A kistérségi járóbeteg szakellátó központok Kuntár Ágnes 2007. május 2.
Struktúra váltás Elkezdődött – 2006.évi CXXXII. törvény Biztosan kevesebb aktív kórházi kapacitás, várhatóan kevesebb ellátás Kórházi ellátásból kiszoruló betegek szükségleteit máshol kell ellátni Járóbeteg ellátás kapacitásai nem változtak
Területi kórházak elérhetősége
Járóbeteg szakellátás elérhetősége
Kórházak elérhetősége és a járóbeteg szakellátás
Járóbeteg szakellátás rendezése A 2006. évi CXXXII. törvény értelmében 2007. december 31-ig kell újrarendezni a kapacitások elosztását Az NFT 2007-2008-as akciótervei elfogadás alatt, források várható a 2007. második félévben nyílnak
A fejlesztés célmodellje Meghatározásra kerül a szakellátás minimum szintje (R2) Emeltszintű járóbeteg szakellátó definiálása – kórházkiváltó, egynapos ellátásokkal (R1) A besorolás alapja a kötelezően nyújtandó szolgáltatás, ami választható szolgáltatás elemekkel bővíthető a helyi adottságok alapján
Fejlesztési koncepció 2007/2008-ra TIOP Elsődleges prioritás a fekvőkapacitások szűkítéséhez kapcsolódó hozzáférés javítás és krízis kezelés: Ellátatlan kistérségek minimál egységű szakellátással való ellátása („zöldmezős” R2 – 23 kistérség) Aktív fekvő megszűnését követően emelt szintű járóbeteg szakellátó központtá alakulása (R1 – 8 intézmény)
Fejlesztési koncepció 2007/2008-ra ROP Alapvetően a jelenleg már működő járóbeteg szakellátások fejlesztése Elsődleges prioritás, a nem elégséges kapacitással működő szakellátások felfejlesztése a minimál standard (R2) szintjére Emelt szintű járók (R1) kialakítása ott, ahol hozzáférés és/vagy lakosságszám alapján ez indokolt
Kistérségi járóbeteg szakellátó központok létrehozásának célja Az első szakorvoshoz jutás helye kerüljön közelebb a beteg lakhelyéhez Minden kistérségben legyen legalább egy ilyen központ, ahol Lakosság szám meghaladja a 15.000 főt Hozzáférés alapján indokolt Legye intézményes háttere a kistérségben működő egészségügyi és szociális ellátások minél szélesebb körű koordinációjának
Kistérségi járóbeteg szakellátó központ működése Szakmai tartalmi minimum meghatározott óraszámban (200 óra /hét) szakmai összetételben Prioritás a szakmai alkalmasság és a gazdasági fenntarthatóság egyidejű biztosítása
TIOP keretében 2007-2008-as időszakban megvalósuló fejlesztés A konstrukcióban azok a kistérségek kerültek kijelölésre, ahol: egy szolgáltató által nyújtott közfinanszírozott szakellátási kapacitás nem éri el a heti 70 órát az alapvető szakmák tekintetében vagy az elérhető közfinanszírozott járóbeteg szakellátási kapacitások nem terjednek ki az alapszakmákra és alapvető diagnosztikára A kistérség lakosságszáma meghaladja a 15.000 főt
A megvalósítható szakmai program Alapvető törekvés az új szolgáltatások bevezetése mellett a már meglévő szolgáltatások minél teljesebb funkcionális integrálása Kötelező elemek Megvalósításuk a támogatás elnyerésének alapvető feltétele Választható elemek olyan szolgáltatás elemek, melyek megvalósítására támogatás kapható, de a pályázó választhat közülük az alapján, hogy Helyi viszonyok alapján szükséglet, vagy lehetőség A működőképesség - fenntarthatóság megalapozott legyen
Kötelező elemek járóbeteg szakellátás biztosítása (összesen 200 szakorvosi óra / hét), telemedicinás rendszerű alapszintű képalkotó diagnosztika a területi egészségfejlesztés központja, a népegészségügyi program helyi aktivitásainak színtere ellátás-szervezési feladatokat lát el, koordináló szerepet tölt be a kistérségben működő alapellátás, egészségügyi és szociális szolgáltatók között, info-kommunikációs szolgáltató egység működtetése (intézményi és intézményközi)
Opcionális elemek alapellátási szolgáltatások befogadása és/vagy működtetése (háziorvosi szolgálat, védőnői szolgálat, fogorvos, csoportpraxis, praxisközösség, központi ügyelet stb.), nappali kórház, otthoni ellátások nyújtása és/vagy szervezése (ápolás, szakápolás, hospice), szociális alapellátás keretében a házi segítségnyújtás szervezése és/vagy működtetése, mentőállomás befogadása és/vagy működtetése (amennyiben a területen nincs), ügyfélszolgálat, tanácsadó szolgálat, gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz bolt működtetése, kiegészítő info-kommunikációs eszközök működtetése (mobil szolgálat, internet, videotelefon szolgálat, házi jelzőrendszer tanácsadó).
Támogatás mértéke Elnyerhető támogatás összege: 500- 1.500 millió forint (épület, eszköz beszerzés, informatika, kapcsolódó szolgáltatások, projektmenedzsment együttesen) Szükséges önerő: 5%, melybe beleszámítandó a biztosított ingatlan értéke
Kritikus siker tényezők – ki fogja fenntartani az intézményeket Kizárólag az érintett önkormányzatok fenntartói társulása vagy más közös szervezete pályázhat – egyetemleges fenntartói felelősség vállalás érdekében Közigazgatási határok átléphetőek a racionális betegirányítás érdekében Üzemeltetés módja nem meghatározott
Kritikus siker tényezők – lesz-e elég beteg A konstrukció összes 4600 órányi kapacitást jelent (jelenlegi járókapacitás 3%-a) Érdemi együttműködés szükséges a terület ellátásában érintett intézményekkel és a házorvosokkal Létesítés helyszínének megközelíthetőnek kell lennie Ott kell legyen, ahol a legtöbb ember eléri
Kritikus siker tényezők – miből fogják fenntartani a központokat Prioritás minden működési költség csökkentő megoldás Racionális épület, zöld energia telemedicina Támogatott az egyéb bevétel termelő tevékenység végzése (gyógyszertár, infrastruktúra hasznosítás, forráskeresés) Releváns szakmai program OEP finanszírozás
Kritikus siker tényezők – ki fog gyógyítani A működtetéshez szükséges szakember gárda összeállítása, toborzása, biztosítására vonatkozó stratégia és előkészületek a a támogatás feltétele Intézményi együttműködés kialakítható (nagyobb szakrendelővel, területi kórházzal)
Összefoglalásként Nem ez a fejlesztés fogja az egészségügy minden problémáját megoldani, de hozzájárulhat a struktúra váltás során megfogalmazott célok eléréséhez Sok krónikus probléma megoldatlansága nem ok, hogy ez a fejlesztés ne induljon el, azokkal ettől függetlenül meg kell oldani