Klasszikus zene 1750-1827

Őket nevezzük összefoglaló névvel bécsi klasszikusoknak. A bécsi klasszicizmus Az európai zenei életben 1750 körül új stílus kezd kialakulni. Ez a kor a régimódinak , dagályosnak tartott barokk zenével ellentétben egyszerűségre, változatos ritmusra, dallamosságra, táncos tempók alkalmazására törekszik. Új formákat, új műfajokat hoz létre, a fúvósok bevonásával gazdagítja a zenekari hangzást. Az új zene központja Bécs, az új stílus három nagy mestere az itt élő Haydn Mozart Beethoven. Őket nevezzük összefoglaló névvel bécsi klasszikusoknak.

Jellemzők: 2. Műfajok: 3. Zeneszerzők: hangszeres énekes opera Egyszerűség, dallamosság Jellemzők: 2. Műfajok: énekes hangszeres versenymű szimfónia vonósnégyes szonáta opera oratórium 3. Zeneszerzők:

Esterházy hercegek udvari zeneszerzője Joseph HAYDN 1732-1809 Az Esterházy hercegek udvari zeneszerzője és karmestere. Üstdob szimfónia, Búcsú szimfónia

Joseph Haydn A tehetséges gyermeket szülei a közeli városba adják, ahol iskolamester rokonuk énekelni, zongorázni, hegedülni tanítja. Nyolcévesen felveszik a bécsi István templom kórusába. Tizenhét éves korában kiteszik a kórusból. Alkalmi munkákból él, kottát másol, orgonál, hegedül. Népies daljátékot, szórakoztató zenét, „divertimentót” komponál. 1761-ben az Esterházy hercegek szolgálatába lép, mint udvari zeneszerző és karmester. Kismartonban, és hazánkban Eszterházán (ma Fertőd) saját zenekara és operatársulata élén adja elő messze földön híres műveit. Vonósnégyeseit és szimfóniáit az osztrák népzene dallam- és ritmusvilága hatja át, Haydn e műfajok megteremtője. Híres művei a Teremtés és az Évszakok.

Esterházy kastély Eisenstadt (Kismarton)

Eszterházy „Pompakedvelő” Miklós herceg udvari muzsikusa, majd zeneszerzője és karmestere lett Haydn munkaszerződése

FERTŐD Esterházy kastély

SZERENÁD

MOZART 1756-1791 Wolfgang Amadeus „Csodagyerek” Varázsfuvola Szöktetés a szerájból, Egy kis éji zene

Wolfgang Amadeus Mozart Mozart, a bécsi klasszika korának kiemelkedő zeneszerzője az ausztriai Salzburg városában született 1756-ban. Muzsikus édesapja, Leopold Mozart korán felfedezte fia zenei tehetségét. A kis Mozart már hároméves korában önálló dallamocskákat talált ki, s ezeket édesapja fel is jegyezte. Négyéves korában már zongorázott, hegedült, és hatévesen adta első nyilvános koncertjét. Édesapjával fél Európát beutazta: előkelő udvarokban és hercegi rezidenciákon nagy ámulattal hallgatták a csodagyerek művészi játékát. A boldog gyermekkort nehéz, nélkülözésekkel és adósságokkal teli felnőttévek követték. Az ifjú Mozart 1781-ben, huszonöt évesen szakított a salzburgi érsekségnél betöltött munkája kötöttségeivel, és Bécsbe költözött, ahol szabadúszó művészként élt és alkotott. Keze alatt zseniális vonósnégyesei, szonátái, szimfóniái, versenyművei, miséi mellett olyan örök értékű operák születtek, mint a Figaro házassága, a Don Giovanni, a Szöktetés a szerájból, a Cosí fan tutte, vagy A varázsfuvola. 1791-ben, nagyon fiatalon, mindössze harmincöt évesen bekövetkezett halála miatt gyászmiséjét, a Requiemet már nem tudta befejezni. Vázlatai alapján utólag egy tanítványa egészítette ki a hiányzó szólamokat. Sírhelye máig ismeretlen, feltehetőleg tömegsírba temették, mivel akkoriban épp járvány volt Bécsben, és féltek attól, hogy a holttestek tovább fertőznek.

Mozart szülőháza A Mozart család: Salzburg Leopold Mozart, Wolfgang és Nannerl  Salzburg

VÁGYÓDÁS A TAVASZ UTÁN

Sarastro áriája

BEETHOVEN Ludwig van 1770-1827 Német zeneszerző, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Fiatalon elvesztette hallását. 9 szimfónia

Ludwig Van Beethoven Fiatalságát szülővárosában, Bonnban töltötte. 1792-ben Bécsbe költözött, ahol Haydnnál is tanult. Legtöbbet a hallatlan energiával folytatott önművelésének köszönhetett. 1795-ben kezdte meg nyilvános zongoraművészi szereplését és adta ki első művét. Főúri pártfogói hosszú ideig gondtalan életet biztosítottak számára. Beethoven több ízben ellátogatott Martonvásárra a Brunsvik családhoz. 1800 körül kezdődő fülbaja egyre súlyosbodott, és 1808-ban hallásának romlása már lehetetlenné tette hangversenyezéseit. (Heiligenstadti végrendelet) Beethoven a bécsi klasszicizmus legszubjektívebb hangú mestere. Nagy, nemes eszméket öntött zenébe, az egész emberiséghez akar szólni. Török induló Für Elise

Az egykori heileigenstadti Herrengasse 6. (ma Bécs, Probusgasse 6) ház belső udvara, ahol Beethoven a "Heiligenstädter Testamentumot" írta

Beethoven: IX. szimfónia IV. tétel AZ EURÓPAI UNIÓ HIMNUSZA ÖRÖMÓDA AZ EURÓPAI UNIÓ HIMNUSZA

A MORMOTÁS FIÚ DALA

SZÁZSZORSZÉP

szimfónia

A XVIII. Század második és a XIX. Század első felében a klasszikus zene egyik legfontosabb műfaja a klasszikus szimfónia, amely négytételes nagy zenekarra írott mű. Első tétele rendszerint gyors, a második lassú, a harmadik többnyire menüett (tánc), a negyedik pedig ismét gyors tempójú. Első nagy mestere Haydn, aki 104 szimfóniát írt. Mozart 47, Beethoven 9 szimfóniát alkotott.

1. hegedű 2. hegedű brácsa cselló VONÓSNÉGYES

VERSENYMŰ

SZONÁTA

A szonátaforma a klasszikus hangszeres zene valamennyi műfajára jellemző. Általában többtételes művek első és utolsó tételében jelenik meg. Lényege, hogy három nagy szakaszból áll: - Az expozíció bemutatja a tétel fő- és melléktémáit (zárótémát), - a kidolgozás a témákat feldolgozza, variálja, - a visszatérésben (repríz) újra az expozíció témáit halljuk. Formája: A A B A, mert az expozíció ismétlődik. *** Haydn, a szonátaforma megalkotója több mint 50 zongoraszonátá írt, Mozart hegedű-zongoraszonátákat, Beethoven a hegedű mellett csellóra és kürtre is komponált szonátákat.

OPERA

ORATÓRIUM