Regionális politika a területrendszer működésébe történő tudatos beavatkozásokat jelenti -célja: az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigálása, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása (kohézió) -Magyarországon inkább a területfejlesztés fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti -Alkalmazásának alapvető feltétele: a területi jellemzők számszerűsítése, összehasonlíthatóvá tevése (pl.: egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)

A regionális politika fogalmát el kell különíteni azonban mind a településfejlesztés, mind a területrendezés fogalmától. a regionális politika ugyanis önálló szakpolitika sokszereplős politika (a központi kormányzat mellett: helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit vagy érdekvédelmi szervezetek, és állampolgárok is) a regionális politika jelentősége abban rejlik, hogy a hozzá rendelt intézmény- és eszközrendszer országonként eltérő

A regionális politika és az ágazati politikák viszonya Forrás: Rechnitzer, 1998

Regionális politika célja, eszközei: Célok: növekedési cél stabilitás, fenntarthatósági cél kiegyenlítő, jóléti cél Környezeti célok Eszközök: pénzügyi ösztönzők pl. tőkejuttatások, költségvetési támogatások, kedvezményes hitelkonstrukciók, kamat- és adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás központi szabályozás pl. területi tervezés, programozás, állami vállalatok alapítása, intézményrendszer decentralizálása, növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése infrastrukturális beruházások pl. közlekedési hálózat, ipari parkok kialakítása, K+F kapacitások, gazdasági - pénzügyi szolgáltatások kiépítése, szakemberképzés

Az európai regionális politika rövid története 1957, Római Szerződés: a közösségi szintű regionális politika kialakítását még nem tartalmazta a 60-as évek vége: elindul a tagállamok regionális politi-káinak összehangolása 1972, az Európa Tanács párizsi csúcsértekezlete: a tag-államok döntenek a közös regionális politika létrehozásá- ról az újabb bővítések (1973, 1981, 1986 stb.) tovább növelik a közös regionális politika kialakításának szükségességét

1987, Egységes Európai Okmány: hivatalosan is közösségi szintre emeli a regionális politikát 1988: a regionális politika átfogó reformja (pl.: NUTS- rendszer bevezetése) 1989: a Strukturális Alapok létrehozása 1993: Maastrichti Szerződés – a Kohéziós Alap létrehozása 1997: Agenda 2000 – a regionális politika újabb reformja a keleti bővítés tükrében 2004, 2007: az EU keleti bővítése

Az Európai Unió regionális politikájának alapelvei szubszidiaritás és decentralizáció: a döntések és a végrehajtás a legnagyobb kompetenciával rendelkező (és a lehető legalacsonyabb) területi szinten történjen Partnerség: együttműködés a célkitűzésektől az intézkedések megvalósításáig a különféle szintek (közösségi, nemzeti, regionális, helyi), valamint ezek szereplői között Programozás: egy-egy önálló projekt helyett középtávú fejlesztési programok készítését finanszírozzák koncentráció és addícionalitás: a különböző forrásokból (uniós, nemzeti) rendelkezésre álló pénzügyi eszközök együttes és koordinált felhasználása a legelmaradottabb területeken (felzárkóztatás) társfinanszírozás, azaz az uniós források csak kiegészí- tik a hazai támogatásokat

A támogatásra jogosult térségek lehatárolása az 1988-ban bevezetett NUTS-rendszer szerint NUTS 1: makrorégió (3-7 millió fő) NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (800 ezer – 3 millió) NUTS 3: megye (150 ezer – 800 ezer) NUTS 4: kistérségek NUTS 5: települések a beavatkozás oka szerint meghatározott, az adott költségvetési periódusra vonatkozó célkitűzések alapján

Az EU regionális politikája 2000-2006 röviden a gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének és szerkezetátalakításának segítése (elsősorban NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van) a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása (az első célkitűzésből nem részesülő térségek ) az oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek modernizációjának támogatása Közösségi kezdeményezések INTERREG III: határon átnyúló együttműködési programok támogatása URBAN II: válságban lévő városi körzetek regenerálása EQUAL: a munkaerőpiaci diszkrimináció és esélyegyen-lőtlenség elleni küzdelem LEADER +: vidékfejlesztés

Az EU ezek megvalósításához szükséges pénzügyi alapjai Strukturális Alapok 1989-ben hozzák létre 3 meglévő alapból (1993-ban egy negyedikkel egészül ki ERFA (1975) - Európai Regionális Fejlesztési Alap ESZA (1960) – Európai Szociális Alap EMOGA (1962) – Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap HOPE (1994) – Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz

