A gerinc és leggyakoribb betegségei gyermekkorban   Gyermekkorban a gerinc megbetegedései a leggyakoribb mozgásszervi eltérések.

Az emberi test jellegzetes szerkezeti sajátossága a kétoldali részarányosság, azaz a bilateralis szimmetria. Ez azt jelenti, hogy a test közepén áthaladó nyílirányú sík ( median sagittalis sík ) a testet két, egymásnak tükörképét képező egyforma részre osztja.

A gerinc a frontalis sík és a középső nyílirányú sík metszésvonalában van. Normálisan a gerinc a frontalis síkban egyenes. A sagittalis síkban viszont az álló gerincen normálisan váltakozó irányú görbületek jelennek meg: a nyaki lordosis, a háti kyphosis és az ágyéki lordosis. Ezek az élettani görbületek, melyek jelenléte szükséges, és meghatározott mértéken belül fiziológiás.

Ezek az egyedfejlődés folyamán fokozatosan változva, a csecsemőkortól kezdve teljes mértékben a nemi érés utáni időszakig alakulnak ki. Idős korban a gerinc hosszának ¼ részét kitöltő porckorongok dehidratáltsága következtében a görbületek fokozódnak.

A fiziológiás görbületek jelentősége mechanikai szempontból a nagyobb teherbírás, statikai szempontból az egyensúly biztosítása. A gerinc nem egy tömbből álló oszlop, hanem 24 csigolyából, porckorongokból, ízületekből álló funkcionális egység, kinetikus lánc.

C3 -tól L4-ig a gerinc elemi strukturális felépítése három pillérrel modellezhető, ahol az elülső pillér a csigolyatest, míg a másik kettő a hátsó ízfelszínek, azaz a processus articularisok.

Az egymás fölé helyezett elemi struktúrák pillérei függőleges oszlopokat alkotnak, ugyanakkor egymáshoz viszonyítottan a discusokkal együtt három ízületi felszínnel rendelkező mobil szegmensek.

A gerinc vertikális stabilitását a gravitációs erőt viselő elemi struktúráknak a test minden fiziológiás pozíciójában való összetartozása adja. (R.Luis)  

A gerinc görbületei statikus és dinamikus körülmények között módosítják ugyan a függőleges oszlopok tengelyét, de semmiképpen sem változtatják meg az axialis stabilitás alapelvét.

Mindezek ellenére a gerinc önmagában igen kicsi belső stabilitással rendelkezik. A gerinc egyensúlyának megtartásához mindenképpen szükséges az izomzat. Mérések szerint aktív izomerő - és a bordák merevítő hatása - nélkül már 2 kg-os axiális erőhatásra is összecsuklana a gerinc.  

A gerinc egészére nyomó és nyíró erők hatnak. A nyomóerőt elsősorban a csigolyatest trabecularis szerkezete viseli. De sem a csigolyatest, sem a zárólemezek nem rigidek. ( 75oo N kompressziós erő hatására a zárólemez o,5 mm-t nyomódik be, ami a csigolyatest 3%-os alakváltozását jelenti.)

Az intervertebralis discus három részből áll: anulus fibrosus, mely gyermekkorban más típusú kollagén rostokból épül fel, mint felnőtteknél, nucleus pulposus porcos lemez.

Az anulus fibrosus horizontalis síkú, körkörös, gyűrűszerű lemezekből áll. Rostjai hagymalevél-szerűen, rétegesen rendeződnek el. A nucleus pulposus laza, fibrillaris felépítésű, mucopolysaccharidokból és collagen rostokból álló, erősen hydrophil, 85%-nyi vizet tartalmazó struktúra, mely az anulus fibrosus központi részét foglalja el. A hyalin porcból álló porcos lemez alkotja az átmenetet a discus és a csigolyatest között, egyben biztosítja az anulus fibrosus fibrilláinak eredését, és a folyadék-diffusiot a csigolya vérkeringéséből a nucleus pulposus feltöltéséhez.

