Együttműködő tanulás/ az együttműködés tanulása és stratégiai tervezés a felnőttképzésben Kihívások - megoldások.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az OH TÁMOP fejlesztései
Advertisements

Hámoriné Váczy Zsuzsa. •Története: 1936-tól szakképzés, flexibilis szakmacsoportos oktatás, a gazdaság, mint megrendelő.
Somogyi Térségi Szakképző Központ Létrehozása TÁMOP /2-2F Milánkovics Ibolya Gálovics Edit.
Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás TÁMOP-3.2.2/08/A/2 Megújuló pedagógia: hálózati együttműködés Észak-Magyarországon.
A Leonardo kísérleti projekt célja: Az AIFSZ (illetve az ISCED szintnek megfelelő) képzések európai és hazai felmérése, elemzése Egy konkrét AIFSZ képzés.
TÁMOP Nagyrendezvény. Az ifjúságsegít ő esetmenedzser létrejötte – case Manager.
A SZERVEZET ÉS KÖRNYEZETE
Egészségügy Intézmények Kontrollingja
Felnőttképzési rendszer kialakítása, a TISZK felnőttképző intézményei közös kínálattervezési, értékesítési és kontrolling rendszerének kialakítása Bikal,
A TISZK-ek fenntarthatósága 1 Budapest, január 14.
1 Hasznosítható pedagógiai konzekvenciák a K+F területén Veszprém Workshop Prof. Dr. Bábosik István Prof. Dr. Bábosik István
Tanácsadási szolgáltatások „ A jövő önkormányzatának alapja Pusztamonostoron – ÁROP-1.A.2/A számú forrás felhasználásával” projektben Bíró Gabriella.
ÚJ DIMENZIÓK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SZERKEZETI, TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE A LEONARDO KÍSÉRLETI.
Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Fontosabb fogalmak Képesség :
„A szakképzés koordinációjának lehetőségei a Dél-Dunántúli Régióban” Egy konferencia „beharangozója”
Tanuló (projekt)szervezet a Magyar Nemzeti Bankban
Az EU-s projektek fenntartási tapasztalata a JNSZ TISZK-ben Országos Egyházi TISZK Zárókonferencia Kazincbarcika
TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Felnőttképzési Intézet tevékenységéről.
Az ÉRÁK szerepe és tevékenysége a régióban Soós Roland igazgató
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
ELTE TÁMOP /2/B/KMR projekt workshop
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása TÁMOP /1/B.
TÁMOP /1/B A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése Tájékoztatás az 1. pécsi konzultáció.
A postai képzés lehetséges irányai a felnőttképzésben és a szakképzésben április 5. Előadó: Szűts Ildikó Humánerőforrás vezérigazgató helyettes.
Szaktanácsadói értekezlet május 27.. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a pedagógiai értékelés (benne az azt megalapozó mérés), a szaktanácsadás, a.
TÁMOP szakmai támogatás Educatio Nonprofit Kft
A FELNŐTTKÉPZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Soós Roland ÉRÁK május 29.
Nemzetközi összefogás az ökológiai gazdálkodás e-learning oktatásáért
Iskola Tagjai: RFKB Támogatások Iskola 1500 fő Képzési irány, arány Önkormányzati fenntartó Szakképzés szervezési társulás (költségvetési szerv) mint.
A továbbképzések tapasztalatai Observans Képzési Szolgáltató Kft.
Együttműködés a HUMÁN TISZK és a Mérei Intézet között SÁRIK ZOLTÁN.
Dr. Fodor Imréné Pécsi Regionális Képző Központ igazgatója
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
Program- és tananyagfejlesztés rendszertípus Modern Üzleti Tudományok Főiskolája.
SAVARIA TISZK - működés tapasztalatai - Salgótarján, december 12.
A TÁMOP-2.2.3/07/2-2F projekt megvalósítása Nógrád megyében
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
A szakképzés tartalmi szabályozása - Moduláris, kompetencialapú szakképzés -
Az FSZ-, a felsőoktatás és a munkaerőpiac Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. főiskolai tanár, igazgató Hajdúszoboszló Február 7. Budapesti Műszaki Főiskola.
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
Tananyagfejlesztési munkacsoport Tevékenységünket októberében kezdtük. Feladatunk: Olyan tananyagok elkészíttetése pályázat útján, amely önálló.
A szakképzés változása napjainkban Feigl Ágnes 2006 ETI.
A szakképzés helyzete Magyarországon
Somogy Megye Önkormányzatának szakképzési koncepciója.
INTEGRÁCIÓ A SZAKKÉPZÉSBEN (avagy TISZK?)
PARTNERSÉG. Schwertner János Mi a partnerség? Különböző (magán, társadalmi, gazdasági) kapcsolatokban: Különböző (magán, társadalmi, gazdasági) kapcsolatokban:
Modularizáció, vizsgaközpont kialakítása
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
Projekt eredményeinek disszeminációja – 2. és 12. fejlesztési elem ÁROP- 1.A „Szervezetfejlesztés a konvergencia régióban lévő önkormányzatok számára”
Középtávú szakképzési koncepció Borsod-Abaúj- Zemplén Megyében Egységes szerkezetű TISZK-ek létrehozásának lehetősége Előadó: Dr. Simon Csaba Ph. D. mb.
„A” munkacsomag bemutatása Képzésfejlesztési javaslatok, finanszírozási alternatívák
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
Szakképzési közfeladatok a Kamarában
Emberi erőforrás tudatos fejlesztése
A BKK szerepe a TIDE nemzetközi projektben Új megoldások a közösségi közlekedésben - fenntarthatóság - integráció - finanszírozás - Pécs, november.
HEFOP összefoglaló szakmai tapasztalatok Rettegi Zsolt vezető monitor.
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM „A” komponens Schottner Péterné komponensvezető
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 5.1. előadás
NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
Szakiskolai fejlesztési program
A foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatai – a siker fokmérői
Lorem ipsum.
Előadás másolata:

Együttműködő tanulás/ az együttműködés tanulása és stratégiai tervezés a felnőttképzésben Kihívások - megoldások

Tartalom • Egy esettanulmány – Folyamat • Helyzetértékelés (tények): adottságok, lehetőségek, szándékok • Kommunikáció, szándékok és egyeztetés • Közös tervezés • Közös cselekvés, megvalósítás – Feladatok, fejlesztési projektek • Az együttműködés kihívásai és a lehetséges megoldások

Egy esettanulmány – felnőttképzési együttműködési modell

Előzmények • Intézményi helyzetfeltárás – Fejlesztési területekhez kapcsolódó interjú kérdések; – Alapinformációk összegyűjtése; • Eredmények: – Összesítés – Adattáblák • Oktatói • Infrastruktúra • Program

A felnőttképzés súlypontjai

Fejlesztési területek I. I. alkalom: – PR, marketing, piacépítés, ügyfélszolgálat – Személyi és tárgyi feltételek optimális kihasználása – Közös képzési kínálat (Program és modul szintű - modultérkép)

Fejlesztési területek II. II. alkalom: – Együttműködés szerződéses keretei (együttműködések tipikus formái, feladatok és feladatmegosztás, együttműködés szabályai, kockázatok és a kockázatokra adható válaszok) – Képzési kalkuláció, képzési költségek meghatározása (Költségkategóriák, költség szintek, eredmény felosztás, bevétel alapú és kiadás alapú tervezés)

Együttműködési modell Sarokpontok I. Kik az együttműködés szereplői: – Szakképzés szervezési társaság/ok – Intézmény fenntartók, felsőoktatási intézmények – TISZK – központi képzőhely (önálló jogi személyiség) – Intézmények – Oktatók, tanárok, szakemberek

Együttműködési modell Sarokpontok II. • Hatékonyság – „központosítás” mértéke és ára – Minden feladatot a kapcsolódó felelősséggel arra a szintre kell telepíteni, ahol a feladat elvégzéséhez szükséges kompetencia rendelkezésre áll • Szakmai/felnőttképzési szolgáltató központ – Szolgáltat az intézményeknek, együttműködik, önállóan is indít képzéseket

A tervezett fejlesztési projektek • Több modulból álló, szakképzésre felkészítő, felzárkóztató program kidolgozása, a hozzá kapcsolódó tananyagfejlesztéssel és pedagógus továbbképzési program kidolgozásával; • Szakmacsoportonként egy – egy felnőttképzési program, tananyagok (önálló tanulásra alkalmas e-learning tananyagok is), modulzáró vizsgák, vizsga feladatok kidolgozása.