Kohéziós Alap a maastrichti szerződés hozta létre, hogy támogassa az EU legszegényebb tagállamainak monetáris unióba való belépését feltétel: az egy főre eső GNP nem éri el a közösségi átlag 90%-át infrastrukturális (közlekedési) és környezetvédelmi beruházásokat támogat 2000 és 2006: 4 ország (Görögország, Írország, Portugá- lia, Spo.) veheti igénybe – a keleti bővítés után: az új tag-államok is

Az EU regionális politikája 2007-2013 között Közösségi kezdeményezések Konvergencia: NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van - „phasing out” régiók Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének erősítése, foglalkoztatottsági mutatóik javítása Európai Területi Együttműködés: a korábbi Interreg program szerepét veszi át és a határon átnyúló együttműködéseket támogatja Közösségi kezdeményezések JASPERS: nagy volumenű környezetvédelmi és közle-kedési projektek JEREMIE: mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások pénzügyi támogatása JESSICA: városrehabilitációs, városfejlesztési projektek

Strukturális Alapok két alap marad meg: ERFA, ESZA EMOGA helyett: két alap - Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) - Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) de: ezek már a közös agrárpolitikához tartoznak a HOPE helyett: Európai Halászati Alap (EHA) – már a közös halászati politikához tartozik

Az EU költségvetési kiadásai 2007-2013

A kohéziós politika és a 2007-2013-as uniós költségvetés 347 Mrd euró = az európai költségvetés 35%-a Konvergencia 81,5% = 283 mrd euró 84 régiót érint 17 tagállamban (köztük 16 phasing in régió) Regionális versenyképesség és foglalkoztatás 15,95 % = 55 mrd euró 168 régiót érint 19 tagállamban (köztük phasing in 13 régió) Európai területi együttműködés 2,5% = 8,7 mrd deuros

Továbbra is fennmaradtak az egyes régiók között fejlettségbeli különbségek GDP/fő* < 50 75-90 100-125 Átlag: 2006 - 2007 – 2008 2014 – 2020: cél a fejlettségi különbségek megszüntetése.

Az EU összes régiója számára igazságos rendszer (jogosultságok szimulálása) GDP/fő* EU-átlag <75 % -a > 90% *index: EU-27=100 75-90 % Régiók 3 csoportja        Kanári-szigetek Francia Guyana Réunion Guadeloupe/ Martinique Madeira Azori-szigetek Málta Kevésbé fejlett régiók Átmeneti régiók Fejlettebb régiók © EuroGeographics Association (adminisztratív határok) 17

Az EU kohéziós politikájának befektetési célterületei 2014 - 2020 Képzés Kutatás, innováció Energia-hatékonyság : Megújuló energiák (szél, víz, nap, geotermikus energia) KKV-k támogatása Régiók közötti együttműködés fejlesztése Közlekedés, szállítás (infrastrukturális fejlesztések)

Az EU javasolt költségvetése (2014–2020) A Bizottság 2011 júniusában „ambiciózus, de reális” javaslatokkal állt elő. Kohéziós politika 33% (336 milliárd€) Szakpolitikai területek (mezőgazdaság, kutatás, külső területek stb.) 63% (649 milliárd €) Európai Összekapcsolási Eszköz 4% (40 milliárd €)

Az EU források hatékony felhasználása 2014 – 2020 Illeszkedés: EU és a nemzeti reformprogramok összhangja. Koncepció: Átfogó befektetési stratégia. Koordináció: Kohéziós politika, vidékfejlesztés. Célok, indikátorok: EU 2020 stratégiai célkitűzések szolgálata. Eredményesség: Teljesítmény-keretrendszer. Hatékonyság: Adminisztrációs kapacitás nő, bürokrácia csökken. Közös Stratégiai Keret (CSF) Partnerségi Szerződés Működési Programok

Az EU tematikus célkütézései 2014-2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan Kutatás és innováció. Információs és kommunikációs technológiák (IKT). Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképessége. Alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell. Klímaváltozással kapcsolatos átállás, kockázat megelőzés és – kezelés Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság Fenntartható közlekedés/szállítás. Fő hálózati infrastruktúrák fejlesztése. Foglalkoztatás fejlesztése, munkaerő mobilitásának támogatása. A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás. Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás. Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése.

