LUXEMBURGI ZSIGMOND 1387-1437

Zsigmond uralkodása két szakaszra bontható: 1. Harc a trónért, a királyi hatalom megszilárdítása: Nagy Lajos fiú utód nélkül hal meg  küzdelem folyik a trónért eleinte Mária (Nagy Lajos lánya) társuralkodója volt (1395-ig, akkor Mária vadászbalesetben ) ellenkirályt is állítottak vele szemben (II. Kis Károly), akit Mária hívei később megöltek végül a bárók akaratából került hatalomra, ennek nagy ára volt: Lackfi Istvánt nádorrá kellett választania, a Kanizsai-Lackfi liga többi tagjának pedig birtokokat kellett adnia (liga = bárói családok érdekszövetsége) várainak felét elvesztette, így jelentős bevételtől esett el, és a hatalma is lecsökkent.

Zsigmond megpróbálta növelni hatalmát, emiatt a 1401-ben fogságba ejtették a királyt, és Siklós várába zárták. A siklósi fogság ideje alatt szövetkezett a Garai-Cillei ligával, akik kiszabadították. Ezt követően egy királyhű bárói réteget alakított ki: ekkor alapozták meg családjuk tekintélyét a Garaiak, Cilleiek, Báthoryak, Rozgonyiak, és Perényiek. Ekkor került Magyarországra a törökök elleni harcokban hírnevet szerző Ozorai Pipo is. A Zsigmond-párti bárók szövetsége volt a Sárkányos Rend. Fejleszti a városokat, főleg a bányavárosokat (Selmecbánya, Besztercebánya), számított ugyanis az adóikra. 1405-ben kiadta a városi dekrétumokat, melyben megerősítette a városok jogait, és a jelentősebb városokat meghívta az országos tanácskozó gyűlésre.

2. szakasz: aktív külpolitika Fő probléma: a török elleni küzdelem a) Kezdetben támadni próbált, mivel igencsak megnőtt a török veszély: 1354-ben a mohamedán vallású ottomán-törökök elfoglalják a Gallipoli-félszigetet (Európa és Ázsia határa) 1361-ben elfoglalják Drinápolyt (Bizánc 2. legnagyobb városa), amely az európai rész fővárosa lesz az 1389-es rigómezei ütközet után pedig elesett Szerbia, a törökök Magyarország határához értek. Zsigmond eltökélt szándéka volt, hogy kiűzze a törököket Európából, ezért keresztes hadjáratot indított ellenük. A döntő ütközetre 1396-ban Nikápolynál került sor, ahol a lovagok csúfos vereséget szenvedtek.

b) Ezután Zsigmond védekezésre rendezkedett be: új adó a hadsereg fenntartásához a telekkatonaság bevezetése: minden húsz jobbágytelek után a földesúrnak egy felfegyverzett könnyűlovast kellett kiállítania. A déli vidéken megerősítette a határt, és egy tagolt hármas védelmi rendszert épített ki:  szövetséges ütközőállamok: Havasalföld, Szerbia, Bosznia  határ mentén kialakított bánságok (macsói-, szörényi)  a déli végvárvonal, melynek központja Nándorfehérvár 1428-ban megpróbálta visszafoglalni a törököktől Galambóc várát, ám ez nem sikerült. A déli irányú küzdelmek alatt elveszítette Dalmáciát, ami ismét velencei fennhatóság alá került

c) Nyugati szövetség keresése megpróbált a török ellen szövetségeseket is gyűjteni, belátta, hogy csak több európai állam összefogása állíthatja meg őket 1410-ben német-római királlyá választották. Ekkor hívta össze a XV. század legnagyobb „összeurópai kongresszusát”, Konstanzban (1414-1418, konstanzi zsinat.) A zsinat elsődleges feladata az 1378. óta tartó szkizma (egyházszakadás) felszámolása volt. Ekkor ugyanis 3 pápa volt. Zsigmondnak sikerült elérnie, hogy a három helyett egyet, V. Mártont válasszák meg pápának. A második kérdés az egyház megreformálása volt. Ehhez kapcsolódott a cseh reformátor, Husz János meghallgatása is, akit Zsigmond támogatott, ám a püspökök nyomására mégis elítélte máglyahalálra. (cél: a pápa támogatásának megnyerése a török ellen.)

Husz kivégzésével azonban maga ellen hangolta a cseheket, és elkezdődtek a 17 évig tartó huszita háborúk, melynek leverésére keresztes háborút hirdetett. Kihasználta, hogy a huszitáknak két irányzatuk is kialakult (kelyhesek-táboriták)és sikerült megosztania a felkelőket. a kelyhesek átpártoltak hozzá, s az ő segítségükkel végül 1434-ben Lipanynál döntő csapást mértek a táboriták seregére. A huszita háborúk vége felé érte el legnagyobb sikerét, 1433-ban a pápa német-római császárrá koronázta nagy esély egy ütőképes haderő összeszedésére. gond: mire megszerezte a császári címet, megöregedett, így nem tudta megindítani a törökellenes hadjáratot.

Az 1437-es erdélyi felkelés Erdély - gazdasági és társadalmi fejlődése archaikusabb  Egységes jobbágyság még  alakult ki   székelyek, románok, szászok  Nincs egységes adórendszer  Tizedfizetés megoldatlan Kirobbanásának oka - Zsigmond pénzpolitikája  pénzrontás  „rossz pénzben nem kell a tized” jó pénz kerül forgalomba  visszamenőleges fizetés Elégedetlen parasztok lázadása - Budai Nagy Antal vezetésével  Felkelők győzelme Alparét mellett  nemesek engedménye - Kolozsmonostori egyezmény

Kolozsmonostori egyezmény  Meghatározott értékű tized, kilenced eltörlése  Szabadköltözés  földbér befizetése után  Paraszti gyűlés - képviselet útján  rendi szerveződés igénye Nemesség taktikája - halogató  új egyezmény - szűkebb jogokkal  erőteljes, fokozott iparosítás  kápolnai unió - szövetség a török és a parasztok ellen  székely előkelők, szász polgárság, magyar nemesség A halogató taktika sikere  Kolozsvárnál győznek megtorlás Kápolnai Unió: sajátos rendi tagozódás Erdélyben, de  etnikai alapon