Gyakorló pedagógusok képzése az interaktív tábla használatára Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Gyakorló pedagógusok képzése az interaktív tábla használatára 2012. február 25.

Az interaktív tábla alkalmazásának pedagógiai és didaktikai alapjai avagy Comeniustól az interaktivitásig Csapó Mónika

Miről lesz szó? Oktatási módszerek, taneszközök és a szemléltetés Oktatástechnológia és a taneszközök (digitális taneszközök) interaktivitás III. Társadalom – munkerőpiac – kompetenciák

Oktatási módszerek szóbeli közlés és megbeszélés írás, olvasás és szöveggel történő munka illusztrált munkák és demonstráció gyakorlati és laboratóriumi munkák

Didaktikai alapelvek szemléletesség és elvontság elve; aktivitás és fejlődés elve; rendszeresség és fokozatosság elve; differenciálódás és integrálódás elve; alkalmazás és akceleráció; individualizáció és szocializáció; történelmiség és korszerűség; gazdaságosság és racionalizáció.

Tanulási stílus AUDITÍV VIZUÁLIS KINESZTETIKUS

Tanulási stílus VIZUÁLIS AUDITÍV KINESZTETIKUS *a környezetből felvehető információk körülbelül 75-80%-a vizuális eredetű, az ember tehát „vizuálisan vezetett” lény, DE…

Szemléltetés 1. bemutatás/demonstráció/illusztráció szemléltetés a kezdetektől áttörés a XVII. században – Comenius („ a megismerés forrása a tapasztalat, eszköze a szemléltetés”) az empirizmus hatása! a szemléltetés mint módszer, és mint ismeretszerzési alapelv XVIII-XIX. század – képes ABC- és olvasókönyvek (illusztrációk szerepe) a szemléltetés mint a korszerűség kritériuma! Pestalozzi – minden érzékszerv „bekapcsolása” idővel, fokozatosan különböző szemléltető eszközök megjelenése és használata (képek, tankönyvek, mozgásos demonstrációk stb.)

Szemléltetés 2. Az oktatási folyamatban hozzájárul: a képszerű, szemléletes gondolkodás fejlesztéséhez, a fogalomalkotáshoz, a tevékenység elsajátításához, a gyakorlati alkalmazási lehetőségek feltárásához, a tanult jelenségek szemléletes rendszerezéséhez, osztályozásához, a tanulók érdeklődésének felkeltéséhez, a tanultak alkalmazásához.

Taneszközök 1. az oktatás folyamatában a különböző szervezeti keretekben, szervezeti formákban, a stratégiák szervezési módok, módszerek során felhasználható, a tanítás-tanulás céljainak elérését segítő tárgyak információhordozó/oktatási médium/oktatási segédeszköz/ szemléltető eszköz/tanítási eszköz/tanszer

Taneszközök 2. az iskolai taneszközhasználat története: 1) Első korszak (a XVII. század előtti kor): az ösztönös eszközhasználat időszaka 2) Második korszak (1620-tól 1820-ig tartó időszak): a baconi empirizmus hatására az iskolákban már tudatosan használják az eszközöket 3) Harmadik korszak (a 19. század közepétől kezdődik): széles körben terjed el Pestalozzi koncepciója (a szilárd elvi alapokon nyugvó,tervszerű eszközhasználaton alapul) 4) Negyedik korszak (a 20. század elejére tehető): a tanulói aktivitásra, öntevékenységre épülő, cselekvéses tanulás kerül előtérbe (ebben a korszakban mutatkozik a legnagyobb igény a taneszközökre)

Taneszközök 3. technikatörténeti alapokon nyugvó felosztása: 1. nemzedék: az ide sorolt eszközök nem igényelnek sem gépi, sem elektronikus berendezést, a tanulók és az eszközök között közvetítő mechanizmus nincs (pl.: képek, fényképek, tárgyak, makettek, modellek, grafikus ábrázolások stb.) 2. nemzedék: azok a tárgyak tartoznak ide, amelyek nyomdai úton állíthatók elő, az információkat önmaguk közvetítik (pl.: tankönyvek, munkafüzetek stb.) 3. nemzedék: a modern technika segítségével előállított eszközök (ezek az auditív, vizuális, audiovizuális eszközök stb.) 4. nemzedék: ebbe a kategóriába azok az eszközök sorolhatók, amelyek a tanulást képesek irányítani, a tanuló a gépek segítségével önállóan tud tanulni (pl.: oktatócsomag, oktatógépek, programozott tankönyvek, munkafüzetek stb.) 5. nemzedék: MA

