Készítette: Kotogán Róbert Az iskolai motiváció Készítette: Kotogán Róbert

Motiváció-motiválás Motiváción az oktatás elméletében két - egymással szorosan összefüggő - dolgot értünk. Egyrészt azokat a belső hajtóerőket, amelyek a tanulót a tanárral való együttműködésre, a tanulási folyamatban való aktív részvételre késztetik, másrészt azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tanár tesz azért, hogy a tanulót rávegye az együttműködésre. Ez utóbbira a motiválás szóval is hivatkozhatunk.

1. A tanuló motívumai 1.1. Kognitív motívumok - belső motívumoknak Kíváncsiság. Érdeklődés. Kompetencia. Törekvés az ellentmondások kiküszöbölésére.

1.2. A családi háttérrel összefüggő motívumok – külső motívumok 1.2.1. A szülők megkövetelik a jó tanulmányi eredményeket. A jó teljesítményt jutalmazzák és/vagy a gyenge teljesítményt büntetik. Csak olyan családokban működik, ahol egyrészt fontosnak tartják az iskolai előmenetelt, másrészt hagyománya van az instrumentális kondicionálásnak (jutalom-büntetés). Az eredmény lehet a szorgalmas tanuló, a szorgalom azonban ilyen esetben nehezen alakul érdeklődéssé (a motiváció külső, és ez nehezen alakul belsővé).

1.2.2. A szülők fontosnak tartják az iskolai eredményeket, és a gyerek-szülő érzelmi kapcsolat jó. Ebben az esetben a szülői hatás nem a jutalom-büntetés instrumentális mechanizmusán, hanem az érzelmi kapcsolat és empátia csatornáin keresztül érvényesül. Ez is külső motiváció, de könnyebben alakul át belsővé. 1.2.3.A családban becsülete van a tudásnak, a szülők tanuláshoz és tudáshoz való viszonya követendő mintaként segíti a gyerek tanulási részvételét.

1.3. A tanuló karrier elképzeléseivel összefüggő (teleologikus) motívumok 1.3.1. Továbbtanulási szándékok, "jó" szakma megszerzésének szándéka Nyilván csak egy bizonyos életkor fölött működő motívum, és csak azoknál, akik nem érzik úgy, hogy már lemaradtak a versenyben, nincs esélyük. A tudás itt eszköz bizonyos "jogosítványok" megszerzéséhez, de jó esélye van ezeknek a motívumoknak arra, hogy belső kognitív motívumokká alakuljanak.

1.3.2. A kiemelkedés vágya. Az előbbi motívum egy sajátos alesete, amikor a tanuló nem egyszerűen jó szakmát akar, hanem szakítani szeretne azzal az életformával és szubkultúrával, amelyben családja és kortársai élnek. Hatékony motívum lehet, de ehhez be kell látni a tudás megszerzése és az életformaváltás közötti összefüggést, ami nem mindig könnyű.

1.4. A kortárscsoportból fakadó motívumok 1.4.1. Mintakövetés. Különösen szerencsés esetben a kortársak erős tanulási elkötelezettsége a mintakövetés és konformitás szociális mechanizmusain keresztül erősítheti a tanuló motivációját. 1.4.2. Versengés. Az előbbi motívum változata: az igazi hajtóerő itt a kiemelkedés és elismerés vágya. E két motívum közös korlátja egyrészt az, hogy ritka a tanulás mellett erősen elkötelezett ifjúsági szubkultúra, másrészt az, hogy e motívumok csak akkor működnek, ha a tanuló tanulmányi teljesítménye nem marad el túlságosan a kortársaké mögött. Ellenkező esetben a mintakövetés, illetve a verseny eleve reménytelennek látszik, és a várható kudarc csak csökkenti a tanulási kedvet.

2. A tanár feladatai a motivációval kapcsolatban 2.1. Ismerjük meg a tanulókat! 2.1.1. Tanuljuk meg a tanulók nevét! 2.1.2. Beszélgessünk a tanulókkal! 2.1.3. Ismerkedjünk meg közelebbről a tanulókkal! 2.1.4. Készítsünk feljegyzéseket! 2.1.5. Beszélgessünk a szülőkkel!

2.2. Teremtsünk pozitív légkört az osztályban! 2.2.1. Törekedjünk az érzelmi biztonság megteremtésére! 2.2.2. Figyeljünk oda a tárgyi környezetre! 2.2.3. Figyeljünk oda a kényelmi szempontokra! 2.2.4. Ne féljünk a játékosságtól és a humortól! 2.2.5. Tartózkodjunk az intellektuális agressziótól! 2.2.6. Akadályozzuk meg az osztályon és iskolán belüli gyerek-gyerek agresszió minden formáját! 2.2.7. Alakítsunk ki személyes kapcsolatot a tanulókkal!

2.3. Kínáljunk követendő példákat! 2.3.1. Mutassuk meg magunkat! 2.3.2. Hívjuk fel a figyelmüket a tananyagban szereplő pozitív személyiségek emberi értékeire, a tudás szerepére életpályájukban! 2.3.4. Keressünk példaértékű személyiségeket a tanítványaink által kedvelt sztárok között!

2.4. Mutassuk fel a tudás megszerzésében rejlő perspektívákat! Ez olyan külső motiváció, amellyel általában szívesen élnek a tanárok, talán túlságosan is szívesen. A szorgalmas tanulás értelme ebben az összefüggésben a sikeres érettségi és felvételi, míg a tanulás elhanyagolása a "nem vesznek fel sehová" fenyegető rémét idézi fel. Óvatosan éljünk a motiválás teleologikus módszereivel, mert a gyakori ismételgetés a legjobb érvet is kiüresíti, és nem szabad azt a látszatot kelteni, hogy a tanulás egyetlen értelme a papír megszerzése. A maga helyén azonban - mint számos motivációs eszköz közül az egyik - a perspektíváknak is nagyon fontos szerepe lehet.

