A településpolitika megjelenése a korai szocializmusban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A levéltár Országos Tudományos és Felsőoktatási Szakmai Központ tevékenységei.
Advertisements

Gyermekek a leszakadó világban Társadalmi állapotrajzok konferencia MTA Szociológiai Kutatóintézet november 19.
Távlati öntözési vízigények felmérése Somlyódy Balázs főigazgató Országos Vízügyi Főigazgatóság.
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A világnépesség növekedése.
Az ország a dualizmus korában
Téma: Demográfiai robbanás 1960 után a világban (típusok, országcsoportok, országok) Készítette: Király Klaudia Geográfus, MSc.
1 „Országos Foglalkoztatási Közalapítvány INFORMÁCIÓS NAP 2009” Gosztolai Géza OFA- Hálózat Közép-dunántúli Regionális Iroda Székesfehérvár, július.
A munkahelymegőrző támogatás. Alapja  Az évi IV. tv. (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról) 18. §.  A 6/1996. (VII.16.)
TÁMOP B-13/ SZAKMAI-MÓDSZERTANI TÁMOGATÁS A KOMPLEX TELEPPROGRAM ÉS AZ ELNÉPTELENEDŐ FALVAK TÁRSADALMI GAZDASÁGI FOLYAMATAINAK MEGFORDÍTÁSÁT.
A VÁROSRÉGIÓ DEFINIÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Horváth Sarolta Noémi Ph.D. hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Tóth Péter Győr, május 4.
A „Legyen jobb a gyerekeknek” Nemzeti Stratégia aktuális kérdései Magyarországi feladatok a „Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai.
Mindent a „Vállalkozások komplex infokommunikációs és mobilfejlesztéseinek támogatása” című pályázati kiírásról.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
Dr.Vécsei Pál A világgazdasági válság hatása a munkanélküliség területi alakulására Budapest, február.
A kamara szerepe az export vezérelt magyar gazdaság megteremtésében. Eredmények és problémák Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
A gyermekek helyzete és az esélynövelés lehetőségei a mai Magyarországon Előadás a „Programok a gyermekszegénység ellen” Biztos Kezdet konferencián, 2008.
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
Dr.Vécsei Pál A világgazdasági válság hatása a munkanélküliség területi alakulására Budapest, február.
Információs Társadalom Parlamentje, június 1., Budapest
„Szeptember végén” A felsőoktatási pályázati tevékenység jelene és jövője Szitáné dr. Kazai Ágnes Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ.
Az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és hatása
A településpolitikai gyakorlatok megjelenése a szocialista országokban
NÉPEGÉSZSÉGÜGY MEGELŐZÉS, FEJLESZTÉS JÖVŐKÉP a Köz- egészségügye
Merre tovább magyar mezőgazdaság?
A rehabilitációt segítő támogatások, jogszabályi változások
Kihívások a LEADER program eredményes végrehajtásában
Gyorsjelentés a hajléktalan emberek kérdőíves adatfelvételéről
A város története I.e : kőkori ember, Szeleta Kultúra
„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása
A közigazgatással foglalkozó tudományok
A szórás típusú egyenlőtlenségi mutatók
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Magyarország: logisztikai központ
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Az Európai Unió közlekedési politikája és a transzeurópai hálózatok
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet fejlesztési projektjei az iskolai egészségfejlesztés területén DR. TÖRÖK KRISZTINA.
Dunaújváros: új utakon
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
„Út a munkához” program
A Dunához kapcsolódó lehetőségek Budapest közlekedésfejlesztésében
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Új pályainformációs eszközök - filmek
Az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank
A térbeli szintek hierarchikus rendszere
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
egyutcás /szalagtelkes falu /útifalu
Településföldrajz II. A városok fejlődése.
37. AZ EURÓPAI UNIÓ.
Informatikai eszközök a földrajzórán
36. AZ EURÓPAI UNIÓ.
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Európa munkaerő igénye
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
A területi koncentráció mérése: Hirschman–Herfindahl index
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
A regionális szintek hierarchikus rendszere
A településpolitika története
Készítette: Koleszár Gábor
A gazdasági fejlettség mérőszámai
Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után
Kína népességföldrajza
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
A rendszerváltás óta eltelt időszak gazdasági fejlődése
Dr. Parragh László elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
A harmadik Magyar Köztársaság első évtizede
Előadás másolata:

