Asszertív kommunikáció 2019.03.06. Bognár Boglárka tanácsadó szakpszichológus

Mi az asszertivitás? Az asszertivitás magyarul önérvényesítés. Olyan kommunikációs módszer, amely az önérdeket és a mások érdekét harmonikusan kombináló viselkedést, a hosszú távú szociális hatékonyságot segíti, melynek elsajátítása a nehezen kezelhető, konfliktusos helyzetekben mindenki számára biztos megoldást jelent.

Mire ügyeljünk az asszertív kommunikációnál? Álláspontunkat hatékonyan, érthetően kifejtsük. Azt mások megértsék és el is fogadják. Ismerjük meg alaposan a másik fél álláspontját! Ne minősítsük a kommunikálót!

Milyen az asszertív személy? / 1 meggyőző jó beszédű céltudatos elszánt határozott következetes tiszteletben a tartja a másik véleményét és annak személyiségét

Milyen az asszertív személy?/2 nem vonakodik kényes ügyeket intézni tud magas pozícióban lévő emberekkel tárgyalni a célkitűzését nehézségek árán is véghez viszi

Az önbecsülés, a pozitív énkép

Az önbecsülés, a pozitív énkép Az előbbi ábrán láthatjuk, hogy ha a beállítottságunkon képesek vagyunk változtatni, akkor megsokszorozhatjuk képességeinket.

Az önbecsülés, a pozitív énkép/2 A beállítottság az elvárásainkból származik. Az elvárásaink hitünkből és érzelmeinkből erednek. Azaz az önmagunkban vetett hitünk megfelel az énképünknek.

Az önbecsülés, a pozitív énkép/3 Az énkép az életünkben szerzett összes tapasztalataink eredménye. Az énkép meghatározza hatékonyságunk és teljesítményünk szintjét életünk minden területén. Minden pozitív változás életünkben az énkép változásával kezdődik.

Az önbecsülés, a pozitív énkép/4 Az énkép nem a realitáson alapszik, hanem információkon, amiket igaznak tartottunk. Bármit, amit elhiszünk magunkról, az igazzá válik, mert azzal összhangban cselekszünk.

Az énképet 3 részre bonthatjuk: 1. ÉNIDEÁL / mivé akarunk válni / 2. ÖNMAGUNKRÓL ALKOTOTT REÁLIS KÉPÜNK 3. ÖNBECSÜLÉS / mennyire szeretjük magunkat, mennyire fogadjuk el magunkat, mint önálló értékes lényt/

Önbecsülésünk növelése Minden dolog, ami önbecsülésünket növeli, az növeli teljesítményünket is! Önbecsülésünk szintje meghatározza másokkal való kapcsolatunk minőségét is. Mások felénk irányuló érzéseit is saját önbecsülésünk határozza meg.

Az „én OK vagyok, te OK vagy „ mátrix

A passzív viselkedés ismérvei A másik ember kívánságai, igényei fontosabbak, mint a TE sajátjaid. A másiknak vannak jogai, neked nincsenek. Te nem, vagy csak kissé tudsz hozzájárulni a dolgok megoldásához, míg a másik teljesen. Cél: a másik kedvében járni, elkerülni a konfliktusokat.

Az agresszív viselkedés ismérvei/1 Azon a meggyőződésen alapul, hogy az ember saját igényei fontosabbak, mint másoké. Azt gondolja, hogy neki vannak jogai, míg másoknak nincsenek. Az ilyen ember célja a mindenáron való győzelem, akár mások figyelmen kívül hagyásával is.

Az agresszív viselkedés ismérvei/2 Az agresszív ember kiáll jogaiért, de ha kell, megsérti mások jogait. Figyelmen kívül hagyja mások igényeit, kívánságait, érzéseit, véleményét.

Az agresszív viselkedés ismérvei/3 Az agresszív attitűd az alacsony önértékelés kompenzálásaképpen kialakított látszólagos önbizalmat jelenti. Úgy tesznek, mintha nem lenne másokra szükségük és azt gondolják, hogy nem látszik mennyire nincs önbizalmuk.

A manipulatív viselkedés ismérvei/1 Az egyén nem bízik sem önmagában, sem másokban. Célját ferde utakon, hátulról, ügyeskedve próbálja meg elérni. Nem tudja elképzelni, hogy kiállhat egyenesen érdekeiért, mert nem hisz abban, hogy elfogadják.

A manipulatív viselkedés ismérvei/2 Alacsony az önértékelése, és másokat sem tart sokra. Folyton gyanakszik, hogy mások hasonlóan manipulálják.

Az asszertív viselkedés ismérvei Olyan önérvényesítő magatartás, amelynek során az egyén képes kifejezni érzéseit, gondolatait, érvényesíti jogait és eléri a célját úgy, hogy eközben figyelembe veszi mások érzéseit, gondolatait,érdekeit és jogait.