A discus a rá nehezedő axialis nyomóerőt a nucleus hydratált állapotában annak ozmotikus nyomása révén viseli el. Növekvő terhelés esetén a nucleus vizet veszít, amíg új egyensúlyi helyzet nem alakul ki.

A nyomóerő ciklikus ismétlődése esetén a discus vízvesztése hatványozottan fokozódik. Vizsgálatok szerint a nucleus másfél órai állás során bekövetkező magasság-vesztése fekvő helyzetben 15 perc alatt normalizálódik.

Minthogy a gerinc 3 függőleges oszlopból áll, így minden mobil szegmentumban három ízületi felszín – a discus és a két hátsó ízület – együtt viseli el az erőhatásokat.   Álló helyzetben a gerinc előtt ható gravitációs erő, valamint az - ezt a gerinc mögött - egyensúlyozó izomerő eredője nyomóerőt fejt ki a discusra és a csigolyatestre, és nyíró erőt a hátsó ízületekre.

Minthogy a gerincre ható megterhelés caudal felé fokozódik, ennek megfelelően a teljes ízületi felszín is minden mobil szegmensben caudal felé növekszik.

Az intervertebralis discusok is a lumbalis regióban a legnagyobbak - felnőttben magasságuk 10-15 mm, felszínük 50 x 30 mm.

A gerinc mozgásai is az ízületek felépítésétől függenek. Minden mobil szegmensben a három pillérnek megfelelően három ízület van.

Maga a discus gömbízületként funkcionálhatna, de Két, részben ugyanazon csont által alkotott ízület mechanizmusa közös kell, hogy legyen, azaz a mozgási tengelynek mindkét ízület geometriai viszonyait ki kell elégítenie. Ez a közös kompromisszumos tengely. /Szentágothai/ A mozgásokat tehát mindig a közös, kompromisszumos tengely határozza meg, vagyis – lévén a discus felépítése minden szegmensben azonos – a hátsó ízületek síkjai.

A hátsó kisízületek (zygoapophysealis articulatio ) : mechanizmususk szerint trochoid , azaz forgó ízületek. A hátsó ízületek síkjai a gerinc különböző szakaszain eltérőek: - a nyaki szakaszon a horizontalis - a háti szakaszon a frontalis - a lumbalis szakaszon a sagittalis síkban vannak.

A gerinc mozgásai – a flexio-extensio, a rotatio valamint az inclinatio – a gerinc különböző szakaszain ennek megfelelően különböző módon és mértékben mennek végbe.

A sagittalis síkban végbemenő flexio - extensio egy circularis, haránt tengely körül történő mozgás. A lumbalis gerincen ez a mozgás a legnagyobb terjedelmű.

A rotatio a nyaki szakaszon egy ellipszis szegmentjét írja le. A háti szakaszon a frontalis síkú ízfelszínek egy körív mentén rotálódnak. A háti szakaszon ez a mozgásforma a legszabadabb, a bordák csatlakozása miatt a többi korlátozott.. A lumbalis szakaszon a hátsó ízületek sagittalis helyzete miatt a rotatio jelentősen korlátozott.

A lateral-inclinatio, vagy oldalra hajlás szimultán rotatioval jár együtt, és megfordítva. Ez, valamint minden egyéb mozgásforma is a nyaki szakaszon a legszabadabb.

Minden, két szomszédos csigolyából álló mobil szegmens csak kis amplitúdójú mozgásokra képes. Ezeknek a mozgásoknak az összegződése eredményezi a kinetikus láncként működő gerinc nagyfokú mozgékonyságát.

A gerinc statikai funkciója a fej és a törzs egyensúlyának a biztosítása a gerinc sagittalis síkban létrejött, fiziológiás görbületeinek segítségével.

Állás   A két lábon álló testhelyzet fajspecifikus pozíció.