2.5. Kössünk a tanulókkal "szerződést"! 2.5.1. "Kollektív szerződések". Cserébe természetesen kínálni kell valami 2.5.2. Egyéni szerződések. Az iskola kialakíthatja az egyéni szerződések rendszerét, amelyben a tanuló elvállalja, hogy bizonyos területeken jobb teljesítményt ér el, cserébe más területeken kevesebbel is megelégszik. A szerződések rendszere a személyesség és korrektség (jogszerűség) eszközeivel motivál.

2.6. Tegyük érdekessé az órát! 2.6.1. Kapcsoljuk össze a tananyagot az élettel, a tanulók életvilágával! Sokaknak a relevancia kelti fel az érdeklődését. 2.6.2. Kapcsoljuk össze a tananyagot a tanulókat érdeklő kérdésekkel! 2.6.3. Alkalmazzunk a köznapitól eltérő módszereket és eszközöket! 2.6.4. Adjunk optimális nehézségű feladatokat!

2.7. Éljünk okosan a megerősítés eszközeivel! 2.7.1. Ne bízzunk az osztályozás kizárólagos hatásában! Az osztályzat szimbolikus jutalomként vagy büntetésként működhet, de csak akkor, ha valamiért fontos a tanulónak. 2.7.2. Éljünk a dicséret eszközével! ! Alkalmazzuk többször, mint a szidást! Ne feledjük, hogy mindkettő csak akkor lehet hatékony, ha a tanulók referenciaszemélyként elfogadnak bennünket.

2.7.3. Ha el tudjuk érni, hogy a tanulók pozitív érzelmekkel forduljanak felénk, sokszor dicséretre sincs szükség, elég jutalmat vagy büntetést jelent a pozitív vagy negatív érzelmek kimutatása. Soha ne próbáljuk manipulálni a gyerekeket, érzelmeink mindig legyenek őszinték! 2.7.4. Gondoljuk végig, hogyan tudnánk minél nagyobb mértékben elkerülni a külső megerősítések alkalmazását!

Motivációs teszt E kérdőíves módszer segítségével az iskolai tanulás motivációs oldalát ragadhatjuk meg a 10-18 éves tanulóknál három dimenzióban (Követő, Érdeklődő, Teljesítő) és dimenziónként 3-3 motívum csoportban, melyeket tizedikként a presszióérzést megragadni kívánó kategória egészít ki. Feltárható vele a tanulásban részt vevő motívumok természete és erőssége. A kérdőív kitölthető csoportosan is, egyénileg is. Csoportos kitöltés esetén a válaszmódokat célszerű a táblára felími, és otthagyni a kitöltés befejezéséig.

A tanulóknak a tételek sorszáma elé az 'a, b, c, d, e betűk egyikét kell odaírni. A válaszmódok a következők: a: teljesen egyetértek b: részben egyetértek c: félig-meddig értek vele egyet d: többnyire nem értek vele egyet e: egyáltalán nem értek vele egyet. Általában az "a" választása 5 pontot jelent, a "b" 4-et és így tovább. Egyes tételeket azonban fordítva kell értékelni, ott az "e" választása ér 5 pontot, a "d" 4-et, és így tovább. Itt a tétel után zárójelbe tett (-) jelzi, hogy fordított irányban kell pontozni az illető tételt.

KÉRDőív FELÉPÍTÉSE A pontozás után motívumonként, illetve dimenziónként összesítjük a pontokat. Az eredmények értelmezés éhez felhasználhatjuk a Kozéki (1986) által magyar mintán végzett vizsgálat eredményeit. (Megjegyzés. Az iskolai motiváció és a tanulási orientáció vizsgálata az elméleti hátterét tekintve szorosan összefügg egymással. Szétválasztásuk csak e módszertani gyűjtemény céljaira történt. A szerk.) Minden azonos számjegyre végzödö tétel (pl. 1, 11,21,31,41,51) egy adott skálába tartozik.

KÖVETŐ (affektív/szociális) dimenzió Melegség (M1): a gondoskodás, az érzelmi melegség szükséglete Identifikáció (M2): elfogadottság szükséglete, főleg a nevelők részéről Affilició (M3): az odatartozás szükséglete, főleg egykorúakhoz

ÉRDEKLŐDŐ (kognitív/aktivitási) dimenzió Independencia (M4): a saját út követésének a szükséglete Kompetencia (M5): a tudásszerzés szükséglete Érdeklődés (M6): a kellemes közös aktvitás szükséglete

TELJESÍTŐ (morális/önintegratív) dimenzió Lelkiismeret (M7): bizalom, értékelés szükséglete, önérték Rendszükséglete (M8): az értékek követésének a szükséglete Felelősség (M9): önintegráció, morális személyiség és magatartás szükséglete A kiegészítő presszióérzés (MI0) annak az érzése, hogy a nevelők megértés nélkül és teljesíthetetlenül sokat követelnek. Ez az érzés nem motiváló jellegű.

Kérdések

Kérdések

Kérdések

Még mindig kérdések…

Már nincs sok…

Irodalomjegyzék Knausz Imre: A tanítás mestersége. Egyetemi jegyzet Réthy Endréné: Motiváció, Tanulás, Tanítás. Nemzeti Tankönyv Kiadó

Köszönöm a figyelmet és a türelmet!