Szófajtan, alaktan ea. Ludányi Zsófia 2019. tavasz A szóképzés Szófajtan, alaktan ea. Ludányi Zsófia 2019. tavasz

Általános jellemzők A szóképzés az egyik leggyakoribb szóalkotási mód A fogalom latin elnevezése deriváció Az alapszóhoz (primitivum) képző (derivációs morféma) kapcsolódásával új szótározható lexikai egység (lexéma) jön létre A létrejött új lexéma neve: derivatum Az alapszó hordozza a származékszó jelentésének lexikai jelentésmagvát, ezt a jelenséget alapszó-besugárzásnak nevezzük Az alapszó szerkezetileg lehet egyszerű és összetett. Ha összetett, akkor két vagy több abszolút töve van A szóképzés nagyon gyakori és produktív szóalkotási mód a magyar nyelvben

A szóképzés típusai 1. A lexikai képzés: A lexikai képzés során új lexéma jön létre. A legtöbb képzett szó a mai nyelvben ezen a módon keletkezik. Az új szó képlete: derivátum=primitivum+képző. Pl. ideg+-es=ideges, illan+- ékony=illanékony stb. 2. A szemantikai képzés A szemanikai képzés eredményeképpen az alapszó jelentése nem sugárzik át a származékszóba, más jelentésű szó jön létre. derivátum≠primitivum+képző. Pl. ügyes, okos, távozik, felületes stb. 3. A szintaktikai képzés Szintaktikai képzésről beszélünk, ha a képzőnek nincs olyan jelentése, amely új lexémát hozna létre. Pl. látó (foly. melléknévi igenév), látott (bef. melléknévi igenév), látni stb. Megjegyzés: Ha a képző homonim, és más szófajú szót is létrehoz, akkor már lexikai képzés. Pl. látó ’akinek megjelenik vmi, vki’, költő, szabó stb.

A képzők csoportosítása 1. A szófajiság szempontjából: – szófajjelölő: moccan, csepeg stb. – szófajtartó: asztalos, altat, mosogat stb. – szófajváltó: írás, madarászik stb. 2. A funkciójuk szerint: – deverbális nomenképző: -at, -et; -ás, -és stb. Pl. irat, írás sérülékeny, tanulékony, tanulós – denominális nomenképző: -ász, -ész; -s (-os, -es, -as) stb. Pl. madarász, kertész; sós, sótlan, házas, kehes stb. – deverbális verbumképző: -gat, -get, -hat, -het, -tat, -tet. Pl. írogat, írat – denominális verbumképző: -kodik, -kedik, -ködik; stb. Pl. kertészkedik, okoskodik; őrködik

A képzők csoportosítása A képzők alak szerint osztályozása 1. egyalakú: Pl. -ít: jobbít, társít 2. többalakú: a legtöbb képző ilyen. A többalakú képzők kapcsolódását morfofonológiai szabályok irányítják. A képzők jelentés szerinti osztályozása – szinonim: -gat, -get és -gál, -gél . Pl. mosogat, szaladgál (gyakorító); -ás/-és és -at/-et: írás ’irat’, varrat (főnév), melléklet (a cselekvés eredményét fejezik k) – antonim: -gat, -get és -an, -en. Pl. csurran és csurog (mozzanatosság és folyamatosság) – homonim: -at, -et. Pl. irat (főnév) és írat – poliszém: -ság, -ség. Pl. jóság; katonaság; asszonyság; hegység stb.

Alaktani elemzés megkerülnétek ker- abszolút tő, passzív tő -ül képző, szófajváltó, deverbális nomen, többalakú -∅ jelenidő-jel né- feltételesmód-jel -tek többes szám, 2. sz. határozott igei személyrag szabászaténak szab- abszolút tő, egyalakú igető -ász képző, szófajváltó, deverbális nomenképző, többalakú -at képző De inkább: -ászat összetett képző (MGr. nem foglal egyértelműen állást) ∅ többes szám jele -é birtokjel ∅ birtoktöbbesítő jel -nak határozói viszonyrag

folytatás söprögetései söpr- abszolút tő, többalakú igető, hangzóhiányos -öget képző, szófajtartó, deverbális verbumképző, többalakú -és képző, szófajváltó, deverbális nomenképző -ei birtoktöbbesítő jel -∅ birtokos személyjel -∅ esetrag lehetetlenül -∅ felsőfok jele le- abszolút tő, többalakú igető, sz/v változatú -het képző, szófajtartó, deverbális verbumképző, többalakú -etlen képző, szófajváltó, deverbális nomenképző, többalakú MGr.: -hatatlan/-hetetlen összetett képző! -∅ középfok jele -ül határozói viszonyrag

ker- abszolút tő, passzív (fiktív) tő keretezés ker- abszolút tő, passzív (fiktív) tő -et képző, deverbális verbum, többalakú (vö. ad-at) -ez képző, szófajváltó, denominális verbumképző, többalakú -és képző, szófajváltó, deverbális nomenképző -∅ többes szám jele -∅ esetrag képtelenségeidről kép- abszolút tő, egyalakú névszótő -telen képző, szófajváltó, denominális nomenképző, többalakú -ség képző, szófajváltó, denominális nomenképző, többalakú -ei birtoktöbbesítő jel -d E/2. birtokos személyjel -ről határozói viszonyrag