Az egyensúlyi helyzet szerkezetileg meghatározott, a függőleges – antigravitációs - testtartást az izom hosszának, ezáltal az ízület helyzetének állandóságát szabályozó myotatikus, vagy proprioceptív reflex biztosítja.   A test közepén áthaladó nyílirányú sík – a median sagittalis sík – a testet két, egymásnak tükörképét képező, egyforma részre osztja.

A gravitációs erő, mely párhuzamos, megoszló erőrendszernek tekinthető, a test minden elemére hat. A párhuzamos súlyerők középpontja - a súlypont – a median-sagittalis síkban van, így a súlyvonalnak is megfelel. Normálisan a súlyvonal a talpak által határolt trapéz, mint alátámasztó felület középpontján megy át.

A súlyvonal két oldalán lévő testfelek súlya egyenlő. Álló emberben számítások szerint a súlypont a II. sacralis csigolya magasságában, és attól 1-2 cm-rel ventralisan, a kismedencében van.

Oldalnézetben az atlanto-occipitalis ízülettől meghúzott súlyvonal a test valamennyi nagy, súly hordó ízületén áthalad. A gerincet többször metsző súlyvonal előtti és mögötti részek súlya egyenlő, ami az egyensúlyi helyzetet biztosítja.

Ezáltal a test labilis egyensúlyban lévő szerkezet.   Az álló ember stabilitását szerkezetileg meghatározó tényezők a gerinc élettani görbületei, a medence dőlésszöge és a sacroiliacalis szalagrendszer.

A gerinc a sacrumon keresztül támaszkodik a medencére A gerinc a sacrumon keresztül támaszkodik a medencére. A medence a csípőízületekben, a femur fejen-nyakon keresztül adja át a törzs súlyát az alsó végtagoknak. Az egyensúly érdekében ezen pontoknak a frontalis síkban egy egyenesbe kell esniük.

 Az egyensúly érdekében a gerinc sacrumon való megtámaszkodási pontjának és a csípőízületeknek a frontalis síkban egy függőleges egyenesbe kell esnie. Ehhez a medencének előre kell dőlnie, ami együtt jár a lumbalis gerincszakasz lordosisával.   Normálisan a medence bemeneti síkja a vízszintessel 60-65 fokos szöget zár be.

A medence a frontalis síkban gyűrű alakú, kettős boltíves szerkezet, melynek feladata, hogy biztosítsa a gerinc egypontos megterhelésének kétpontos alátámasztásra való szétosztását. A sacrum ennek a boltívnek a záróköve.

A sacrum keresztmetszetében felfelé néző ék alakú, mégsem „szakad” bele a kismedencébe, mert a gerinc a sacrumot nem a medencecsonttal való ízesülése tengelyében, hanem az előtt és fölött terheli.

A sacrum – kétkarú emelőként működve – terhelés hatására coccygealis végével szinte belefeszül a medencébe, és teszi lehetővé a medence csontos gyűrűjének a változó megterhelésekhez való rugalmas alkalmazkodást.

A helyes tartás    A két lábon, nyugalomban álló és egyensúlyban lévő ember függőleges testhelyzetét nevezzük a konvenció szerint normális tartásnak.

A normál testtartás (posture) szerkezetileg meghatározott, de fenntartásához aktív izomerő szükséges, mely részben akaratlagos, részben reflexes mechanizmusok következménye. A reflexes mechanizmusok is kétfélék: elsődleges és másodlagos automatizmusok. Elsődleges automatizmus az egyensúlyra való törekvés, míg a másodlagos automatizmus mindig tanult folyamat eredménye.

A normál tartás feltétele a fiziológiai görbék élettani mértékű jelenléte a sagittalis síkban. - A nyaki lordosis átlagosan 9 (2-24) fok, - A háti kyphosis normál átlagértéke 39 (22-56) fok, - A lumbális lordosis 41 (26-57) fokos.

„Hanyag tartás”   Ha a normálistól eltérő testtartás akaratlagosan teljes mértékben korrigálható, hanyag vagy helytelen tartásról beszélünk. A hanyag tartás a helyes testtaráshoz szükséges akaraterő hiánya. Ez kezelést nem, csak (test)nevelést igényel.