Az oktatástechnológia és a taneszközök (digitális taneszközök) a számítógép „váratlanul” jelent meg az iskolákban a gépek megérkezését nem előzte meg a tanárok meggyőzése és felkészítése!!! ma is kevesen használják szakértelemmel ezt az „új” eszközt napjainkban az elnevezés megváltozott (többről van szó, mint számítógépről)  New Information and Communication Technology (NICT), azaz Új Információs és Kommunikációs Technikák (ÚIKT) kettős töltetű fogadtatás!!!

Digitális taneszközök 1. a számítógéppel segített tanítás és tanulási környezeteket a tananyagok fajtái és a gépeknek az oktatási folyamatban betöltött szerepe szerint csoportosítjuk: 1.) A tananyagok fajtái: - mechanikus begyakoroltató feladatok ellenőrzéssel („drill-and-practice”) - oktatási segédlet, magyarázatokkal (tutorial) - interaktív információs rendszer (multimedia dialogue system) - oktatásszervező programok (management)

Digitális taneszközök 2. 2.) A gép szerepe az oktatási folyamatban: - „házi tanár” (tutor) - bemutatja a tananyagot, majd kérdez, értékeli a válaszokat, új tananyagot ad/gyakoroltat - dokumentálja a diák haladását - segédeszköz (tool) - mérőeszköz - szimuláció (kísérleti eszköz) - „edutainment”: a tananyaghoz kapcsolódó vagy jutalmazó játékok - tanuló (tutee) - a diák programoz, maga állítja be a tanulási környezetet - oktatásszervező (manager) - nyilvántartja a haladást, összeméri a tanulókat/osztályokat

Digitális taneszközök 3. a tanároknak a számítógéppel segített tanítás és tanulás módszereihez való viszonya, a három alaptípus: 1. a számítógépet új szemléltetőeszköznek tekintő „kezdő felhasználó” 2. a digitális taneszközök lehetőségeit ismerő és kiaknázó „haladó felhasználó” 3. a taneszközök önálló fejlesztésére is vállalkozó „profi felhasználó”

Digitális taneszközök 4. a számítógéppel segített tanítás és tanulás azoknál a tananyagrészeknél a leghatékonyabb, amelyek: - képi- és hangzóillusztráció-igényesek, - sok önállóan végezhető feladatot tartalmaznak, ahol az azonnali visszajelzés a sikeres továbbhaladás fontos feltétele, - nem igénylik a tanár állandó, magyarázó jelenlétét, elég, ha a szükséges ismeretek áttekinthető formában rendelkezésre állnak, - „önmagukban is jutalmazó” ismeretanyagot, feladatokat tartalmaznak, tehát a tanárnak nem kell a motiválásról állandóan, személyesen gondoskodnia

Digitális taneszközök 5. a multimédiás taneszközökkel végzett oktatás előnyei: többféle tananyagtípus (nyomtatott, filmes és digitális) integrálása - multimodális érzékelési lehetőség = hatékonyabb elsajátítás - interaktív: konstruktív tanulási környezet, szituatív tanulás - könnyen adaptálható a különféle tanulói igényeknek megfelelően - a feladatok paramétereinek, a megoldási lehetőségek rugalmassága hátrányok: fejlesztés nagyon lassú és drága a piac igényei szerint, nagy multinacionális kiadók készítik (nem az egyes országok tanterveihez igazodva)

Interaktivitás 1. interaktivitás: – információcsere egymás között – grafikus felhasználói felület sokatmondó egészként való értelmezése – a tanulók aktív, fokozott részvétele megengedett, elvárt, kiterjesztett (mélyrehatóbb részvétel + magasabb fokú autonómitás) az interaktivitás szintjei frontális oktatás során: 0. előadás (belső mentális aktivitás) – magas fokú tanári kontroll 1. alacsony fokú kikérdezés, felületes interaktivitás 2. tapintatos kérdezgetés, mélyebb interaktivitás 3. kikérdezés, célzott dialógus, mély fokú interaktivitás 4. kollektív reflekció, teljes körű részvétel – magas fokú tanulói kontroll

