Egyenletesen változó mozgás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Egyenletesen változó mozgás
Advertisements

A MÁGNESES TÉR IDŐBEN MEGVÁLTOZIK Indukciós jelenségek Michael Faraday
A hőáramlás Definíció: Ha a folyadékot vagy gázt egy területen melegítjük, akkor a melegítés hatására kitágul, a sűrűsége kisebb lesz, a kisebb sűrűségű.
FIZIKA Alapok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Készítette: Ócsai Olivér 9/C. 1. A súlyos és a tehetetlen tömeg közti különbségeknek a felfedezése 2. A két tömegfajta közti különbség 3. Eötvös Loránd.
Összefoglalás. 1.) Csoportosítsd a felsorolt dolgokat aszerint, melyik anyag, melyik nem! labda, felhő, ünnep, gravitációs mező, nap, Nap, hétfő, szám.
Hullámmozgás. Hullámmozgás  A lazán felfüggesztett gumiszalagra merőlegesen ráütünk, akkor a gumiszalag megütött része rezgőmozgást végez.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék ENERGETIKA VILLAMOS ENERGIA FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN.
Minden test nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, amíg környezete meg nem változtatja mozgásállapotát. Az olyan vonatkoztatási.
Az erő def., jele, mértékegysége Az erő mérése Az erő kiszámítása Az erő vektormennyiség Az erő ábrázolása Támadáspont és hatásvonal Két erőhatás mikor.
Sallai Ilona - ÉFOÉSZ Szeged,
Geometriai transzformációk
Valószínűségi kísérletek
„Ó, azok a Boldog Békeidők…”
1. témazáró előkészítése
Áramlástani alapok évfolyam
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A mozgás kinematikai jellemzői
Kérdés és válasz Minták és technikák
Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium
Az erő fogalma. Az erő fogalma Mozgásállapot-változásról akkor beszélünk, ha megváltozik egy test mozgásának sebessége, mozgásának iránya vagy mindkettő.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A sűrűség.
Komplex természettudomány 9.évfolyam
A gázállapot. Gáztörvények
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
VákuumTECHNIKAi LABORATÓRIUMI GYAKORLATOK
A mozgási elektromágneses indukció
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Erők, rugalmas erő, nehézségi erő, súlyerő
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Gravitációs kölcsönhatás
Tartalékolás 1.
Pontrendszerek mechanikája
I. Az anyag részecskéi Emlékeztető.
Legfontosabb erő-fajták
Egy test forgómozgást végez, ha minden pontja ugyanazon pont, vagy egyenes körül kering. Például az óriáskerék kabinjai nem forgómozgást végeznek, mert.
KINEMATIKA (MOZGÁSTAN).
Izoterm állapotváltozás
Az anyagi pont dinamikája
Az energia.
A SÚLY.
Szerkezetek Dinamikája
A fonálinga Mivel a fonálra kötött kicsi test egy köríven rezgőmozgást végez, mozgása a rezgéseknél alkalmazott mennyiségekkel jellemezhető. A fonálinga.
Feladatok megoldása: nyomás, nyomóerő, nyomott felület kiszámítása
Az elemi folyadékrész mozgása
Compliance és Corporate Governance
Önköltségszámítás.
Halmazállapot-változások
3. előadás.
szabadenergia minimumra való törekvés.
Egymáson gördülő kemény golyók
A szállítási probléma.
Emlékeztető/Ismétlés
A mérés
Az atom tömege Az anyagmennyiség és a kémiai jelek
A tehetetlenség törvénye. A tömeg.
Űrkutatás súlytalanság.
3. előadás.
Az impulzus tétel alkalmazása (A sekélyvízi hullám terjedése)
Vektorok © Vidra Gábor,
A geometriai transzformációk
Egyenletes mozgás.
Háttértárak Merevlemezek.
„Mi a pálya?”.
Háttértárak Merevlemezek.
Egyenes vonalú egyenletes mozgás
Elektromos alapfogalmak
Előadás másolata:

Egyenletesen változó mozgás Gyorsulás fogalma

Egyenletesen változó mozgás Definíció: Ha egy test sebessége (Δ v) egyenlő időközönként (Δt) ugyanannyival változik, akkor a test mozgása egyenletesen változó mozgás.

Egyenletesen változó/nem egyenletesen változó mozgás sebesség idő grafikonja

Változás Δv=v2-v1 Δt=t2-t1 A mennyiségek változását Δ-val (nagy delta= Δ) jelöljük. Például: (Mindig a későbbi adatból vonjuk ki a korábbit!) Δv=v2-v1 Δt=t2-t1

Egyenletesen változó mozgás sebesség-idő grafikonja v(m/s) Egyenletesen változó mozgás sebesség-idő grafikonja Δv4 Δt4 Δv3 Δt3 Δv2 Δt2 Δv1 t(sec) Δt1

Egyenletesen változó mozgás út-idő grafikonja s(m) t(sec)

Egyenletesen változó mozgás gyorsulása Annak a testnek nagyobb a gyorsulása, amelynek: ugyanakkora sebességváltozáshoz rövidebb időre van szüksége, vagy ugyanannyi idő alatt nagyobb sebességváltozásra tesz szert.

𝑣 𝑎 𝑡 I. Gyorsulás a= 𝑣 𝑡 =á𝑙𝑙𝑎𝑛𝑑ó Definíció: az a mennyiség, amely megmutatja, hogy mekkora az egyenletesen változó mozgást végző test egységnyi idő alatt bekövetkező sebességváltozása. Egyenletesen változó mozgás esetén a gyorsulás nagysága állandó. Jele: a Mértékegysége: a= 𝑚 𝑠 2 Képlete: a= 𝑣 𝑡 =á𝑙𝑙𝑎𝑛𝑑ó

𝑔=9,81 𝑚 𝑠 2 ≈10 𝑚 𝑠 2 II. Szabadesés Jele: g Egyenlítőn: g=9,78 m/s² Definíció: a testek olyan mozgását, amely során csak a gravitációs mező hatása érvényesül, minden más hatás elhanyagolható, szabadesésnek nevezzük. Jele: g (Magyarországon) 𝑔=9,81 𝑚 𝑠 2 ≈10 𝑚 𝑠 2 Egyenlítőn: g=9,78 m/s² Sarkokon: g=9,83 m/s²

Ejtőzsinóros kísérletek tk. 37.o.

Kiegészítő anyag Szabadesés esetén a négyzetes úttörvény érvényesül az út kiszámítására: 𝑠= 𝑔 2 𝑡 2