? Mi a tartáshiba? Lehet-e egy óvodás korú gyereknek tartáshibája? Szükséges-e az óvodai „gyógytestnevelés”?

Scheuermann kór   Több csigolyára kiterjedő juvenilis osteochondrosis, azaz a csigolyatestek növekvő csontfelszíneinek gyulladása. Egyértelmű következménye az, amit Schanz "insufficientia vertebrae" néven említ: a gerinc, mint funkcionális egység válik elégtelenné. A rá nehezedő test (törzs) ventral felé forgató nyomatékot jelentő súlyát a háti izomzat nem képes ellensúlyozni, és a mechanikailag csökkent ellenállásúvá vált csigolyatestek ventral felé keskenyedő ék alakúvá deformálódnak.

A Sheuermann kór diagnózisa lényegében radiológiai: szükséges hozzá a Schmorl hernia megjelenése.

A Scheuermann-betegség öröklődő A Scheuermann-betegség öröklődő. Gyakorisága hazánkban 11%, nemek közti eltérés nincs. A panaszok, a háti fájdalom jelentkezése és az elváltozás súlyossága között semmilyen összefüggés nincs. Ezért, különösen a prepubertás idején jelentkező, a gyors növekedés időszaka előtt kezdődő progresszív típusú Scheuermann kórban szinte észrevétlenül alakulhat ki jelentős deformitás.

Ilyenkor a „hanyagtartás” vagy inkább a hanyagnak tűnő tartás fixálódik, akaratlagosan nem korrigálható, sőt: maradandó csontos deformitás alakulhat ki.

A kórkép aetiológiája változatlan, de megjelenési formája az utóbbi időben módosulni látszik. A Scheuermann kórt egyértelműen a háti kyphosis kóros és fixalt fokozódásával kötjük össze, de vannak ennél rosszabb formák is: az inverz fiziológiai görbék megjelenése, illetve a junctionalis kyphosis.

Junctionak a thoraco-lumbalis átmenetet, a kyphosisból a lordosisba való áthajlás területét nevezzük.

Míg a „klasszikus” megjelenésű Scheuermann kórban a görbület apex-e, vagyis a strukturálisan legnagyobb mértékben károsodott csigolya a Th 6-10 között van, addig a junctionalis kyphosis eseteiben az apex a T11 és az L1 között van.

A kyphosist meghatározza: Mértéke Helye Jellege

MI A SCOLIOSIS ? - népbetegség? - múlékony gyermekbetegség, melyen kötelező jelleggel mindenki átesik? - iskolai testnevelés alóli felmentések alapvető oka?

A gerinc frontalis síkban létrejövő elhajlását nevezzük scoliosisnak. Míg a sagittalis síkú görbületek fiziológiásak és szükségesek, addig a frontalis síkban lévők mindig kórosak.

A scoliosis lehet: - funkcionális scoliosis - congenitalis scoliosis - neuromuszkularis eredetű scoliosis - fibropathiás eredetű (neurofibromatosis) scoliosis - idiopathiás strukturalis scoliosis

Funkcionális scoliosis a gerinc frontalis síkban való elhajlása a csigolyatestek deformitása nélkül. A primer funkcionális scoliosis gyakorisága a 15%-ot is elérheti. A funkcionális scoliosis okozta deformitás soha nem térbeli, és soha nem kíséri bordapúp. Ha a medence síkja jelentősen ferdül ( PSIS cw, vagy ccw), akkor a lumbalis, esetleg a ThL szakaszon megjelenhet az izomzat prominentiája, de ez funkcionalis scoliosis esetén nem a convexitás, hanem a concavitás oldalán van.

A vállak ferdesége A vállak szintjének ferdesége lehet figyelemfelhívó jel, jelentősége körülbelül megegyezik a ráncaszimmetria megjelenésével a veleszületett csípőficam esetén.