Miként alakulnak ki a nem asszertív viselkedés minták? A gyermekkorban történt gyakori elutasítás és negatív ítélet az oka. Az egyén énképének formálódása ugyanis nagyban függ a környezet visszajelzéseitől. Ha sok a negatív visszajelzés, akkor az egyén negatív énképet alakít ki önmagáról.

Milyenek vagyunk? A különböző helyzetekben különböző módon reagálunk. Általában mind a négy viselkedés mintát használjuk. De az arány egyénenként nagyon eltérő!! Először magunkat kell megfigyelni, hogy mikor vagyunk asszertívek, mikor nem, és ennek alapján tudunk változni.

Ajánlások az asszertív kommunikációhoz

Legyen önbecsülése! Nem elég, ha csak mi vagyunk tudatában a jó képességeinknek. Másoknak is tudnia kell ezekről! Bátran vállaljuk fel, és beszéljünk róla, ha szükséges. Pl.: „Gyorsan reagálok, hatékony vagyok a munkámban és vannak ambícióim.”

Használjon pozitív nyelvezetet! Kerülje a határozatlanságot tükröző szavakat, kifejezéseket / mindegy, talán, nem vagyok biztos benne, de…, lehetőleg / Ne bagatellizálja el, amit mondani akar! Pl.: „Talán nem is olyan fontos, de…” „Csak azt szeretném mondani, hogy…”/

Beszélőpartnerét értő figyelemmel hallgassa!

Az értő figyelem Üzenet Üzenet Kódolási fogadó küldő folyamat Üzenet Dekódolási folyamat Üzenet Visszacsatolás

Értő figyelem, azaz visszajelzés Az értő figyelem a fogadó dekódolási eredményeinek gyakori és folyamatos visszacsatolása, azaz visszajelzés. Mivel nem lehetünk biztosak abban, hogy pontosan értjük a másik embert, ezért kell hallgatásunk pontosságát ellenőrizni. Ezáltal csökkentjük a félreértéseket és torzításokat.

Mikor kell értő figyelmet alkalmaznunk mindenképpen? 1./ Ha nem vagyunk biztosak benn, hogy értjük, mit is akar mondani a másik. 2./ Amikor a másik ember egy fontos, vagy érzelmi töltésű üzenetet küld nekünk.

Egyetérteni, vagy megérteni? Az értő figyelem nem feltétlen jelent egyetértést, / ! / csak azt, hogy megértettem a másik mit gondol, mit érez. / empatikus megértés / Az értő figyelem az a módszer, amelyet használva a másik ember azt érzi, hogy megértik.

Elfogadás Azáltal, hogy meghallgattuk, megértettük és kritika nélkül elfogadtuk beszélgetőpartnereinket, pozitív érzéseik lesznek önmaguk iránt és így oldódik a partnerek közötti feszültség és jobban fogja érdekelni őket a mi mondanivalónk is. Az elfogadás azt jelenti, hogy a másik ember viselkedése nem ütközik saját igényeink kielégítésével.

Használjon „én üzeneteket”! Az én üzenetek használatakor az ember felelősséget vállal érzéseiért, véleményéért, tetteiért és nem hibáztat senkit. A „te üzenetek” mindig a másikról szólnak, hibáztatnak, minősítenek és ezáltal megbántanak másokat. Ne minősítsen!

Példa az én üzenetekre: „Dühít a viselkedésed!” helyett „Dühös vagyok!” „Nincs igazad!” „Nem értek egyet!”

A nonverbális üzenetek aktív figyelése Sokszor a kimondott szavakat nem tükrözi az üzenetet küldő testbeszéde. Ilyenkor mondjuk meg a beszélgető partnernek, hogy milyen jelentést vélünk tulajdonítani a nonverbális kommunikációjának. Majd kérdezzük meg tőle, hogy helyes-e a következtetésünk.

Ne általánosítson! Mellőzzük a következő szófordulatokat: „az ember úgy érzi…” „mindenki tudja, hogy…” „az mindenki számára egyértelmű, hogy…” „az emberek azt gondolják, hogy…”

Példák: „Nehezen lehet ezt eldönteni.” helyett „Nehezen tudok dönteni.” „Az mindenki számára egyértelmű, hogy…” „Én úgy gondolom, hogy…”

Probléma helyett a megoldást keresse! Az emberek jelentős része a problémákra fókuszál, míg mások megoldás centrikusak. Soha nem a problémákat keressük, hanem megoldásokat kínáljunk.

Mutassa ki érzéseit! Mutassa meg, hogy ön is Ember, akinek szintén vannak érzelmei. „Nagyon kellemetlenül érzem magam, hogy…”

Köszönöm a figyelmet!