Interaktivitás 2. interaktív tanítás és interaktív tanulás interaktív multimédia, interaktív software előnyök: tanulóközpontú tanulás előmozdítása különböző tanulási stílusok figyelembe vétele motiváció közös munkák konstruktív, holisztikus tanulási mód támogatása hátrány: - problémamegoldás szimulálása megértés nélkül

Interaktivitás 3. interaktív tábla mint az interaktivitás megtestesítője az osztályteremben! magas fokú motiválás mediális elemek innovatív integrálása fokozzák a tartalmi kifejtést kollaboratív tanulási környezet

Interaktív tábla 1. információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszköz, amely a számítógép monitorát, billentyűzetét, az egeret és a vetítővásznat egyetlen egységbe foglalja először a 80-as évek végén, a 90-es években jelent meg a multinacionális vállalatok tárgyalóiban, belső képzésein (magas ár, a rendelkezésre álló tartalom, annak előállítási képességének hiánya, az oktatás számára elérhetetlenné és feleslegessé tette abban az időben) ezredfordulón: a számítógépek és az internet is meghonosodott az oktatásban! interaktív tábla/aktívtábla/okos tábla/digitális tábla/elektronikus tábla/ virtuális tábla

Interaktív tábla 2. az interaktív tábla eszközrendszere: számítógép, interaktív eszköz (szenzor), mutatóeszköz (toll vagy a felhasználó ujja), projektor, (fehér)tábla, vagy más sík, (fehér)felület

Interaktív tábla 3. okok a használatra: rugalmasság és sokszínűség, multimediális, multiszenzoros megjelenítés, a munka mentése és nyomtatása, hatékonyság, a tanítási órák tervezése és mentése, IKT tanítása, interaktivitás és részvétel. kritika: - statisztikailag nem bizonyított, hogy segítené a tanulmányok sikerességét - néha a tanár jobban összpontosít az új technológiára, mint arra, amit a tanulóknak valóban meg kellene tanulniuk

Társadalom – munkaerőpiac – kompetenciák?! 1. a tanulók kb. 10%-át jegyzik meg annak, amit olvasnak, 20%-át annak, amit hallanak, 30%-át annak, amit látnak, 50%-át annak, amit egyidejűleg látnak és hallanak, 70%-át annak, amit ki is mondanak, s 90%-át annak, amit mondanak és csinálnak is!!! XXI. század  információs társadalom (megváltozott szerepek), tudásalapú társadalom (a tudás megszerzése, elsajátítása → tanulás!) másfajta „írástudás”, kompetenciák (OECD) számítógéppel támogatott tanulási környezet: személyre szabott instrukciókkal szolgál az „életviteli képességek” kialakításához nélkülözhetetlen kulcskompetenciák: a problémamegoldás készsége; multidiszciplináris kompetencia; csapatmunkára és kooperációra való készség; az életkortól független tanulási készség és képesség – a lifelong learning (LLL)

Társadalom – munkaerőpiac – kompetenciák?! 2. az iskolai képzési rendszer olyan továbbfejlesztése szükséges: az iskolába járó fiatalok „benntartására” és az iskoláztatás meghosszabbítására, képes felvenni a versenyt a folyamatosan változó technológiai és munkaerőpiaci igények kielégítésével hosszútávra nézve eredményesnek tűnhet, ha figyelembe vesszük és megvalósítjuk az élethosszig tartó tanulás hat kulcsfontosságú üzenetét: - új ismeretek és készségek hozzáférésének biztosítása mindenki számára; nagyobb befektetés biztosítása az emberi erőforrások területén; innováció az oktatásban és tanulásban; a tanulás értékelése; az útmutatás/orientálás és tanácsadás újragondolása; közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz.

Köszönöm szépen a figyelmet! Csapó Mónika monika.csapo@magister.uns.ac.rs