A medence ferdesége - időszakos absolut hosszkülönbség (eltérő növekedési ütem) - eltérő collodiaphysealis szög - végtag-tengely deformitások - scoliosis

„Múló folyamat, mely spontán gyógyul.”   „A kóros görbület tartós fennmaradása végül is rögzülhet, és súlyos panaszokhoz vezethet.”

A gyakorlatban a görbe enyhe és hosszú ívű, egy-ívű, és csaknem a teljes gerincet érinti. Többnyire statikai zavarnak imponál: a medence szintbehozásával korrigálódik.

Congenitalis scoliosis   Oka lehet egyoldalon elhelyezkedő ékcsigolyák, félcsigolyák, vagy aszimmetrikus blokkcsigolyák kialakulása. Gerincen kívüli oka lehet a bordák synostosisa. Kezelésük többnyire műtéti.

Paralytikus scoliosis   Rendszerint a gerinc – külső vagy belső - stabilizálása szükséges.

Idiopathiás strukturális scoliosis   A strukturalis scoliosis genetikailag meghatározott, a csigolyák aszimmetrikus növekedése következtében kialakuló oldalirányú gerincgörbület. A kórkép a gerinc 3 dimenziós deformitásán kívül: - a testtartás (posture) Desorganizációjának, - a neuromusculoskeletalis Diszfunkciónak, valamint - a Diszharmonikus csontnövekedési és érési folyamat tünet-együttesét jelenti.

A scoliosis morbiditási adatai azért nem pontosak, mert előfordulási gyakorisága nagyobb, mint a kezelendő esetek száma. Progrediáló betegség, de ennek mértéke és üteme is változó.   A gerincferdülés sokszor együtt járhat a fogak szabálytalan növekedésével, szemészeti problémákkal, vagy szívfejlődési rendellenességekkel ( ezen szervek ugyanis a magzati életben azonos csíratelepből fejlődnek)

Az oldalirányú görbület mértékét ap Az oldalirányú görbület mértékét ap. rtg felvétel alapján Cobb szerint mérve, fokokban határozzuk meg. Ez a térbeli görbület 2 síkra vetített vetülete.

A stukturális scoliosist a funkcionálistól az különbözteti meg, hogy a görbület területén nemcsak az egyes csigolyák között van tengelyirányú elfordulás, azaz rotatio, hanem az egyes csigolyákon belül, a két zárólemez között is elfordulás, azaz torsio alakul ki.

Ez a szerkezeti eltérés a felelős a klinikailag legszembetűnőbb deformitásért, az előrehajláskor a gerinc egyik oldalán látható, prominenciának nevezett aszimmetrikus előemelkedéséért. A mellkas, illetve a bordák területén látható prominencia a bordapúp. A bordapúp hátul a convexitás oldalán, elől a concavitás oldalán van. A prominenciát scoliometerrel mérjük, mértékét fokokban adjuk meg.

Mechanikai szempontból az axialis nyomóerő a strukturalis scoliosist egyértelműen tovább fokozza a Cobb fok mértékétől függő mértékben.

A mechanikában ismert Euler kritériuma, mely szerint meghatározható az a hossz és keresztmetszet arány, mely fölött egy oszlop a rá ható erőtől függetlenül kihajlik. Ugyancsak Euler kritériuma szerint, ha egy oszlop már kihajlott, akkor ezt a kihajlást minden axiális erő tovább fokozza, mivel az erő karja egyre nő, ahogy a kritikus keresztmetszettől távolodik.  

Cobb szög () A 10 0,021 20 0,0437 30 0,0658 40 0,0881 Terhelő nyomaték: M = F .x ahol

Ez voltaképpen két tényezőtől függ: a görbület sugarától, és az ív hosszától. A számítások szerint a Cobb szög a meghatározó tényező, az erő a görbületi sugár mértékével gyakorlatilag lineárisan nő.   Ha egy görbített rudat terhelünk rúdirányban, akkor ez a keresztmetszet 60%-ában nyomó, 40%-ában húzóerőt jelent.