A településpolitika megjelenése a korai szocializmusban dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Településföldrajz és településfejlesztés BCE alapszakjai (BSc/BA) 2018/2019, II. félév BCE Geo Intézet

Fejlesztéspolitika igényének megjelenése Országok Időszak Fő célok Sajátosságok Fejlett országok (I. világ) XX. sz. elején erősödik meg Ipari forradalom káros következményeinek kezelése Korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása Fővárosok körül „alvóvárosok” létrehozása Szocialista országok (II. világ) Később: inkább XX. sz. közepe Épp ellenkezőleg: iparosítási céllal Fejlődésben megkésett országok  még hiányos nemzeti ipar megteremtése Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX.- sz-i viharos gyorsaságú fejlődéséből II. vh.: agrárországok gyengén fejlett iparral Fejlődő országok (III. világ) Gyarmatosítás idején nem lehetett saját ipar, függetlenedés után ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok kiépítése Nemzetté válást jelképező fővárosok fejlesztése Demográfiai nyomás (lakás- és munkahelyhiány) a megapoliszokban Gyakran külföldi tőkebevonással 2

Közép- és Kelet-Európa: iparosodás, urbanizáció elmaradása XIX. sz. elejéig kevés állami szuverenitás  nem volt állami fejlesztéspolitika Modern államiság kialakulása: földrajzilag és ágazatilag koncentrált ipar Területileg: max főváros + néhány közép- és kisváros Ágazatilag (Mo.): főleg csak élelmiszeripar I. vh. után létrehozott nagy államok  államalkotó nemzet fővárosainak szimbolikus erősítése Csehek: Prága magyar (Pozsony, Kassa, Ungvár) és morva (Brno) városokkal szemben Románok: Bukarest: magyar (pl. Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár) városokkal szemben Szerbek: Belgrád: magyar (Szabadka), horvát (Zágráb) és egyéb délszláv városokkal szemben Többcentrumú Lengyelország: Varsó erősítése ellenpólusokkal (Krakkó, Lemberg, Lódz, Poznan) szemben Szocialista településpolitika: megkésett és erőltetett iparosítás  urbanizáció 3

Szocialista településfejlesztési politikák két alapvető mozgatója Változó súllyal és sorrendben 1950-es évektől: korai szocialista fejlesztéspolitika: gazdasági növekedés Gazdaságfejlesztés erősödése Fő cél: termelés, gazdasági növekedés leghatékonyabb szolgálata  nehézipar fejlesztése Fő kedvezményezettek: fővárosok, szocialista és iparvárosok 1970-es évektől: érett szocialista fejlesztéspolitika: gazdasági egyensúly Településfejlesztés erősödése Fő cél: indokolatlan területi különbségek csökkentése Fő kedvezményezettek: Budapest ellenpólusai, megyeszékhelyek (1985-től: mindmáig jellemző elmaradottság-centrikus megközelítés) Rászorultsági alapú támogatások, hazai és EU-s forrásból Fő kedvezményezettek: hátrányos helyzetű települések, járások 4