Az Eu kohéziós politikája 2014-2020 INTELLIGENS SPECIALIZÁCIÓT SZOLGÁLÓ KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁK (RIS3) INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS (ITI) KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS (CLLD) INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS EGYSZERŰSÍTÉS TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS SZABÁLYOK, ÁTLÁTHATÓSÁG PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

Az EU-s kohéziós politika alapjai 2014 – 2020 CLLD A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) LEADER szemléletmódja az EU fejlesztéspolitikájának hatékony és eredményes eszköze. A CLLD az EU és a tagállami célok szigorúan „alulról felfelé” irányuló megközelítésén alapszik. A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésről ( CLLD) szóló rendelettervezet (28-31. cikk) (4) a LEADER szemléletmódján alapul, és érinti a Közös Stratégiai Keret minden alapját (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Kohéziós Alap, Európai Halászati Alap – együttesen a CSF.

A Közös Stratégiai Keret (CSF) a Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésnek (CLLD) egységes módszertan alkalmazását javasolja A CLLD konkrét, régió alatti szintű területekre összpontosít. A CLLD- ket helyi közösségi akciócsoportok irányítják, amelyek a helyi társadalmi, gazdasági érdekeket képviselik. A CLLD integrált, több szektort felölelő, terület specifikus, helyi fejlesztési stratégiákon (HFS) keresztül valósul meg. A CLLD figyelembe veszi a helyi igényeket és lehetőségeket. A CLLD a helyi innovatív jellemzőkre épül. A CLLD alapja a hálózatépítés és együttműködés.

A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés Várható eredmény: Az egységes CLLD módszertan lehetővé teszi az alapok egymáshoz kapcsolt és integrált felhasználását a Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS) megvalósítása során ! A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) 2012 – 2020 fő céljai Ösztönzik a helyi közösségeket az integrált, alulról építkező megközelítések kidolgozására. 2 Fejlesztik a közösségi kapacitásokat és ösztönzik az innovációt, a társadalmi innovációval együtt. 3. Elősegítik a közösségi irányítást a közösségen belüli részvétel növelésével. 4.Segíti a többszintű kormányzást. A helyi közösségek számára olyan struktúrát biztosít, amelyen keresztül minden területen, teljes mértékben részt vehetnek az EU-célkitűzések megvalósításában.

Helyi akciócsoportok létrehozása (HACS): A HACS a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyekből áll. A HACS –ban a civil társadalom és a magánszektor rendelkezik a döntéshozatal legalább 50 %-ával. A HACS –ban egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok 49 %-os hányadát meghaladó erővel. Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) A HFS összhangban áll a Közös Stratégiai Keret (CSF) alapok programjaival, amelyekből támogatást kap és meghatározza, hogy mely területre és közösségre vonatkozik.

Helyi Fejlesztési Stratégia (HFS) tartalma: A fejlesztési igények és a területi lehetőségek elemzése. A GYELV - gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek (SWOT) Az integrált és innovatív jellegű stratégia leírása. Célkitűzések. Cselekvési terv. Pénzügyi terv. Irányítási és monitorozási intézkedések.

Újdonságok, változások az elmúlt időszakokhoz viszonyítva A Közösség által Irányított Helyi Fejlesztés (CLLD) egységes módszertanát kell alkalmazni az összes alap és régió tekintetében. A Közös Stratégiai Keret (CSF) alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek. A több alap forrásaira támaszkodó stratégiáknak lehetősége lesz arra, hogy egyetlen alapból - a Fő Alapból - finanszírozzák a Helyi Fejlesztési Stratégia működtetési és szervezeti költségeit.

Ösztönzési lehetőségek: Amennyiben operatív programok esetén egy teljes prioritási tengely a Közösség által Irányított Helyi Fejlesztésen keresztül valósul meg, akkor: Az ERFA és/vagy az ESZA részéről biztosított maximális társfinanszírozási arány + 10 százalékponttal növekszik. Az EMVA esetében a maximális társfinanszírozási arány a körülményektől függően 80 % és 90 % között lehet. Az EHA esetében a maximális társfinanszírozási arány 75 % lehet.

Mily módon használhatók fel a a különféle EU-s alapok forrásai a közösségek által irányított helyi fejlesztésekre? ERFA/ESZA: A növekedés minőségét középpontba helyező megközelítés. A befogadó és fenntartható jelleg kielégítése. A munkanélküliséget, a megfosztottságot és szegénység területeit kezelő cselekvések támogatása. EMVA: Területi jelleg; alulról építkezés; állami és magánszektor; integráltság; innovatív jelleg; együttműködés és a hálózatépítés alkalmazása.(EMVA - keretből kötelezően elkülönített 5 %) EHA: Európai Halászati Alap (EHA) 4. prioritási tengelye biztosít támogatást a halászati területek fenntartható fejlesztéséhez, a helyi halászati akciócsoportoknak.