MIKOR KELL KEZDENI A SCOLIOSIS KEZELÉSÉT?

Az idiopathiás strukturális scoliosis 6-12 év es korban, leggyakrabban a prepubertásban, azaz 10-12 év között kezdődik. Jóllehet, nem igazolt az a nézet, hogy minden scoliosis szükségszerűen romlik a csontos növekedés befejeződéséig, de 25-30 %- ban a progresszió a fiatal felnőtt kor idején is folytatódik.

Ha a Cobb szögérték félévente 2-3 fokot romlik, akkor enyhe, ha 5 fokot meghaladó mértékben, akkor egyértelműen jelentős progresszióról van szó.   Sem a romlás üteme, sem a várható progresszió mértéke nem ítélhető meg biztonsággal, de a növekedési potenciál és a scoliosis alakulása közti összefüggés egyértelmű. A scoliosis progressziója a pubertás kezdetén, a gyorsnövekedés időszakában következik be.

Minél korábban indul a scoliosis, minél több idő van a skeletális érettségig, rendszerint annál nagyobb a progresszió.

Lonstein és Carlson : Stagnara : Risser 0-2 stádiumban 20-29 Cobb értékű scoliosisok 68%-a progrediál a gyors növekedés időszakában. Stagnara : Risser 0-2 stádiumban 30 Cobb fok felett egyértelmű progresszió várható.

A progresszív esetek 10 %-a minden konzervatív kezelés ellenére is megállíthatatlanul progrediál, kezelésük műtéti. Viszont azon betegeknél, akik a gyorsnövekedési időszak kezdetéig nem érik el a 20 Cobb fokot, érdemi progresszióval nem kell számolni.

Scoliosis típusok a SpineCor System felosztásában: L Eu R Eu L T / I.II.III. R T / I.II.III. L T „11” R T „11” L TL / I.II. R TL / I.II. LL RL LT-RL / I. III. RT –LL / I. III. A görbület csúcsát nem az ív geometriai közepe, hanem a strukturálisan legnagyobb mértékben károsodott csigolya jelenti.

Ma Magyarországon a scoliosis kezelése az ortopéd szakmai állásfoglalás szerint: - 15-20 Cobb fokig gerinctorna - 15-40 fok közötti görbület esetén fűző viselése - 40 Cobb fok felett műtét

MI A KEZELÉS CÉLJA ?

A kezelés célja: a scoliosis redukciója, a neuromusculo-skeletalis dysfunkció és a növekedési dysharmónia csökkentése. A gerincdeformitások csökkentése révén a testtartás javítása, és kompenzált, mobilis, a fiziológiás görbületeket megtartó gerinc kialakítása, ami a beteg számára is elfogadható kozmetikai eredménnyel jár.

Ez a konzervatív ( torna- vagy fűzőkezelésre) és a műtéti kezelésre egyaránt érvényes, és az átmenet a három között folyamatos,   Fűzőkezelés: - alacsony profilú merev fűzők (Cheneau, Boston, Stagnara) - Kétfunkciós (Charlston) - dinamikus (SpineCor, TriaC )

SpineCor rendszer A scoliosis konzervatív kezelésére kifejlesztett kanadai SpineCor System a korábbiaktól eltérő kezelési rendszert jelent. A rendszer három fő elemet tartalmaz:

Free Point a scoliosis következtében létrejött térbeli deformitásoknak, a testtartás dezorganizációjának 3 dimenzionális mérésére szolgáló egycsatornás UH készülék. SAS (SpineCor Assistant Software) a mért adatokat feldolgozó és megjelenítő szoftver, amely ezek alapján az adott scoliosis típusának megfelelő korrekciós mozgások végrehajtásához, illetve fűző-felhelyezéshez útmutatást ad. Megjeleníti és tárolja a korrigált helyzetben, a fűző felhelyezése után végzett kontroll mérés eredményeit is. Dynamic Brace aktív korrekciós fűző.