Korai szocializmus: városoknak kedvező gazdaságfejlesztés Gazdaságfejlesztés dominanciája Csak a beruházások velejárójának tekintették a település- és területfejlesztést 1948–1949: felszámolták a fejlesztéspolitikával foglalkozó intézményeket 1970-ig nincs központi fejlesztési koncepció Gazdaságfejlesztési politika fő gerince: extenzív iparfejlesztés a városokban  városoknak kedvezett, miért? Mert a városi munkásosztály mint a sztálini ideológia bázisa  első ötéves terv: először a városokban kell véghezvinni a gazdasági és társadalmi átalakulást Mert szegény országok, kis gazdasági erő  korlátozott fejlesztési erőforrások  tőkehiány pótlására élőmunka fokozott hasznosítása (agrárium munkaerőfeleslegéből) Fejlesztés céljára kijelölt városokba koncentrálták az ipari beruházásokat Városok bővítése adminisztratív eszközökkel is (pl. Nagy-Budapest: 18 falu + 6 város) Később: városok átformálják a falvakat (Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése) 5

Települések kategorizálása 1951-ben (TERINT- Településrendezési Intézet) Kategória Tartalmi besorolás A települések A népesség száma (db) aránya (%) száma (1000 fő) Osztályon felüli Országos jelentőségű 2 0,06 1901 25,0 I.osztályú 73 2,27 II. osztályú Területi jelentőségű 67 2,10 611 8,0 III/A. osztályú A helyi szükségletek kielégítésére korlátlanul fejleszthető 1292 40,00 3396 44,6 III/B. osztályú Korlátozottan fejleszthető, közeli másik településsel 259 8,10 381 5,0 III/C. osztályú Beruházás csak kivételes esetekben történhet 1530 47,50 1327 17,4 Összesen 3223 100,00 7616 100,0 6

Hazai településállomány 1951-es fejlesztési célú kategorizálása Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2,5%-a (lakosságarányban már jobb) „Osztályon felüli” település (2): Budapest, Miskolc kiemelése jórészt politikai okokból Országos jelentőségű település (75): átfogó rendezési tervet készítettek Beruházásokat mindenek előtt ide kívánták telepíteni, akár a többiek elhanyagolása árán is Leendő ipari üzemek helye + üzemekhez kapcsolódó lakás- és kommunális fejlesztések telepítése Többi település különböző kategóriába sorolása Települések csaknem felében: gyakorlatilag mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása, építése is) Építési előírások: lakosság részéről induló településfejlesztési akciókat is akadályozták A kiemelt fejlesztésre kijelölt települések 1951-ben 7

Fejlesztéspolitika kiemelten fejlesztett nyertesei a szocializmus korai évtizedeiben Fővárosok Hidegháborús időszak: államhatalmi központok, nagyvárosok, fővárosok fejlesztése, megerősítése, robbanásszerűen gyors növekedés Belgrád, Budapest, Bukarest, Prága, Szófia, Varsó Koncentráció irányába hatott, fővárosok túlsúlyosak, „vízfejűek” (fővárosvidék) Ipari és szocialista városok „Szocialista fejlesztés” eredményei 1950-es, 1960-as években létesített új városok: Dunaújváros, Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Várpalota, Ajka, Tiszaújváros, Százhalombatta, Nova Huta (Lo.), Dimitrovo (Bulg.) Tatabánya, Ózd, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Dorog, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza Agrártérségek leértékelődése az iparvidékekkel szemben (Mo: ásványkincsekben, építőanyagokban gazdagabb középhegységi tengely dinamikus fejlődése (ÉD) 8

1950–1960-as évek szocialista fejlesztéspolitikájának következményei 1963-as besorolás 9 régióközpont és 9 régiótársközpont kiemelése Mellékfalvak kategóriája (településeknek 66,5 %-a): fejlődésképtelennek minősítették + megszűnésre ítélték!!! Osztályba sorolás hatása: Vidék (főleg a hátrányos helyzetű kistelepülések) leszakadása! 1960-as évek vége: erősödő területi egyenlőtlenségek  társadalmi nyomás fokozódása Új célok: „termelőerők öröklött aránytalan területi struktúrájának átalakítása” Településhálózatban keletkezett aránytalanságok felszámolása Újabbak kialakulásának megakadályozása Mindkettőhöz eszköz az ipar decentralizálása 9