A tervezett fejlesztési projektek II. • Felnőttképzési szolgáltatások fejlesztése – Képzési igényfelmérés, képzés tervezése – Önálló tanulás támogatása távoktatási eszközökkel – Életpálya építés és profiling • Informatikai támogatás – Adatbázisok – modultérkép, személyi és tárgyi feltételek – kapacitás kihasználásra is, tananyagok nyilvántartása, ügyféladatbázis, programnyilvántartás – Felnőttképzési adminisztráció informatikai támogatása. • Szakmai és üzleti nyelvoktatás – főként munkaadók, munkavállalók számára – feltételrendszerének megteremtése

TISZK-ek közötti együttműködés – Nagy erőforrás igényű fejlesztési feladatokban közös teherviselés, közös pályázatok. – Képzési programok, képzési tartalmak, tananyagok megosztása. – Külföldi/nemzetközi kapcsolatépítés, csereprogramok, mobilitási programok közös megszervezése, közös partnerkeresés. – Szervezeti működéssel, finanszírozással, ügyvitellel, minőségbiztosítással kapcsolatos tapasztalatok, tudás megosztása. – ….

Kihívások és lehetséges megoldások

Tudatos információgyűjtés és kezelés • Kihívás A társult intézmények felületes ismeretekkel rendelkeznek egymásról, nem ismerik egymás adottságait, lehetőségeit és szándékait, céljait. • Lehetséges megoldás Stratégiai területekre irányított adatgyűjtés, adatok, és információk strukturált kezelése, hatékony megosztása – informatikai rendszer, adatbázisok.

Projekt alapú működés • Kihívás Nem alakultak ki a szakmai, fejlesztési, szolgáltatási együttműködések keretei, nem rögzítettek közös tevékenységek játékszabályai • Lehetséges megoldás Projektalapú működés, projektszabályozás, projekttervezés, projektfinanszírozás, projekt alapú forrásbevonás.

Intézményi/szervezeti és személyes érdekek érvényesítése • Kihívás Nem garantált az intézményi/szervezeti és személyes érdekek érvényesülése. • Lehetséges megoldás Kiemelt fontosságú együttműködési területekre intézmény- TISZK/TISZK - TISZK megállapodások, szerződések – egyéni, szervezeti érdekek figyelembe vételével.

Kapcsolati tőke közös hasznosítása • Kihívás Nem alakultak ki az intézmények/szervezetek, munkatársak kapcsolati tőkéjével való „közös gazdálkodás” szabályai. • Lehetséges megoldás Egyes területeken közös PR-marketing tevékenyég, üzletszerzés ellentételezése, intézményi kapcsolattartók TISZK-es alkalmazása.

Önkéntesség • Kihívás Nincs valós szándék a tényleges hálózatos működésre – vagy nem elég erősek a kényszerítő körülmények? • Lehetséges megoldás Önkéntességi és érdek alapon történő döntés az együttműködésről, vagy a távolmaradásról. Nem kötelező mindenkinek.

Együttműködés költségei, kritikus tömeg • Kihívás Nehezen finanszírozhatók a tényleges együttműködések költségei. • Lehetséges megoldás Intézkedési tervek, fejlesztési tervek, fejlesztési költségek meghatározása. Szolgáltatások közös kalkulációs alapjainak megteremtése. Költség – haszon elemzés. Kritikus tömeg elérése.

Igényeken és adottságokon alapuló szolgáltatás fejlesztés • Kihívás Nincs meghatározott, felmért, azonosított piaci igény a társulás szintjén, ami együttes fejlesztésre, tényleges együttműködésre ösztönözne. • Lehetséges megoldás Közös tervezés (tervezgetés), képzési igényfelmérés eljárásainak meghatározása, franchise típusú együttműködés.

Kihívások, problémák 1.A társult intézmények felületes ismeretekkel rendelkeznek egymásról, nem ismerik egymás adottságait, lehetőségeit, szándékait, céljait. 2.Nem alakultak ki a szakmai, fejlesztési, szolgáltatási együttműködések keretei, nem rögzítettek közös tevékenységek játékszabályai. 3.Nem garantált az intézményi, és a személyes érdekek érvényesülése. 4.Nem alakultak ki az intézmények, munkatársak kapcsolati tőkéjével való „közös gazdálkodás” szabályai 5.Nincs valós szándék a tényleges hálózatos működésre – vagy nem elég erősek a kényszerítő körülmények? 6.Nehezen finanszírozhatók a tényleges együttműködések költségei. 7.Nincs meghatározott, felmért, azonosított piaci igény a társulás szintjén, ami együttes fejlesztésre, tényleges együttműködésre ösztönözne.

Köszönöm a figyelmet! Bertalan Tamás