A SpineCor rendszerben a scoliosis klasszifikációjának meghatározásához a kétsíkú, álló helyzetben készített rtg. felvételen kívül a testtartás térbeli deformitásainak mérése is szükséges.

A posture alakulását a FreePoint egycsatornás UH rendszerrel mérjük, és speciális szoftverrel (SAS) jelenítjük meg. Különösen a progresszív esetekben, a testtartás desorganizációja jellegzetes torzulásokat eredményez.

Korrigált testhelyzetben, az adott scoliosis típusának megfelelően helyezzük fel a fűzőt. A különböző korrekciós mozgásokat illetve ezek kombinációját végezzük, a scoliosis típusától függően .

KELL – E KEZELNI A SCOLIOSIST ? „Mindenképpen” „Attól függ, hogy”…

KI ÉS HOGYAN KEZELJE A SCOLIOSIST ? - az iskola? - az úszómester? - házilagosan, kazettával? - egészségügyi szakellátás ( feladata a kezelés, vagy a gyerekek igazolásokkal való ellátása? )

A SCOLIOSIS NEM GYÓGYÍTHATÓ, DE rendszerint EREDMÉNYESEN KEZELHETŐ.   A gyerek számára minden fűző kényszer. Bármely fűző csak akkor fejti ki hatását, ha a gyerek viseli.

Műtéti kezelés:   CD módszerrel fúziós fúzió nélkül

  Záródási zavarok - nyitott gerinc A magzati életben kialakul a három csíralemez, ( ecto-, endo-, és a közöttük lévő endoderma) ezután a velőlemez két széle velősánc formájában kiemelkedik, és a nyitott könyv becsukására emlékeztető mechanizmussal összezárul, majd felette az ectoderma összenő, így alakul ki a velőcső.

A velőcső záródása az emberi embrióban a 21. napon kezdődik meg.   A velőcső-záródási rendellenességek multifaktorialisan öröklődőek. Gyakoriságuk 1,5 : 1000. Aetiológiájában a környezeti tényezők hatása bizonyított.

A spina bifida / gerinchasadék = a gerincoszlop záródásának elmaradása. A gerinchasadék az ágyéki, az alsó háti-, vagy keresztcsonti szakaszon a leggyakoribb, általában 3-6 csigolyát érint.   Súlyossága Rejtett hólyagos gerinchasadék

Spina bifida cystica: az előtüremkedő zsák tartalma szerint agyhártya tartalmú = meningocele gerincvelő tartalmú = myelocele ( ez a legritkább forma) mindkettő = meningomyelocele ( kétszer olyan gyakori, mint a meningocele)

Amennyiben a gerinchasadék a gerincvelőt és az ideggyököket is érinti, a hasadék alatti szakaszok különböző fokban bénulnak. A bénulások az alsó végtagokban rendszerint szimmetrikusan jelentkeznek, és többnyire a hólyag- illetve a végbélműködés zavara kíséri.  

A velőcsőzáródási zavar késői tünetei:   A gerinccsatorna tartalma a születéskor még sértetlennek tűnhet, de a borító szövetek fejlődési zavara progresszív károsodást idézhet elő a gerincvelőn, vagy a cauda equinan. tractios sérülés – a cauda ascensusa során, adhesio, csontos septum vagy feszülő filum terminale miatt kompressziós sérülés – többnyire intratechalis lipoma miatt

A spina bifida occulta nem tekinthető velőcsőzáródási rendellenességnek. Nagyon gyakori és rendszerint tünetmentes malformáció.   Olykor azonban társulhat myelodysplasiával. Ilyen esetekben a tünetek a defektus szintjétől függőek. Többnyire a LS regio érintett, a neurológiai tünetek kétoldaliak, gyakran szimmetrikusak.

LS asszimilációs zavarok   Lumbalisatio, hemilumbalisatio, sacralisatio. Proc. transversusok, articularisok aszimmetriája, synostosisai. Gyakran radiológiai melléklelet a panaszmentes betegen, de lehet krónikus derékfájdalom oka is.